Dél-Dakota
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
| Dél-Dakota | |||
|
|||
| Becenév: The Mount Rushmore State | |||
| Mottó: Under God the people rule (angol) – Isten alatt a nép uralkodik | |||
 |
|||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Pierre | ||
| Legnagyobb város | Sioux Falls | ||
| Kormányzó | Mike Rounds (R) | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Postai rövidítés | SD | ||
| ISO 3166-2 | US-SD | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 40. | ||
| dátuma | 1889. november 2. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 17. | ||
| népesség szerint | 46. | ||
| népsűrűség szerint | 46. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 754 844 fő +/- | ||
| Népsűrűség | 3,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 199 905 km² | ||
| ebből víz | 1,6 % | ||
| Időzóna | CST: UTC-6/-5 (eastern) MST: UTC-7/-6 (western) |
||
| Szélesség | é. 42°29'30" – é. 45°56' | ||
| Hosszúság | ny. 98°28'33" – ny. 104°3' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 340 km | ||
| észak-déli | 610 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 2207 m | ||
| átlagmagasság | 670 m | ||
| legalacsonyabb pont | 294 m | ||
| Dél-Dakota weboldala | |||
Dél-Dakota az Egyesült Államok 40. tagállama, és annak középnyugati részén található. Nevét a két őslakos indián törzs, a lakota, és a dakota (Sioux, magyarul sziú) után kapta. Az amerikai polgárháború alatt 1889. November 2-án Észak-Dakotával együtt csatlakozott az Unióhoz.
Az egyesült államok középnyugati részén található államot a Missouri folyó választja ketté, mind földrajzilag, mind gazdaságilag, valamint a lakosság is kétfelé oszlik, attól függően, hogy a folyó melyik partján élnek (nyugati- [west river], illetve keleti partiak [east river]). Az állam délnyugati részén emelkednek a Black hills (Fekete-hegyek) lankás, fenyvesekkel borított ormai. A régió nagy értékkel bír az indiánok leszármazottainak számára (vallásos értelemben) éppúgy, mint a turistákra. Itt található a Rushmore-hegy is, ami az állam jelképe, és legismertebb helye is egyben.
Az államra egész története során a vidéki életmód, és a kiterjedt mezőgazdaság volt jellemző, és ennek megőrzése érdekében sok állami program ösztönzi a vidéki lakosságot. Bár az államban igen jelentős és kiterjedt a megművelt területek aránya, ez az Egyesült államok egyik legkisebb népsűrűségű területe.
Az állam központjában található Pierre városa a főváros, míg a legnagyobb város a 150 000 lakosú Sioux Falls.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Dél-Dakota az Egyesült Államok észak-közép részén helyezkedik el. Annak ellenére, hogy a Great Plains régiója nagy területet foglal el az államot a Közép-Nyugathoz sorolják. Ugyanakkor Dél-Dakotát az Államok nyugati államának is tekintik. A Missouri folyó középen szeli ketté az állam területét. A folyótól keletre a gleccserek által lecsiszolt alacsony dombok láthatók, melyek megművelésre alkalmasak. A folyó nyugati oldalán a hullámos alföld terül el, amelynek része a kanyon.
Teljes területét tekintve (199 905 km²) a tizenhetedik legnagyobb állam.[1] Határai északon Észak-Dakota, keleten Iowa, délen Nebraska, nyugaton Wyoming és Montana. Az Egyesült Államok kelet-nyugati irányú földrajzi közepe a 27,36 km-re a Cstle Rock-tól nyugatra van Butte megyében.[2]
[szerkesztés] Területi egységek
Dél-Dakota négy földrajzi egységre oszlik. Ezek a Drift Prairie, a Dissected Till Plains, a Great Plains és a Black Hills.
A Drift Prairie az állam keleti felének legnagyobb hányadát foglalja el. Ezek alacsony dombok gleccser tavakkal tarkítva. Ezt a vidéket a korai francia telepesek Coteau des Prairies préri domboknak nevezték, mely keleti határát a Minnesota folyó völgye (Minnesota River Valley) alkotja, s a nyugati határ a James folyó medencéje (James River Basin).
A 'James River Basin követi az északról délre tartó James folyót, s felszíne többnyire lapos.
A felszabdalt Till Plains Dél-Dakota délkeleti sarkában fekszik. Az a terület dimbes-dombos, s több kisebb folyó szalad rajta.
A Great Plains Dél-Dakota nyugati részén van, s a teljes terület mintegy kétharmad részét foglalja el.
A Coteau de Missouri dombok és völgyek a Drift Prairie és a Missouri folyó között fekszik.
A föld felszíne a Missouri folyótól nyugatra jobban és jobban felszabdalt, amelyet dombok, alföldek kanyonok és meredek lapos tetejű dobok alkotnak. Ezek a lapos tetejű dombok néha 120-180 méter magasra is emelkednek. Délen a Black Hill-től keletre fekszik Dél-Dakota Badkands National Park-ja.
A Black Hills az állam délnyugati részén húzódik és átnyúlik Wyoming területére. Ezek az alacsony hegyek 15 500 km² foglalnak el. Egyes részei eléri a 600-1 200 méter magasságot. Legmagasabb pontja, amely egyben az állam legmagasabb pontja is a Harney Peak. Tengerszint feletti magassága 2 207 méter.[2] A Black Hills gazdag ásványi anyagokban; arany, ezüst, réz és ólom bányákat tártak fel. Itt találhatjuk a Homestake bányát, az Egyesült Államok legnagyobb arany bányáját. A bányát bezárták és egy földalatti tudományos laboratóriumot építettek az aknáiba.[3]
A Missouri folyó nem csak földrajzi választóvonal, de szociális, politikai, kulturális válaszvonal is. A folyótól nyugatra eső területeket West River-nek és a keletre eső területeket East River-nek hívják. A West River területe sokkal szárazabb, s gazdasága főként a turizmustól és a farmoktól függ. Politikai beállítottsága konzervatív. Az East River oldal sokkal sűrűbben lakott, gazdaságát sokkal inkább a mezőgazdaság alapozza meg, s a politikai beállítottsága sokkal liberálisabb.[4][5]
A Missouri folyó az Államok legnagyobb és a leghosszabb folyója. Más fontos folyók a Cheyenne, a James, a Big Sioux, és a White. Sok természetes tó található többnyire az állam keleti részén. Emellett sok mesterséges vízgyűjtőt létesítettek a Missouri folyón: Ilyenek a Lake tó, Sharpe tó, Francis Case tó, és a Lewis and Clark tó.
[szerkesztés] Ökológia
Dél-dakota túlnyomó része, a Back Hills kivételével füves terület.[6] A fűves területet a folyó közelében lombhullató fák, mint például az amerikai nyárfa, szilfa, fűzfa tarkítják.[7] Ezen a területen élő emlősök közé tartozik az amerikai bölény, a szarvas, a villásszarvú amerikai antilop, a prérifarkas és a préri kutya.[8] Madárvilága jellegzetes és gazdag. Itt fészkel a kínából származó gyűrűs nyakú fácán, amely az állam szimbólumai közé tartozik. A már-már kihalásra ítélt amerikai sas állomány végre növekvő tendenciát mutat, s elterjedt az egész állam területén. Kedvelt fészkelő helye a Missouri folyó környéke.[9][10] Folyóiban, tavaiban szintén sokfajta hal van. Ilyenek a süllő, ponty, csuka, és pisztráng sügér.[8] A Black montain ökológiája a magasságnak és a magasabb csapadéknak megfelelően változik. A dombokat sűrű fenyő erdő borítja. Különböző fenyőfák között megtaláljuk az amerikai ponderosa fenyőt, és a lucfenyőt. [11] Csakúgy mint a növényvilága az állatvilága is különböző. Erdei otthont adnak a sokféle szarvasfajtának, az amerikai jávorantilopnak, a nagyszarvú juhnak, a hegyi kecskének, hegyi oroszlánnak és még sok más kisebb emlős állatnak, sebesfolyású folyóiban honos a pisztráng.[8][12][13]
[szerkesztés] Folyók, tavak
-
Missouri folyó
-
James folyó
-
Whetstone folyó
-
Sheridan tó
[szerkesztés] Éghajlata
Dél-Dakota éghajlata szárazföldi, ahol a négy évszak váltakozik. A tél nagyon hideg, s a nyár forró. A nyár folyamán az átlagos nappali hőmérséklet 32,2 °C, de éjszakára lehűlhet 15,5 °C-ra is. Nem szokatlan a forró száraz nyár, s a hőmérő higanyszála felszaladhat 38 °C-ra, s a hőség megrekedhet napokig, sőt hetekig. A téli átlagos nappali hőmérséklet -12,2 °C az egész állam területén.
A csapadék eloszlás az állam területén különböző. Az északnyugati részen az átlagos évi csapadél mennyisége 381 mm, míg a délkeleti részén 635 mm. Egy kis részén az államnak Lawrence megye környékén 762 mm átlagos mennyiségű csapadékot mértek.
A nyár gyakran tarkított viharokkal erős szél kíséretében. Eőfordul, hogy az erős szél jegesesőt hoz. A keleti területeken a tornádó is előfordulhat, amely résza az u.n. "tornado alley"-nak.[14] Évente átlagosan 23 tornádót mérnek.[15] A tél valamivel kiszámíthatóbb, de előfordulhat a hó és jégvihar.
[szerkesztés] Történet
Dél-Dakotát már jó párezer éve lakják emberek. Bár a Franciák, és más európai felfedezők több települést (például.: Omaha, Arikara [Ree]) is létrehoztak itt az 1700-as években, egészen 1800-as évek elejéig a szíú indián törzs volt az uralkodó (dakoták, lakoták, és nakoták). 1743-ban a LaVerendyre, a mai Pierre városának határában kikiáltották hogy a terület Franciaországé, és új Franciaországhoz csatolták.
1803-ban az Egyesült Államok megvásárolta a területet Bonaparte Napóleon Első Konzultól, és az új elnök Thomas Jefferson, egy expedíciót szervezett az új területek feltérképezésére (Lewis and Clark expedíció). 1817-ben egy prémkereskedő megalapította az első állandó amerikai települést, a Fort Pierre-t (Pierre erőd). 1855-ben az Egyesült Államok hadserege megvásárolta az erődöt, de a következő évben magára hagyták azt (ahogyan délebbre a Randall erődöt is). A következő években gyorsan nőtt az európai települések száma, majd 1858-ban a sziúk az 1858-as egyezmény aláírásával átengedték a területet az Egyesült Államoknak.
Napjaink két legnagyobb települését Sioux Falls-t, és Yanktont telekspekulánsok alapították 1856-ban, és ’59-ben. 1861-ben a kormány megalapította a Dakota területként ismert részt, ami a mai Észak-, és Dél-Dakotát, valamint Montana, és Wyoming állam egyes területeit fedte le. Miután a transzamerikai vasútvonal keleti szárnya elérte Yankton városát megnőtt az európai telepesek beáramlása, ami tovább fokozódott, amikor egy George A. Custer által vezetett katonai expedíció 1874-ben aranyat talált a Black Hills-ben. Ennek következményeként született meg a Fort Laramie-i egyezmény (1868), melyben a sziúk átadták a még birtokukban lévő területeket a telepeseknek. Miután a sziúk megtagadták a Black Hills-beli bányászat jogát, háború tört ki köztük, és az Egyesült Államok hadserege között (ugyanis a hadsereg nem bírta meggátolni a bányászok beözönlését a területre). Végül a sziúk vereséget szenvedtek, és csak pár településük maradt meg Észak-, és Dél-Dakotában.
A térség Észak-, és Dél-Dakotára való kettészakadását az egyre növekvő népesség okozta (mint Montana, és Washington állam estében). Az ezt megerősítő tárgyalások 1889. Február 22-én kezdődtek Grover Cleveland vezetése alatt, akitől később Benjamin Harrison vette át a feladatot, aki 1889. november 2-án beléptette a két államot az Unióba. Harrison utasította James G. Blaine államtitkárt, hogy keverje össze a papírokat, nehogy kiderüljön, hogy ő írta alá először.
1890. December 29-én a Szellemtánc (Ghost Dance) nevű sziú vallási mozgalom ellen elkövetett Wounded Knee patak melletti mészárlás során, ami a Pine Ridge indián rezervátumban történt, körülbelül 300 sziú (köztük sok asszony, és gyermek), és 25 amerikai katona halt meg. Ez volt az utolsó nagyobb fegyveres összecsapás a sziúk, és az amerikaiak között.
Az 1930-as években több gazdasági, és környezeti tényező hatására az állam katasztrofális helyzetbe került. A kevés eső, és a magas hőmérséklet, valamint a túlművelés hatására az egész állam, és még több szomszédos középső állam is egy nagy porkatlanná vált (ez a név, angolul Dust Bowl, maradt meg a köztudatban is). A felső talajréteget felkapta a szél, és hatalmas porviharok száguldottak át az egész államon, elpusztítva még több ültetvényt. Ennek, és a kényszerárverezéseknek köszönhetően az állam mély recesszióba süllyedt, és sok dakotai végleg elhagyta a területet (1930, és 1940 között a lakosság majdnem 7%-kal csökkent).
A gazdasági stabilitás 1941-ben tért vissza, amikor az Egyesült Államok belépett a 2. világháborúba, ugyanis megerősödött a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. 1944-ben a Pick-Sloan terv (ami a 1944-es folyamrendezési terv része volt), a kongresszus hat gátat emeltetett a Missourin, amiből négy található Dél-Dakotában. A gátak további lehetőségeket teremtettek a helyiek számára (hirdoelekrtomos erőművek, horgászat, csónakázás).
Napjainkban Dél-Dakota a tisztán mezőgazdaságon alapuló gazdaságról, áttért egy sokkal összetettebb gazdasági rendszerre. A turizmus is egyre növekvő arányt mutat, amióta 1960-ban a Black Hillst bevonták az ország turisztikai vérkeringésébe. A pénzügyi szolgáltatások fejlődését jól példázza hogy a Citibank hitelközpontját 1981-ben New Yorkból, Sioux Falls-ba helyezte át (példáját azóta több cég követte). A 2007-ben bezárt Lead közeli Homestake aranybánya lett egy új földalatti kutatóintézet helye. A növekvő népesség, és a fejlődő pénzügyi lehetőségek ellenére a mezőgazdaság továbbra is stagnál, és a vidéki lakosság egyre inkább elöregszik (mivel a jobban iskolázott fiatalság a nagyobb városokba, államokba költözik).
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Megyék és városok
Dél-Datoka legnagyobb városai
| Lakosság/fő | Szélességi fok | Hosszúsági fok | |
|---|---|---|---|
| Sioux Falls | 140 336 | 43,55 | -96,7 |
| Rapid City | 61 888 | 44,081 | -103,231 |
| Aberdeen | 23 667 | 45,465 | -98,486 |
| Watertown | 20 185 | 44,899 | -97,115 |
| Brookings | 18 216 | 44,311 | -96,798 |
| Mitchell | 14 741 | 43,709 | -98,03 |
| Pierre | 13 879 | 44,368 | -100,351 |
| Yankton | 13 410 | 42,871 | -97,397 |
| Huron | 11 026 | 44,363 | -98,214 |
| Vermillion | 10 009 | 42,779 | -96,929 |
[szerkesztés] Népesség
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | ||
| 1860 | 4 837 | ||
| 1870 | 11 776 | ||
| 1880 | 98 268 | ||
| 1890 | 348 600 | ||
| 1900 | 401 570 | ||
| 1910 | 583 888 | ||
| 1920 | 636 547 | ||
| 1930 | 692 849 | ||
| 1940 | 642 961 | ||
| 1950 | 652 740 | ||
| 1960 | 680 514 | ||
| 1970 | 665 507 | ||
| 1980 | 690 768 | ||
| 1990 | 696 004 | ||
| 2000 | 754 844 | ||
| 2007[16] (becsült) | 796 214 | ||
U.S. Census Bureau 2005. évi felmérése alapján Dél-Dakota lakossága 775 933 fő volt, amely az előző évhez viszonyítva (5 312 fő) 0.7%-os növekedést mutat. Az előző évet a 2000-es évvel összevetve a lakosság növekedési aránya (21 093 fő) 2.8%. Ez tükrösi a természetes növekedés arányát is, ahol a születések száma 56 247 fő, s a halálozás 37 048 fő volt. A Népeeség vándorlás is eredményezett némi növekedés. Az ország határain t163lról érkezők száma 3,957 fő volt, s az országon belülről letelepedettek száma 735 fő volt. Dél-Dakota teljes lakosságának 6,8%-a 5 éven aluli, 26,8%-a 18 év alatti 14,3%-a 65 éves vagy idősebb. A nők aránya 50,4%. A lakosság Buffalo megyében tömörül, melynek székhelye Gannvalley.[17]
[szerkesztés] Rassz és származás
A 2005. évi becslések alapján a lakosság 88,5%-a fehér, 8,8%-a őslakos amerikai indián, vagy alaszkai, 2,1%-a hispániai vagy spanyol, 0,8%-a afro-amerikai, 0,7%-a azsiai leszármazott, 2,1% kettő vagy több rassz keveréke.[18] Az öt legnagyobb group származás szerint a német 40.7%, norvég 15,3%, ír 10,4%, őslakos amerikai indián 8,3% és angol 7,1%.[19]
A német-amerikai a legnagyobb származási csoport az állam legtöbb részében. Az amerikai indián lakosság legfőképpen lakota, dakota, és nakota (Sioux) csoporthoz tartozik. Dél-Dakotának van a negyedik legnagyobb indián lakossága Alaszka, Oklahoma és Új-Mexikó után.[20]
[szerkesztés] Nevezetességek
-
Kukorica palota, Mitchell
-
Akta Lakota múzeum
-
Sioux vízesés
-
Badlands National Park
-
Wind Cave National Park
-
Mountrushmore Monument
-
Harney Peak Fire Tower
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ "Land and Water Area of States (2000)". www.infoplease.com. (Hozzáférés: 2008-09-10.)
- ^ a b "Elevations and Distances in the United States". United States Geological Survey. (Hozzáférés: 2008-09-10.)
- ↑ Harlan, Bill."Rapid City Journal" [1] 11 July 2007. (Hozzáférés: 2008-09-12.)
- ↑ Hasselstrom, Linda: Roadside History of South Dakota, pages 2-4. Mountain Press Publishing Company, 1994
- ↑ Johnson, Dirk. Gold Divides Dakotans as River Did [2] The New York Times. 9 October 1988. (Hozzáférés: 2008-09-11.)
- ↑
- ↑
- ^ a b c
- ↑
- ↑ Hetland, Cara. South Dakota bald eagles make a comeback [3] Minnesota Public Radio. 8 February 2007. (Hozzáférés: 2008-09-11.)
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
|||||||||||||||||||
