Louisiana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louisiana (État de Louisiane)
Louisiana zászlaja
Louisiana zászlaja
Louisiana címere
Louisiana címere
Közkedvelt elnevezés: Pelican State
Mottó: Union, Justice, and Confidence – Szövetség, igazság és bizalom
Map of USA highlighting Louisiana.png
Közigazgatás
Fővárosa Baton Rouge
Legnagyobb város New Orleans
Kormányzó Bobby Jindal (R)
Hivatalos nyelv nincs; angol (91,2%) és francia (4,8%) de facto
Postai rövidítés LA
ISO 3166-2 US-LA
Felvétel az Unióba
sorrendben 18.
dátuma 1812. április 30.
Rangsor
terület szerint 31.
népesség szerint 22.
népsűrűség szerint 22.
Népesség
Népesség 4 533 372 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 39,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 134 382 km²
ebből víz 16 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
Szélesség é. 29° – é. 33°
Hosszúság ny. 89° – ny. 94°
Kiterjedés
kelet-nyugati 210 km
észak-déli 610 km
Domborzat
legmagasabb pont 163 m
átlagmagasság 30 m
legalacsonyabb pont -2,5 m
Louisiana weboldala

Louisiana (State of Louisiana, franciául État de Louisiane) az Amerikai Egyesült Államok egyik déli tagállama. Fővárosa Baton Rouge, legnépesebb városa New Orleans.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louisiana határai nyugatról Texas, északról Arkansas, keletről Mississippi és délről a Mexikói-öböl.

Az állam felülete két részre osztható a felföldre (Uplands), és a hordalékos (alluvial) részre, amely magába foglalja a part mentén lévő mocsaras területeket is. Az alluviális síkság területe hozzávetőleg 52 000 km². Ezek főként a Mississippi folyó mentén fekszenek, amely kb. 1000 km hosszú északról délre. A Mexikói-öbölbe több folyó ömlik. Ezek a Mississippi, Red folyó, az Ouachita folyó és mellékágai, valamint más kisebb folyók. A feltöltött terület szélessége a Mississippi mentén 15-től 100 km körül váltakozik. A Mississippi folyó hordaléka hosszan, dombszerűen lerakódott, amely a mocsár felé alacsonyabb.

A magasabb földek az állam északi és északnyugati részén mintegy 65 000 km² területet foglalnak el. Ez füves síkságokat és erdős területeket is tartalmaz. A tengerszint feletti magassága 3 méter és 15-18 méter között változik. A mocsaras vidékhez közel alacsonyabb a terület, míg a prérin és a feltöltött földeken magasabb. Az állam legmagasabb pontja a Driskill Mountain 163 méter. Az Egyesült Államok államai közül csak Florida és Delaware területe alacsonyabb földrajzilag, míg más államok, mint például Kansas és Nebraska, földrajzilag laposabbak.

A hajózható folyók mellett (néhányukat bayous hívnak), Sabine (folyó) a nyugati, a Pearl (folyó) a keleti határokat alkotja, a Calcasieu, Mermentau, a Vermilion, a Teche, az Atchafalaya, a Boeuf (beff), a Lafourche (Luff-OOSH), a Courtableau, a D'Arbonne, a Macon, a Tensas, a Amite, a Tchefuncte, a Tickfaw, a Natalbany és számos más folyó hozzájárul a természetes hajózható vízi utak kialakításához, mely hossza kb. 6400 km. Az állam területén van 2745 km² szárazfölddel elválasztott öble, 4400 km² elfoglaló belföldi tava, s a folyók felszínének területe 1300 km².[2][3]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összes déli állam közül talán Louisiana éghajlata a legklasszikusabb példa a párás szubtrópusi éghajlatra. A hosszú párás forró nyarat a rövid enyhe tél váltja fel. A jellegzetes szubtrópusi klíma részben a Mexikói-öböl közelségének köszönhető, amely messze északra, kb. 320 km-es távolságban is érezteti hatását. Az esőzések gyakoriak egész évben. Októberben Louisiana déli része bőséges esőzésekben részesül. A nyár Louisianában forró és párás, s az átlagos nyári hőmérséklet június közepétől szeptember közepéig 32 °C, s az éjszakai hőmérséklet 22 °C körül mozog. A nyári szélsőséges hőmérséklet a Mexikói-öböl közelében melegebb, néha eléri a 38 °C-ot. Louisiana északi részén nyáron a hőmérséklet elérheti a 41 °C-ot is.

A téli hónapokban a hőmérséklet mérsékelten meleg, különösen a déli területeken New Orleans és Baton Rouge körül és természetesen a Mexikói-öböl mentén magasabb, kb. 19 °C, míg az északi területeken mérsékelten hűvös, átlagosan 15 °C. Az éjszakai hőmérséklet az állam területén átlagosan 8 °C körül mozog, s a Mexikói-öböl környékén átlagos téli éjszakai hőmérséklet 3 °C. Louisiana sem mentes a hidegfrontoktól, amelyek északról akadálytalanul elérnek a partokig. Ilyenkor előfordul, hogy a hőmérséklet -8 °C alá esik. A hóesés ritka Louisianában.[4]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol hódítók már a 16. században jártak Louisiana öbleinél, de a buja növényzet miatt nem találták meg a nagy folyó öblét. Hernando de Soto is járt az állam északi részén. Hosszú idő telt el, míg újabb expedíciók megjelentek itt. Először 1682-ben a francia Rene Robert Cavelier de la Salle hajózott le északról. La Salle engedélyt kapott a francia királytól egy francia település létrehozására, amelyet a „Napkirály” tiszteletére Louisianának nevezett el, de az öböl felől próbálta megközelíteni a szárazföldet. Elvétette a kikötőt, és Texas területén kötött ki. Itt fellázadt legénysége 1687-ben meggyilkolta.

1718-ban Le Moyne de Bienville a Mississippi deltájában megalapította Nouvelle-Orléans-t (a mai New Orleans-t), amely gyors fejlődésnek indult és a francia gyarmat fővárosa lett. A megérkezett francia katonák után hajóval fiatal lányokat küldtek, hogy családot alapítsanak, s növeljék a gyarmati város nagyságát.

A vidék sajátos körülmények között fejlődött. A kreolok a francia gyarmatosítók, a karib-tengeri szigetlakók és a spanyolok keverékéből alakult ki. Később a francia gyarmatosítók feketéket hoztak. A vegyes házasságot ugyan nem engedték meg, de a vegyes kapcsolatból sok gyermek született. A mulattok hosszú ideig nem kerültek rabszolgasorba. A francia elit kultúrája, életmódja minden rétegre kihatott. Miután kénytelenek voltak elhagyni a területet, s helyüket a spanyolok váltották fel, az új megszállás nem változtatta meg a francia kreolok életét, inkább a spanyolok vették át a helyi lakosság szokásait. Az épületeknek ugyan spanyolosabb megjelenésük volt, egy-két spanyol szokás beépült a a franciás kreolos életbe, de egészében véve háborítatlan maradt. Később a spanyol hatóságok megengedték a britek által elüldözött kanadai acadiai-francia népcsoport letelepedését, így a franciás hatás még erősödött is. Louisiana egyes területein a 18. században kialakult franciasággal beszélnek.

Az 1763-as párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre került. A francia és a spanyol örökség hatását tükrözi az állam egyedülálló törvénykezési kódexe, valamint New Orleans építészete és kultúrája. A napóleoni háborúk idején 1803-ban Franciaország eladta a területet a fiatal Egyesült Államoknak a Louisiana Purchase szerződés keretében. Az 1812-es brit–amerikai háborúban a kreolok Andrew Jackson oldalán harcoltak a britek ellen. Az angol–kreol keveredés váratott magára, de a 19. század közepe felé Louisiana egy csapásra jellegzetes déli állammá vált.

A polgárháború után az állam további fejlődése hasonló volt a többi déli államéhoz. Kialakultak a nagy ültetvények, s virágzott a gyapot és a cukornád termesztése.[5]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agrárjellegű állam. A Mississippi-delta mocsaras, szubtrópusi klímájú. Fő terményei a gyapot, szójabab és a rizs. A Mississippi közelsége lehetővé teszi az öntözéses kertgazdálkodást, melynek fő funkciója a városellátó gazdálkodás. Állattenyésztése közül a vágómarha-tenyésztés emelkedik ki.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatalmas földgáz és nyersolaj készletei vannak. A kőolajtermelésben az Egyesült Államok élmezőnyébe tartozik, csak Texas előzi meg. Erre épül ipara is: kőolajfinomítás, petrolkémia, vegyipar. Élelmiszer-gépgyártás, élelmiszer-élvezeti cikk, gyapotfeldolgozás, bőr- textilipara érdemel még említést.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louisiana népsűrűség térképe

Kulturális hátterét tekintve az amerikai államok közt egyedülálló; eredetileg francia gyarmat volt, ma is számos cajun francia és louisianai kreol lakója van.

Megyéi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tíz legnagyobb városa

  • 1/ New Orleans; lakossága: 454 863; 2,5%-os csökkenés; New Orleans metropolita körzet
  • 2/ Baton Rouge; lakossága 222 064; 1,6% csökkenés; Baton Rouge metropolita körzet
  • 3/ Shreveport; lakossága 198 874; 0,7% csökkenés; Shreveport metropolita körzet
  • 4/ Lafayette; lakossága: 112 030; 1,6% növekedés; Lafayette metropolita körzet
  • 5/ Lake Charles; lakossága: 70 555; 1,8% csökkenés; Lake Charles metropolita körzet
  • 6/ Kenner; lakossága: 69 911; 0,4% csökkenés; New Orleans metropolita körzet
  • 7/ Bossier City; lakossága: 60 505; 5,6% növekedés; Shreveport metropolita körzet
  • 8/ Monroe; lakossága: 52 027; 2,8% csökkenés; Monroe metropolita körzet
  • 9/ Alexandria; lakossága: 45 517; 0,8% csökkenés; Alexandria metropolita körzet
  • 10/ New Iberia; lakossága: 32 410; 1,1% csökkenés; Lafayette metropolita körzet
    • A növekedés vagy csökkenés felmérése a 2000-2005. évek alapján történt.[6]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. Louisiana Geographic Information Center; http://lagic.lsu.edu/
  3. USGS real-time, geographic, and other scientific resources of Louisiana; http://www.usgs.gov/state/state.asp?State=LA
  4. Louisiana - Climate; http://www.city-data.com/states/Louisiana-Climate.html
  5. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982. 427 oldal
  6. Estimated as of July 1, 2005 Source: U.S. Census Bureau: 2005 Population Estimates; http://www.census.gov/popest/cities/tables/SUB-EST2005-04-22.xls

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Louisiana témájú médiaállományokat.