Guam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 13° 24′, k. h. 144° 43′

Guam
The Territory of Guam
Guahan
Guam zászlaja
Guam zászlaja
Guam címere
Guam címere
Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins
Ahol Amerika napja kezdődik
Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro
LocationGuam.png

Fővárosa Hagatna / Agana
é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′
Államforma USA területe
Vezetők
Államfő Barack Obama
Kormányzó Felix Pérez Camacho
Hivatalos nyelv angol, chamorro
Beszélt nyelvek japán, tagalog

Tagság Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 195
Becsült 159 358 [1] fő (2010. április)
Rangsorban 195
Népsűrűség 320 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 541,3 km²
Rangsorban 190
Víz elhanyagolható%
Időzóna Chamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10)
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Hívószám 1-671
Internet TLD .gu

Guam térképe

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Carolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.

Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol-amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget népessége 163 941 fő.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.

Népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett 5 repülőtér és egy kikötő található a szigeten.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagatna, a főváros
Az Andersen légibázis
Guam közigazgatási beosztása

A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.

A szigeten az elnök Felix Perez Camacho.

Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.

Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.

Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket 2 évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a republikánus párt (elnöke Philip J. Flores) és a demokrata párt (elnöke Michael Phillips).

Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget 4 évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.

Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, a csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.

A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg Guam guam címszót a Wikiszótárban!