Mississippi (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mississippi
Mississippi zászlaja
Mississippi zászlaja
Mississippi címere
Mississippi címere
Közkedvelt elnevezés: Magnolia State
Mottó: Virtute et armis (latin) – Vitézséggel és fegyverrel
Map of USA highlighting Mississippi.png
Közigazgatás
Fővárosa Jackson
Legnagyobb város Jackson
Kormányzó Haley Barbour (R)
Hivatalos nyelv angol
Postai rövidítés MS
ISO 3166-2 US-MS
Felvétel az Unióba
sorrendben 20.
dátuma 1817. december 10.
Rangsor
terület szerint 32.
népesség szerint 31.
népsűrűség szerint 32.
Népesség
Népesség 2 921 088 fő (2005) +/-
Népsűrűség 23,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 125 546 km²
ebből víz 3 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
Szélesség é. 30°13' – é. 35°
Hosszúság ny. 88°7' – ny. 91°41'
Kiterjedés
kelet-nyugati 275 km
észak-déli 545 km
Domborzat
legmagasabb pont Woodall Mt 246 m
átlagmagasság 90 m
legalacsonyabb pont Mexikói-öböl 0 m
Mississippi weboldala

Mississippi az Egyesült Államok délnyugati részén helyezkedik el. Fővárosa, s egyben legnagyobb lélekszámú városa Jackson. Nevét a Mississippi folyó után kapta, amely végig az állam nyugati határán folyik. A folyó neve az odzsibva misi-ziibi szóból ered, jelentése „hatalmas folyó”. Az állam területét a folyó deltája kivételével erdőség borítja. Halfarmjai látják el az Egyesült Államok piacait harcsával.[1] Az állam virága az örökzöld liliomfa.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mississippi állam határai északról Tennessee, keletről Alabama, délen Louisiana és a Mexikói-öböl keskeny partvonala, s nyugaton a Mississippi folyón túl Louisiana és Arkansas.

Fő folyói a Mississippi mellett a Big Black folyó, Pearl folyó, a Yazoo, a Pascagoula, és a Tombigbee. Fontos tavai a Ross Barnett víztározó, Arkabutla tó, Sardis tó and Grenada tó.

Az egész állam területe mély alföld, legmagasabb pontja a Woodall Mountain, a Cumberland Mountains lába, a tengerszinttől számítva mindössze 246 méter magasan fekszik. A legalacsonyabb pontja az Mexikói-öböl mentén van. Az állam átlagos tengerszínttől számított magassága 91 méter.

Mississippi legnagyobb résza a East Gulf Coastal Plain. A Coastal Plain általában alacsony dombokból áll, mint például a Pine Hills délen a North Central Hills. A Pontotoc Ridge és a Fall Line Hills az állam északkeleti részén található. Az állam nyugati részén a talaj sárgás-barna löszös, míg északkeleten termékeny fekete föld van, amely hasonló az Alabamai Black Belt talajához. (Black Belt nevét a föld színéről kapta.) A partvonalon találhatunk több beugró öblöt, mint például a Bay St. Louis, Biloxi és Pascagoula. Ezeket a Mexikói-öböltől a sekély vízű Mississippi Sound választja el, amely több kis szigetet is rejt magában, mint például a Petit Bois Island, Horn Island, East és West Ship Islands, Deer Island, Round Island és Cat Island.

Az állam fennmaradó északnyugati része a Mississippi Alluvial Plain, úgy is ismerjük mint Mississippi Delta. A Mississippi Alluvial Plain délen szűk földsáv, amely déltől északra szélesedik. A regió talaja gazdag, részben hordalékos, amely az áradáskor rendszeresen újra töltődik.

Az állam nemzeti partkjai a National Park Service gondnoksága alá tartoznak:[2]

  • Brices Cross Roads National Battlefield Site near Baldwyn
  • Gulf Islands National Seashore
  • Natchez National Historical Park, Natchez
  • Natchez Trace National Scenic Trail, Tupelo
  • Natchez Trace Parkway
  • Tupelo National Battlefield, Tupelo
  • Vicksburg National Military Park and Cemetery, Vicksburg
Mississippi Sound

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mississippi állam klímája párás szubtrópusi éghajlatú. A nyár hosszú forró és a tél rövid enyhe. Az átlagos hőmérséklet júliusban 28 °C, s januárban 9 °C körül van. A hőmérséklet az állam különböző részein kissé eltér. A Mississippi Sound télen melegebb, mint az állam más területei. 1966-os évben az időjárás meglehetősen szélsőséges volt, Corinth-ban, az állam északkeleti részén -28,3 °C-ot, és 1930-ban északon, Holly Springs-ben 46,1 °C-ot mértek. Az éves csapadék északról délre növekszik, s az öbölhöz legközelebb eső területek a legpárásabbak. Míg az állam északnyugati részén Clarksdale-nél évi kb. 1270 mm csapadék mennyiséget mértek, addig délen Biloxi környékén évi kb. 1550 mm csapadék is esett. Előfordul kis mennyiségű hó az állam északi és középső részén.

Július második felétől novemberig hurrikán szezon van, amely a Mexikói-öblön keresztül éri a területet. A Katrina hurrikán 2005-ben több millió dolláros károkat okozott Mississippi partjainál; Gulfport, Biloxi, és Pascagoula városokban. Mélyen délen a trópusi viharok rendszeresek, különösen Mississippi déli részén. a hurrikánok, trópusi viharok mellett évente átlagosan 27 tornádóval számolhat az állam. Az elmúlt évek öt legpusztítóbb tornádói közül kettő Mississippi államot érte; délen Natchez és északkeleten Tupelo környékén.[3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időszámításunk kezdete előtt megközelítőleg 10 000 körül, a paleo-indiánok jelentek meg ezen a területen[4] Az őslakosság vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Néhány ezer év után a paleo-indiánok összetett társadalmi és gazdasági közösséget hoztak létre, melyet a Mississippi kultúra néven említünk. Az általuk épített dombok, mind vallásos ceremóniák, temetkezési helyek, mind pedig a papok és főnökök színhelyéül szolgált. Ezek a dombok végig a Mississippi és az Ohio völgyében megtalálhatók. Az eltelt több ezer év alatt több indián közösségek éltek itt, mint például a csikaszó és a csaktó törzsek. Nevüket a helyi települések őrzik, mint például Natchez, Yazoo, és Biloxi.

Az európaiak megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európai expedíciót a Mississippi völgy területére 1539-ben Hernando de Soto vezette. A következő évben a felfedezők az indiánokkal harcba keveredtek, melyet a korszerűbb fegyverek döntöttek el, mindez lehetővé tette további előrenyomulásukat nyugat felé. Májusban elérték a Mississippi folyót, innen tovább haladtak, majd visszafordultak. De Soto megsebesült, ezért a későbbi Nanchez város területén telepedtek le, itt De Soto rövidesen belehalt sérüléseibe, csapata pedig visszavonult. Ezután sokáig az indiánok háborítatlanul éltek.[5]

Első állandó települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A franciák északról érkeztek. Marquett expedícióját Joliot, majd La Salle expediciója követte. La Salle északról délre hajózva 1782-ben eljutott a Mississippi torkolatáig. Útja során megkezdte a francia erődök láncolatának kiépítését. Az első állandó települést a franciák hozták létre Fort Maurepas, a mai Ocean Spring területén, s Pierre Le Moyne d'Iberville is letelepedett is 1699. áprilisában. 1716-ban alapították Fort Rosalie (a mai Nachez területén) a Mississippi folyó partján, amely fontos kereskedelmi központ volt. A francia-indián háború után 1763-ban a terület a brit gyarmati kormány fennhatósága alá került.

A szövetségi állam kialakulása, s előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mississippi Territory[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1798 április 7-én létrejött a Mississippi Territory, ekkor Georgia és Dél-Karolina engedett át területeket. Ezután még kétszer bővítették a Mississippi Territory-t. A területre igényt tartott az Egyesült Államok és Spanyolország. Az Egyesült Államok (egyenlőtlen szerződésben) az 1800-as és 1830-as évek között megvásárolta a területeket az indián törzsektől.

1817. december 10-én Mississippi huszadikként csatlakozott az Unióhoz.

A déli állam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1850-es években a gyapot jelentősége megnőtt, az ültetvényesek – főleg a Delta és a Black Belt területeken – hatalmas vagyonra tettek szert. 1860-ban az állam lakosainak száma 791 305 fő volt, melyből 436 631 fő a teljes lakosság 55%-a rabszolga volt. Csak kb. 1000 színes bőrű volt szabad.[6]

Mississippi 1861. január 9-én kivált az Unióból, s másodikként csatlakozott a Konföderációhoz. A polgárháború utáni időszakban az állam katonai közigazgatás alá került hosszú időn át, majd a déli ellenállás fő fészke lett.

Mississippi 1870. február 23-án csatlakozott ismét az Unióhoz.

A függetlenségi háború előtt a Mississippi Delta gazdag delta vidékének csak 10%-át vették művelés alá, így a függetlenségi háború után ezrével érkeztek telepesek erre a vidékre. Az új farmerek között felszabadított rabszolgák is voltak. Az 1870-as és 1880-as években sok afro-amerikai szerzett földtulajdont.[7]

A fehér telepsek 1890-ven egy új alkotmányt hoztak, melyben megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket a szavazási jogaiktól. Kb. 100 000 feketét és 50 000 fehéret érintett az új alkotmány.[8] Politikai jogfosztottság következtében a fekete farmerek nem juthattak hitelhez. Az 1890-es években nem voltak ritkát feketék sérelmére elkövetett lincselések.

Huszadik század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyapot jelentőségének csökkenése, az 1912-1913 árvizek válságos helyzetet idéztek elő. Sokan elvesztették földjüket, s az új tulajdonosok fehérek lettek.

Ekkor indult meg a nagy emigráció délről az iparosított észak felé. Az 1940 évektől az afro-amerikaiak ismét nagy számban hagyták el a déli államokat, így Mississippi-t is. Ez nagyjából az 1970-es évekig tartott.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyapot monokultúrás gazdálkodása ugyan alaposan tönkretette a különben jó termőtalajt, de azóta már megindult a talajerő tudatos újjáteremtése, s a különböző mezőgazdasági növények (rizs, takarmányfélék, szójabab, gabona, cukornád) termesztésével egészséges mezőgazdaságot teremtettek. Az állam sűrű erdői alapul szolgálnak a fakitermelésnek. A partmenti területek iszaposak, de alkalmasak a halászatra, halgazdaságok létrehozására. Gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de több és több olyan nyersanyagot tárnak fel, amelyet felhasználhatnak vegyiparban, az építőiparban. A fa és papíripar is ígéretesnek bizonyul. Az jövedelmek azonban mélyen az országos átlag alatt vannak.[5]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005. évi becslések alapján Mississippi lakosainak száma 2 921 088 fő volt, mely az előző évhez viszonyítva 0,7%-os (76 432 fő) növekedést jelent. Ez a becslés tartalmazza a természetes növekedést is (228 849 születés, 148 116 halálozás) Más országokból emigráltak mintegy 10 578 fővel növelték az állam lakosainak számát. Mississippi lakosságának 37%-a afro-amerikai, amely egyúttal a legnagyobb százalékarányú (3,7%) az Egyesült Államokban.

Megyéi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partmenti városok
Mississippi főbb városai

Főbb városainak felsorolása:

  • Biloxi
  • Canton, Clarksdale, Cleveland, Clinton, Columbus, Corinth
  • Greenville, Gulfport, Gulfport
  • Hattiesburg
  • Jackson
  • McComb, Moss Point, Meridian, Natchez
  • Oxford
  • Pascagoula, Pearl
  • Southaven, Starkville
  • Tupelo
  • Vicksburg

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Aquaculture: Catfish", Mississippi State University,http://msucares.com/aquaculture/catfish/
  2. "Mississippi". National Park Service. Retrieved on 2008-07-16.; http://www.nps.gov/state/ms
  3. http://www.ustravelweather.com/weather-mississippi/
  4. Prentice, Guy (2003). "Pushmataha, Choctaw Indian Chief"; http://www.nps.gov/history/seac/SoutheastChronicles/NISI/NISI%20Cultural%20Overview.htm (HTML). Southeast Chronicles. Retrieved on 2008-02-11.
  5. ^ a b Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomba, Budapest, 1982., 419 oldal
  6. http://fisher.lib.virginia.edu/collections/stats/histcensus/php/state.php Historical Census Browser.
  7. John C. Willis, Forgotten Time: The Yazoo-Mississippi Delta after the Civil War. Charlottesville: University of Virginia Press, 2000
  8. Stephen Edward Cresswell, Rednecks, Redeemers, and Race: Mississippi after Reconstruction, Jackson: University Press of Mississippi, 2006, p.124

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mississippi (állam) témájú médiaállományokat.