Texas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Texas
Texas zászlaja
Texas zászlaja
Texas címere
Texas címere
Közkedvelt elnevezés: Lone Star State
Mottó: Remember the Alamo! (angol) – Emlékezz az Alamóra!
Map of USA TX.svg
Közigazgatás
Fővárosa Austin
Legnagyobb város Houston
Kormányzó Rick Perry (R)
Hivatalos nyelv nincs (de facto angol és spanyol)
Postai rövidítés TX
ISO 3166-2 US-TX
Felvétel az Unióba
sorrendben 28.
dátuma 1845. december 29.
Rangsor
terület szerint 2.
népesség szerint 2.
népsűrűség szerint 28.
Népesség
Népesség 25 145 561 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 30,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 696 241 km²
ebből víz 2,5 %
Időzóna CST: UTC-6/-5
MST: UTC-7/-6[2]
Szélesség é. 25°50' – é. 36°30'
Hosszúság ny. 93°31' – ny. 106°38'
Kiterjedés
kelet-nyugati 1065 km
észak-déli 1270 km
Domborzat
legmagasabb pont Guadalupe Peak 2667 m
átlagmagasság 520 m
legalacsonyabb pont 0 m
Texas weboldala
Texas megyéi
Texas népsűrűségi térképe

Texas az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, az ország déli és délnyugati részén helyezkedik el. Elnevezése az indián kadó nyelvből származik: a táyshaʔ, tecas, vagy tejas (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.

Texas 1836-ban nyilvánította ki Mexikótól való függetlenségét. Majd' egy évtizedig önálló volt, Texasi Köztársaság néven. 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692 622 km²-es területével az USA második legnagyobb (Alaszka után), valamint 22,8 milliós lakosságával a második legnépesebb tagállama (Kalifornia után).

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A texasiak büszkék arra, hogy hat zászló is uralta e vidéket: a francia Fleur-de-lis, a spanyol, a mexikói, a texasi, az amerikai, valamint a konföderációs nemzeti lobogók.

A mai Texas határain belül egykor több indián törzs élt, köztük voltak apacsok, atakapanok, bidaik, kaddók, komancsok, cserokik, kajovák, tonkavák, vicsiták.

Álvar Núñez Cabeza de Vaca spanyol konkvisztádor 1528. november 6-án hajótörést szenvedett a mai Texas partjainál. Ő volt az első európai, aki betette a lábát erre a földre. 1537-ben megírta az itt szerzett tapasztalatait La relación c. művében.

1821-től kezdve Texas Mexikóhoz tartozott. Texas a 19. század elején még csekély népességgel bírt, ezért a mexikói állam tevékenyen támogatta a bevándorlók érkezését a területre. Az új lakók főleg az Egyesült Államokból érkező angol nyelvű farmerek (és szerencsevadászok) voltak akik új települések tucatjait létesítették. A túlzott bevándorlás hatására azonban Texas az 1830-as évekre jobbára angolszász nyelvű emberekből tevődött össze.

1835-ben Antonio López de Santa Anna mexikói elnök kihirdette az egységes alkotmányt, ez meg akarta akadályozni ugyanakkor, hogy további amerikai telepesek érkezzenek az országba és netán akkor az Egyesült Államok igényt tartson Texasra. A Texasban élő észak-amerikai telepesek kijelentették, inkább elszakadnak, semmint hogy az alkotmány hatálya alá kerüljenek. Fölajánlották, hogy elfogadják az 1824-es mexikói alkotmányt, ami nem csupán vallás-, hanem gondolati és sajtószabadságot hirdetett, és engedélyezte a rabszolgatartást. Sérelmezték azt is, hogy a mexikói kormány nem engedélyezte a fegyvertartást (nehogy hatékonyabban ellenállhassanak a mexikóiaknak), sőt Santa Anna tábornok megtiltotta a további amerikai betelepedést Texasba.

1836. március 2-án Texas kikiáltotta függetlenségét. Ez év április 21-én a San Jacintó-i csatában serege vereséget mért a Santa Anna vezette mexikóiakra. A siker kulcsa az volt, hogy a texasi hadseregnek volt elég ideje megszerveződni. Ezt az Alamo-erődöt védő kis csapatnak, valamint a taktikus Sam Houston tábornoknak köszönhették, aki addig-addig adta föl a területeket, amíg nem sikerült végre elegendő embert összeszedni. Az elfogott Santa Anna által aláírt velascói szerződésekben Texas határait világosan meghúzták. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására. Azonban az ország politikai rendszere olyannyira düledező volt, hogy képtelenek voltak beváltani fenyegetéseiket. Később, még 1836 során Texasban engedélyezték a rabszolgatartást. A Texasi Köztársaság területe magában foglalta a mai állam területét, valamint néhány, tőle északra és északnyugatra fekvő vidéket is.

A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget, hiszen az valamiféle ellensúlyt képezhetett az Egyesült Államokkal szemben. Londonban például texasi nagykövetség nyílt. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. 1844-ben azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt.

Az amerikai polgárháború során Texas 1861. február 1-jén kiszakadt az Egyesült Államokból, és az év március 1-jén a Konföderáció ideiglenes kormánya tagállamként ismerte el. Az állam részint a mexikói háborúban is helytállt, edzett katonákat tudott küldeni a konföderációs seregbe. 1863 közepéig Texas egyfajta ellátó államként működött, amikor is az északiak elfoglalták a Mississippi-folyó vidékét, így lehetetlenné vált nagyobb számú ember vagy lábasjószág mozgatása, szállítása. A Palmito Ranch-i ütközet, a polgárháború utolsó csatája Texas földjén zajlott, 1865. április 9-én (jóval Lee tábornok április 9-i veresége után). Az állam majd két hónapnyi anarchiába süllyedt, míg teljesen Gordon Granger tábornok fennhatósága alá nem került. A konföderációs sereg széthullott, az állami tulajdon pedig gyakran magánkézbe került. A rabszolgákat fölszabadító 1863. január 1-jén kelt elnöki rendeletet (Emancipation Proclamation) Texasban csak 1865. június 19-én hirdették ki, Galvestonban. Ezen esemény ünnepe a Juneteeth. 1870. március 30-án, noha nem felelt meg minden követelménynek, Texast újra felvették az Amerikai Egyesült Államok sorába.

A Beaumont melletti Spindletop-dombon fedezték föl az első nagyobb kőolajlelőhelyet az államban, 1901. január 10-én. Később felfedezték a Mexikói-öböl mentén, valamint a Texas keleti és nyugati részén húzódó olajmezőket. Az olajkitermelés robbanásszerű növekedése átalakította az állam gazdaságát. Az 1972-es csúcsig naponta átlagosan három millió hordó nyersolajat termeltek ki itt. A megerősödött gazdaságra aztán súlyos csapást mért a Nagy gazdasági világválság, majd a „Dust Bowl” néven elhíresült aszályos időszak pusztítása.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén elhelyezkedő Texas állam földrajza a formák és földtani időszakok széles skáláját öleli föl. Texas a Nagy Síkság préri borította vidékének déli részén terül el. Délről a mexikói Keleti Sierra Madre hegylánca határolja.

A Rio Grande, a Red River és a Sabine folyók jelölik északi, Oklahomával közös határait. Keleten Louisianával és Arkansas-val, déli irányban pedig Új-Mexikóval, valamint négy mexikói állammal határos. Ezek: Chihuahua, Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas.

Az itt élők négy részre (égtájak szerint) osztják. A Texas Almanac szerint négy fő földrajzi területe van: az öbölmenti síkság, a középső mélyföld, a Nagy Síkság és a „Basin and Range” néven emlegetett terület.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Texas időjárása változatos, mivel több éghajlati zóna határán fekszik. Március és július között gyakoriak a tornádók. A csapadék eloszlása egyenlőtlen: El Pasóban évi 19,8 cm hullik, míg Orange városában másfél méter.[3] Északon telente kevés is szokott hullani. A legmagasabb nyári hőmérséklet a hegyekben mért kb. 27 °C-tól a Rio Grande völgyében jellemző 38 °C-ig terjed.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Texas összes megtermelt jövedelme 982,4 milliárd dollár. Ez az összeg az USA-ban a második legnagyobb (Kalifornia után). Az egy főre vetített GDP nagysága 42 899 dollár (2005). Texas gazdasági növekedését a sok munkalehetőségnek, az alacsony ingatlanáraknak, az állam által kivethető személyi adók hiányának ("state income tax"), az alacsony adóztatásnak, valamint az üzleti élet akadálytalan folyásának köszönheti. Az állam bizonyítottan 4,6 milliárd hordó kitermelhető kőolajkészlettel rendelkezik. Texas a második világháborúig jórészt falusias volt. Fontos gazdasági ágai az állattartás és az olajkitermelés voltak. A legfontosabb gazdasági ágazat azonban sokáig a gyapottermesztés volt. A háború után Texas nagy mértékben iparosodott. Ma a főbb gazdasági ágak a következők: információs technológia, kőolaj- és földgáz-kitermelés, üzemanyag-gyártás, energiaipar, mezőgazdaság, gyáripar. A gazdaság jelentős része a helyi iparágakra támaszkodik: például a faipar az állam keleti részén, míg a repülőgépgyártás vagy a hadiipar a Dallasban és Fort Worth-ben jellemző.

A Texas A&M University szerint manapság Texas állam a legnagyobb szarvastenyésztő az USA-ban, több mint 1000 szarvasfarmmal. Texasban ezek 650 millió dolláros jövedelmet hoznak az államnak. A szarvasfarmokból egyéb ágazatok is hasznot húznak, például azok, akik ellátják a farmokat táplálékkal, gyógyszerrel és üzemanyaggal, valamint a feldolgozó helyek.[4]

Két nagy gazdasági központja van: Houston és Dallas.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  2. Nyugat-Texas egy részén
  3. Weather. Handbook of Texas Online.
  4. Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America” (angol nyelvű) (Hozzáférés ideje: 2010. január 5.)