Texasi csörgőkígyó
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Crotalus atrox Baird & Girard, 1853 |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Texasi csörgőkígyó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Texasi csörgőkígyó témájú médiaállományokat. |
A texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjához és a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) alcsaládjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A texasi csörgőkígyó Észak-Amerika délnyugati területeinek sivatagos és félsivatagos tájain él; nyugaton Kaliforniáig, keleten Arkansasig terjed az állománya. Nem veszélyeztetett faj, noha csökken az egyedszáma.
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat átlagos hossza 1 méter, de vannak 2 méternél hosszabb példányok is. Testtömege 0,5-7 kilogramm között van. A szemek és az orrlyukak között elhelyezkedő üreg, amely a gödörszerv, hőérzékeny sejteket tartalmaz. Segítségével a csörgőkígyó észleli a 0,3 Celsius-fokos hőmérsékletkülönbséget is, így akkor is rátalál a meleg vérű kisemlősökre, amikor teljes sötétség honol. Hasított nyelvét szüntelenül öltögeti a kígyó, ennek segítségével érzékeli a zsákmányra utaló szagnyomokat. A hosszanti irányú pupillarés lehetővé teszi a csörgőkígyó számára, hogy maximálisra tágítva a lehető legtöbb fény jusson a szemébe. A hosszú, üreges méregfogak harapás közben úgy működnek, mint a fecskendő. Ezekből lövell ki a méreg a préda testébe. Az elsődleges fogak mögött elhelyezkedő pótfogak az elülsők helyébe ugranak, ha azok megsérülnek. A kígyó csörgője elszarusodott bőrszelvényekből áll. Minden egyes vedléskor egy további ízzel bővül a csörgő. Az egyes szelvények laza láncba rendeződnek, az egészet egy kis függelék rögzíti a kígyó testéhez. Amikor a kígyó elérte végleges testhosszát, a csörgő méretei sem változnak többé, ugyanis a régi ízek az újak keletkezésével azonos ütemben válnak le.
Életmódja [szerkesztés]
A texasi csörgőkígyó magányosan él, de fajtársai közelségében telel át. A felnőtt állat tápláléka kisemlősök és madarak; a fiatal állatok tápláléka békák, varangyok és gyíkok. A texasi csörgőkígyó 20 évig is élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 3-6 éves korban éri el. A párzási időszak tavasszal és ősszel van. A texasi csörgőkígyó elevenszülő hüllőfaj. A tavaszi párzást követően a vemhesség 3-4 hónapig tart. Egy alomban 2-24 utód jöhet a világra, a nőstény méretétől függően.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
