Rio Grande

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rio Grande
USA Santa Elena Canyon TX.jpg
A Rio Grande a Santa Elena kanyonban
Közigazgatás
Országok  Amerikai Egyesült Államok,  Mexikó
Földrajzi adatok
Hossz 3078 km
Vízhozam 82 m³/s
Vízgyűjtő terület 570 000 km²
Torkolat Mexikói-öböl
é. sz. 25° 57′ 22″, ny. h. 97° 08′ 43″Koordináták: é. sz. 25° 57′ 22″, ny. h. 97° 08′ 43″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rio Grande témájú médiaállományokat.
A Rio Grande kisvíznél (Új-Mexikó, Albuquerque)

A Rio Grande (Río Bravo, Río Bravo del Norte) a Föld 21. leghosszabb folyója: forrásától a torkolatig mintegy 3078 km[1] (más források[2] szerint 3034 km), ebből 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára.

Természetföldrajzi jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államának délnyugati részén, a Sziklás-hegység San Juan-hegységnek nevezett részén ered. Délnek folyva a Keleti-Kordillerák hegyláncai között folyik, átszeli Új-Mexikó állam középső részét, majd a texasi El Pasonál, illetve a mexikói Juareznél, a Mexikói-magasföld és a Préri-tábla között délkeletnek kanyarodik, és innen torkolatáig a két ország határfolyója. Texasban északkeletnek folyva, kanyonokban szeli át a Big Bend Nemzeti Parkot.

A széles parti síkságot átszelve, az amerikai Brownsville és a mexikói Matamoros között ömlik a Mexikói-öbölbe.

Vízgyűjtő területe mintegy 570 000 km², ezzel a 35. legnagyobb. Vízjárása szélsőségesen egyenetlen: szabályozása előtt a márciusi (legkisebb) közepes vízhozama 80 m³/s, a szeptemberi (legnagyobb) közepes vízhozama pedig 320 m³/s volt, de volt olyan is (1932 szeptemberében), hogy 17 000 m³/s vizet szállított. A folyót a gyakori esőzéseket követő heves áradások miatt a mexikóiak Río Bravo del Nortének, azaz északi vad folyónak nevezik.

A folyóban 69 olyan halfaj él, amely sehol máshol a világon.[3]

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak a torkolat közvetlen közelében hajózható; legfontosabb kikötője Brownsville.

Folyását az árvizek megfékezése és a földek öntözése érdekében több helyütt elgátolták. A WWF jelentése[3] megállapítja, hogy a mezőgazdaság túlzott vízigénye miatt medre El Paso és Presidio/Ojinaga között gyakran teljesen kiszárad, így például 2001 februárja és júniusa között már nem ért el a Mexikói-öbölig.

Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5
  2. Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002 510. o. ISBN 9639257141  
  3. ^ a b Folyók az összeomlás szélén

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paul Horgan, Great River: The Rio Grande in North American History. Volume 1, Indians and Spain. Vol. 2, Mexico and the United States. 2 Vols. in 1, 1038 pages - Wesleyan University Press 1991, 4th Reprint, ISBN 0-8195-6251-3
  • Lea, Tom. The King Ranch. Little Brown & Co (1957). ISBN 9780316517454 
  • Kelley, Pat. River of Lost Dreams: Navigation on the Rio Grande. University of Nebraska Press (1986). ISBN 9780803227125 
  • szerk.: Caleb Coker: The News from Brownsville: Helen Chapman's Letters from the Texas Military Frontier, 1848-1852. Texas State Historical Association (1992). ISBN 0876111150 
  • Kearney, Milo, Anthony K. Knopp. Boom and Bust: The Historical Cycles of Matamoros and Brownsville. Eakin Press (1995). ISBN 9780890158159 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rio Grande témájú médiaállományokat.