Sajtószabadság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1937-ben Csehszlovákiában betiltott könyvek és dalok listájából részlet. Jól látható, hogy magyar nyelvű kiadványokat is tartalmaz a lista.

Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg. Ebben a cikkben a „sajtó” a szó tágabb értelmében a nyomtatott és az elektronikus hírközlő eszközöket, az ezek által szolgáltatott tartalmakat és az ezen tartalmakat előállító személyeket jelöli.

A sajtószabadság mint érték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és az Az emberi jogok európai egyezménye egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát,[1][2][3] bár ennek az alkotmányos védelemnek a gyakorlati megvalósítása államról államra változó mértékű.[4][5][6]

A washingtoni székhelyű Freedom House a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát:

„A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az egészséges demokráciák fenntartásában és figyelemmel kísérésében: hozzájárul a magatartások számonkérhetőségéhez, a kormányzati munka minőségéhez és a gazdasági fejlődéshez. De ami a legfontosabb, a médiát érintő korlátozások gyakran korai jelei annak, hogy a kormányzat a demokrácia egyéb intézményeit is támadni szándékozik.[7]

Különbségek a sajtószabadság értelmezésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Különböző országokban különböző azoknak az intézkedéseknek illetve magatartásoknak a köre, amelyeket a sajtószabadsággal összeegyeztethetőnek tekintenek. A szabad sajtójú országokban sem abszolút a sajtó szabadsága.

Egyébként szabad sajtóval rendelkező országokban is akadnak olyan vélemények, amelyeknek a sajtóban való hangoztatása nem megengedett. Az Európai Unió számos országában tilos például a holokauszttagadás, vagyis annak a véleménynek a hangoztatása, hogy a holokauszt nem történt meg, vagy ha meg is történt, mértéke kisebb volt, mint amit a történészek többsége valósnak tart. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlennek tűnik a sajtószabadság ilyen irányú korlátozása. Litvániával együtt Magyarország is korlátozza az „önkényuralmi jelképek”, köztük a sarló és kalapács ábrázolását a sajtóban, miközben ez a szimbólum a szomszédos Ausztriában a címer része. A magyar választási törvény [8]kampánycsend” címén tiltja azt, hogy a sajtó politikai véleményeket fogalmazzon meg illetve ilyenekről tudósítson a választás napján, a szavazás befejeztéig. Ezzel szemben más demokráciák gyakorlatában nem megengedett a politikai véleménynyilvánítás ilyen jellegű korlátozása.

Gyakoriak a szexszel kapcsolatos korlátozások. Szinte univerzális például a gyermekpornográfia terjesztésének tilalma. Az Egyesült Államokban például a szövetségi hatóság nagy összegű bírságot róhat ki tévéadókra azért, ha akár akaratlanul is és akár egy villanásnyi időre is fedetlen női mellet mutatnak az adásban[9] Európában tipikusan jóval megengedőbb a hatósági hozzáállás.

A legtöbb fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező országban nem tekintik állami feladatnak a hírlapok megjelentetését, és visszásnak tűnne az, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt újságot jelentetne meg (az ilyen sajtótermék nem számítana szabadnak és függetlennek). Ezzel szemben Kínában például a hatalmat gyakorló Kínai Kommunista Párt négymilliós példányszámú napilapot jelentet meg.[10]

Számos országban, köztük a szabad sajtójúakban is elfogadott az, hogy televízió- illetve rádióadót tartson fenn az állam úgy, hogy ennek működését részben vagy egészben közpénzből finanszírozza. Nyilvánvaló ebben a konstrukcióban annak a veszélye, hogy a mindenkori hatalom megkísérelheti meghatározni, hogy mi szerepeljen az ilyen adók műsorán. Ennek a veszélynek a realitása széles határok között változik. Észak-Koreában a hatalom teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az elektronikus sajtót.[4] Magyarországon az új sajtótörvény tételesen meghatározza, hogy a közszolgálati média műsora milyen jellegű tartalmat milyen minimális időkeretben köteles sugározni, maguk a közszolgálati adók pedig a politikai pártok által megválasztott kuratórium felügyelete alatt állnak, de a műsorszerkesztés jelenleg nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Az Egyesült Államokban az állam befolyása a közszolgálati médiára meglehetősen kicsi: az adók jórészt közadakozásból és privát adományokból tartják fenn magukat, az állami finanszírozás aránya tíz százalék alatt van. Időről időre felmerül az a törekvés is, hogy az állam teljesen vonuljon ki a közszolgálati adók finanszírozásából.[11]

Decentralizált formájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése[4], Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.[12]

A sajtószabadság korlátozásának módszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatalomnak számos módszere van arra, hogy a sajtó szabadságát korlátozza. A legnyilvánvalóbb módszer a direkt cenzúra, amikor a sajtótermékek tartalma közvetlen állami ellenőrzés alatt van.[4][13][14][15] A sajtószabadság csorbulhat úgy is, hogy az újságírókat megfélemlítik, bántalmazzák, esetleg meg is ölik a hatalom saját erőszakszervezetei, vagy a hatalomhoz közelálló erőszakos csoportosulások.[16] Előfordulhat, hogy az újságírók megfélemlítését nem a hatalom, hanem éppen a hatalommal szemben álló politikai vagy bűnügyi szervezetek végzik.[17][18]

Nemzetközi rangsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján.

A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót

A washingtoni székhelyű Freedom House évenként megjelenő Freedom of the Press (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.[19]. 2009-ben a legalacsonyabb (legkedvezőbb) 9-es (jogi: 1, politikai: 4, gazdasági: 4) indexet Izland érte el. Magyarország sajtószabadság-indexe 21 volt (jogi: 5, politikai: 9, gazdasági: 7), jelezve, hogy a magyar sajtó ebben az évben szabad volt. A legkedvezőtlenebb, 98-as pontszámot (jogi: 30, politikai: 39, gazdasági: 29) Észak-Korea kapta.[19] A 2013-as jelentés szerint Magyarország megítélése 36 ponttal (jogi: 12, politikai: 13, gazdasági: 11) a részben szabad kategóriába csúszott.

A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontières) szintén évenként értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát, és 43 kritérium alapján éves indexet állít össze minden országról. Az index tükrözi az újságírók fizikai fenyegetettségét, a sajtóra vonatkozó jogi korlátokat, valamint azt, hogy akik a sajtó képviselőit zaklatják, milyen mértékben élveznek büntetlenséget. Az index méri az öncenzúrát és a sajtóra nehezedő gazdasági nyomást is.[20] Az alacsonyabb számszerű érték nagyobb, a magasabb kisebb sajtószabadságra utal. A 2010 szeptemberében véget ért egyéves időszakot értékelő rangsorban 0 ponttal holtversenyben az első helyen áll Finnország, Norvégia, Svédország, Izland, Hollandia és Svájc. Magyarország 7,5 ponttal, Csehországgal holtversenyben a 23. helyen állt. A rangsort 104,75 ponttal Észak-Korea és 105 ponttal Eritrea zárta.[21] A 2011-12-es értékelésben Magyarország jelentősen visszalépett, hiszen a 40. helyre került, többek között Szlovákia, Salvador és Pápua Új-Guinea is feljebb került a besorolásban a 2010-es évhez képest. Érdekesség hogy a jelentős visszaesés ellenére is Magyarország megelőzi az Amerikai Egyesült Államokat (47.), Olaszországot (61.) és Csehország javított 2010-hez képest, hiszen a 14. helyre került. Az élen változás, hogy harmadik helyre került Észtország, míg a sereghajtók közé a 176. helyre került Szíria.[22][23] A 2013. évi értékelésben Magyarország megítélésében további jelentős visszaesés következett be, 26,09 ponttal az 56. helyre csúszott vissza. Ugyanakkor az USA 15 hellyel előre lépett, így a 32. helyre került. Európa volt szocialista utódállamai közül az értékelésben Szerbia (63.), Horvátország (64.), Bosznia-Hercegovina (68.), Koszovó (85.), Bulgária (87.), Albánia (102.), Montenegró (113.), Macedónia (116.), Ukrajna (126.) és Fehéroroszország (157.) került Magyarországnál rosszabb, míg Észtország (11.), Csehország (16.), Lengyelország (22.), Szlovákia (23.), Litvánia (33.), Szlovénia (35.), Lettország (39.), Románia (42.) és Moldávia (55.) Magyarországnál jobb megítélés alá. Érdekesség, hogy összehasonlítva a 2010-es adatokkal (amikor Magyarország a világ országai között 23., Európa országai közül a 16., a fenti országok között pedig 3. helyen állt), Magyarország megítélésének romlása kiemelkedő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmánya (angol nyelven). 67. cikkely. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  2. A Magyar Köztársaság alkotmánya. 61. § (2) cikkely. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  3. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angol nyelven). Első alkotmánymódosítás. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  4. ^ a b c d Freedom Of The Press - North Korea (2010). FreedomHouse. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  5. Freedom Of The Press - Hungary (2010). FreedomHouse. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  6. Freedom Of The Press - United States of America (2010). FreedomHouse. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
  7. A free press plays a key role in sustaining and monitoring a healthy democracy, as well as in contributing to greater accountability, good government, and economic development. Most importantly, restrictions on media are often an early indicator that governments intend to assault other democratic institutions.Freedomhouse.org: Freedom Of The Press. [2007. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  8. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 40–41. §
  9. CBS Dealt Record Fine Over Janet”, CBS News, Associated Press, 2004. július 1. (Hozzáférés ideje: 2010. december 26.) (angol nyelvű) 
  10. About Us -- English -- People's Daily Online (angol nyelven). People's Daily Online. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
  11. Conservatives call to defund NPR after Williams’ firing
  12. Internet Censorship in China The New York Times
  13. Alexander Lukashenko - Belarus President Reporters sans frontières
  14. Raúl Castro - Cuba President of the Council of State and Council of Ministers Reporters sans frontières
  15. Hu Jintao - China President Reporters sans frontières
  16. Ramzan Kadyrov - Russia President of Republic of Chechnya Reporters sans frontières
  17. ETA - Spain Terrorist organisation Reporters sans frontières
  18. Organised crime - Italy Reporters sans frontières
  19. ^ a b Freedom Of The Press: Methodology. FreedomHouse. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  20. Worldwide Press Freedom Index 2010: How the index was compiled. Reporters sans frontières. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
  21. Worldwide Press Freedom Index 2010. Reporters sans frontières. (Hozzáférés: 2010. december 26.)
  22. Worldwide Press Freedom Index 2011-12. Reporters sans frontières. (Hozzáférés: 2012. április 25.)
  23. Szabó Dóra: 2011 a sajtószabadság fekete éve volt. Kitekintő.hu. (Hozzáférés: 2012. január 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a sajtószabadság címszót a Wikiszótárban!