Szenegál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenegáli Köztársaság
République du Sénégal
 Szenegál zászlaja
Szenegál zászlaja
 Szenegál címere
Szenegál címere
Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi
(franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons
LocationSenegal.svg

Fővárosa Dakar
é. sz. 14° 22′, ny. h. 14° 17′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Macky Sall
Miniszterelnök Aminata Touré
Hivatalos nyelv francia
függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1959

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, OIC, IMF Frankofónia, Latin Unió, Portugál Nyelvű Országok Közössége (társult megfigyelő tag)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 75
Becsült 10 284 929 fő (2002)
Rangsorban 75
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 196 190 km²
Rangsorban 85
Víz 2,1%%
Időzóna GMT (UTC{{{eltérés UTC-től}}})
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel SN
Hívószám 221
Internet TLD .sn

térkép szerkesztése

Szenegál egy Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenegál domborzati térképe

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dindefelo-vízesés a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban

Főbb folyók: Szenegál, Gambia, Casamance.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szenegálban trópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.

Észak-Szenegálban a passzátszél befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.

Az évi középhőmérséklet áprilisban 40 °C, decemberben 17 °C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik délről északra haladva. Dakarban 18-26 °C van januárban, míg júliusban 24-32 °C.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország területének 11%-a természetvédelmi terület.[1]

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi megalit Kuntaur közelében

Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.

A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Macky Sall, Szenegál jelenlegi elnöke (2012-)

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetgyűlés (parlament) épülete Dakarban

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kormány, Parlament, Bíróság

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:

Szenegál körzetei
  • Dakar
  • Diourbel
  • Fatick
  • Kaolack
  • Kolda
  • Louga
  • Matam
  • Saint-Louis
  • Tambacounda
  • Thiès
  • Ziguinchor

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mamelles
Dakari városkép

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népességnövekedés: 2,56%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiak: 55 év, nők: 58 év.
  • Városi lakosság aránya: 48%.
  • Írástudatlanság: 59,8%.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ouakam Nagy Mecsete
  • Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
  • Népek: a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a francia, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
  • Vallások: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.

Az ország lakossága 11 millió fő, amelynek 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az analfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
  • Munkanélküliség: 48%.
  • Infláció: 3% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, cukornádat, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot. Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, India, Nigéria, Mali, Thaiföld, Görögország, USA.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dakar egy útja

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasúthálózat hossza: 1230 km.
  • Közúthálózat hossza: 14 576 km.

Az afrikai kontinens legnyugatibb vasútállomása a dakari pályaudvar.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőterek száma: 9.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális világörökségnek három szenegáli helyszín a része:

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ibrahima Sidie, a szenegáli labdarúgó-válogatott csatára a Debreceni VSC sportolója

Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Január 20. A muzulmán újév
Január 29. Muzulmán ünnep
Március 9.
Április 4. A függetlenség napja
Május 1. A munka ünnepe
Május 17.
Május 28.
Augusztus 15.
Október 13. A ramadán vége
November 1. Mindenszentek napja
December 20.
December 25. Karácsony

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenegál témájú médiaállományokat.