Szenegál
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) |
|||
| Himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons | |||
 |
|||
| Főváros | Dakar | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| - Államfő | Abdoulaye Wade | ||
| - Miniszterelnök | Macky Sall
|
||
| Hivatalos nyelv | francia | ||
| függetlenség | Franciaországtól | ||
| - kikiáltása | 1959 | ||
| Terület | |||
| - Összes | 196 190 km² (85.) | ||
| - Víz (%) | 2,1% | ||
| Népesség | |||
| - 2002 évi becslés | 10 284 929 (75.) | ||
| - Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| GDP | |||
| - Összes | |||
| - Egy főre jutó | |||
| HDI () | (.) – | ||
| Pénznem | CFA frank (XOF) |
||
| Időzóna | GMT (UTC) | ||
| Internet TLD | .sn |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | SN | ||
| Hívószám | +221 |
||
|
|||
Szenegál egy Magyarországnál több, mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.
[szerkesztés] Vízrajz
Főbb folyók: Szenegál, Gambia.
[szerkesztés] Éghajlat
Szenegálban szubtrópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.
Észak-Szenegálban a passzát befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.
Az évi középhőmérséklet áprilisban 40°C, decemberben 17°C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik északról délre haladva. Dakarban 18-26°C van januárban, míg júliusban 24-32°C.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Nemzeti Parkok
- Parc National des Oiseaux du Djoudj
- Parc National de la Langue de Barbarie
- Parc National du Delta du Saloum
- Parc National du Niokolo-Koba
[szerkesztés] Környezetvédelem
[szerkesztés] Történelem
Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.
Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek a muszlim hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.
Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.
Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.
Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva Szenegál mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, a hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.
A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.
A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány, Parlament, Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:
 |
|
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Szenegál hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Népességnövekedés: 2,56%.
- Születéskor várható élettartam: férfiak: 55 év, nők: 58 év.
- Városi lakosság aránya: 48%.
- Írástudatlanság: 59,8%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Szenegál városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
- Népek: a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a arab, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
- Vallások: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.
Az ország lakossága 11 millió fő, amelynek 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az analfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 48%.
- Infláció: 3% (2002-ben).
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés
A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.
- Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar
Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a fővárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot. Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, India, Nigéria, Mali, Thaiföld, Görögország, USA.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
- Vasúthálózat hossza: 1230 km.
- Közúthálózat hossza: 14 576 km.
[szerkesztés] Vízi közlekedés
Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Repülőterek száma: 9.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott.
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| Január 20. | A muzulmán újév |
| Január 29. | Muzulmán ünnep |
| Március 9. | |
| Április 4. | A függetlenség napja |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Május 17. | |
| Május 28. | |
| Augusztus 15. | |
| Október 13. | A ramadán vége |
| November 1. | Mindenszentek napja |
| December 20. | |
| December 25. | Karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||
|
||||||||||
