Pápua Új-Guinea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze ezzel: Guinea.

Papua New Guinea

zászló címer
Himnusz: O arise all you sons of this land
Főváros	Port Moresby d. sz. 9° 30′ k. h. 147° 7′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	alkotmányos monarchia
- Királynő	II. Erzsébet brit királynő
- Kormányzó	Sir Paulias Matane
- Miniszterelnök	Sir Michael Somare
Hivatalos nyelv	angol, tok pisin, hiri motu
függetlenség	Ausztráliától
- kikiáltása	1975. szeptember 16.
Terület
- Összes	462 840 km² (53.)
- Víz (%)	2%
Népesség
- 2000 évi becslés	4 927 000  (108.)
- Népsűrűség	11 fő/km²
GDP
- Összes	14 343 millió USD (126.)
- Egy főre jutó	2911 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	kina (PKG)
Időzóna	AEST (UTC+10)
Internet TLD	.pg
Nemzetközi gépkocsijel	PNG
Hívószám	+675

Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban.^[1] Az ország az egyike a legkevésbé felfedezetteknek is kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.

Tartalomjegyzék 1 A név eredete 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Élővilág, természetvédelem 3 Történelem 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.2 Politikai pártok 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Legnépesebb települések 5.2 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.3 Szociális rendszer 6 Gazdaság 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Kulturális intézmények 8.3 Tudomány 8.4 Művészetek 8.5 Hagyományok, néprajz 8.6 Gasztronómia 9 Turizmus 10 Sport 11 Ünnepek 12 Hivatkozások 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A név eredete

Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. Az indonéz eredetű szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1546-ban. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.

[szerkesztés] Földrajz

Óceánia egyik szigetcsoportja,melynek jelentősebb szigetei a Bismarck-szigetek és a Salamon-szigetek egy része.A szigetnek szárazföldi határa csak Nyugaton van Indonéziával. Délen Ausztráliával,míg keleten a Salamon szigetekkel van szomszédságban.

[szerkesztés] Domborzat

Az ország 80%-a Új-Guinea szigetén helyezkedik el. A további 20%-ot szigetek alkotják.

Új-Guinea szigete 200 km hosszú. A legmagasabb pontja a 4 509 méter magas Mount Wilhelm.

[szerkesztés] Vízrajz

Legnagyobb folyói a Sepik és a Fly. Legnagyobb édesvizű tava a Murray. Az éves csapadék körülbelül 1040mm.

[szerkesztés] Éghajlat

Meleg, nedves egyenlítői éghajlat jellemzi a szigeteket. Az átlagos évi hőmérséklete 28 °C. Csapadék: 1040mm.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A szigeteken sok a még ma is aktív működő vulkán. Továbbá innen származik a Guinea Pig vagyis a Tengerimalac neve is.

[szerkesztés] Történelem

Pápua Új-Guinea területén már az ókorban is éltek emberek. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.

A sziget partvidékét a portugál és spanyol hajósok már a 16. század első felében felderítették. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó édesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.

1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét a 1885-ben Otto Finsch a német császárnak ajánlotta. Ezzel a terület a Német Birodalom gyarmata lett. A terület neve: Vilmos Császár Terület. Az első világháborúban az ausztrálok elfoglalták. 1919-ben ausztrál védnökség alá került Pápua Új-Guinea néven.

A déli részen 1884. november 6-án a britek Brit Új-Guinea néven egy új protektorátust hoztak létre, majd 1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. Port Moresby-ben pedig amerikaiak táboroztak.

1972-ben választásokat tartottak, amelyben a szavazók függetlenségre szavaztak. 1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát, 1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól. Ekkor Bougainville szeparatistái önálló függetlenséget szerettek volna elérni, végül 2005-ben a sziget autonómiát kapott.

Az ország két részének eltérő múltja ma is gondokat okoz a mindennapi életben. A két részen (Pápuán és Új-Guineán) mindmáig eltérő a jogrend. Az egyenes határ utakat, egy nyelven beszélő népeket vág ketté, nehezítve életüket.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

Az ország államformája: alkotmányos monarchia

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Lásd:

• Pápua Új-Guinea főkormányzóinak listája
• Pápua Új-Guinea miniszterelnökeinek listája

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Central Province Chimbu Eastern Highlands East New Britain East Gepik Enga Gulf Madang Manus Milne Bay

Morobe New Ireland Northern Bougainville Southern Highlands Western Western Highlands West New Britain West Sepik Fővárosi kerület

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

5 54500 fő

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország hivatalos nyelve az angol, újmelanéz /pidgin. Azonban több, mint 750 féle nyelvet beszélnek.

Néhány nyelv:

• Hiri Motu nyelv: a gyarmati időben a rendőrség használta.
• Simbu nyelv: 138 ezren beszélik
• enga nyelv: 165 ezren beszélik
• Sepik/Ramu nyelvek (10 nyelv)
• Torricelli nyelvek (50 nyelv)
• kelet-pápua nyelvek (30 nyelv)
• Sko (7 nyelv)
• Arai (6 nyelv)
• Kwomtari (4 nyelv)
• Amto-Musian (2 nyelv)
• Busa
• Nagataman
• Yuri nyelvek
• Porome
• Maisin
• Kwomtari-Baibai

A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az országban jelentős a bányászat. Főbb nyersanyagok: réz, arany, ezüst, földgáz, platina, kőolaj. A mezőgazdaságban jellemző növények: burgonya, kókuszdió, ananász, banán, manióka.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• PápuaÚjGuinea.lap.hu (linkgyűjtemény)

• hivatalos oldal
• országinformációk
• az iszlám az országban
• országinformációk
• turisztikai információk
• képek

m • v • sz ASEAN – Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam · Pápua Új-Guinea (Megfigyelő)

m • v • sz Ausztrália és Óceánia országai   Ausztrália Ausztrália · Új-Zéland   Melanézia Fidzsi-szigetek · Kelet-Timor6 · Pápua Új-Guinea · Salamon-szigetek · Vanuatu   Mikronézia Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronézia · Nauru · Palau   Polinézia Szamoa · Tonga · Tuvalu Függő területek Amerikai Szamoa1 · Ashmore- és Cartier-szigetek3 · Baker-sziget1  · Cook-szigetek5 · Északi-Mariana-szigetek1 · Francia Polinézia4 · Guam1 · Howland-sziget1 · Jarvis-sziget1 · Johnston-atoll1 · Kingman-zátony1 · Korall-tengeri-szigetek3 · Midway-atoll1 · Niue5 · Norfolk-sziget3 · Palmyra-atoll1 · Pitcairn-szigetek2 · Tokelau-szigetek5 · Új-Kaledónia4 · Wake-sziget1 · Wallis és Futuna4 1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Ausztrália külbirtoka    4 Franciaország külbirtoka    5 Új-Zéland külbirtoka    6 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

m • v • sz A Nemzetközösség tagjai Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr | Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

m • v • sz A Csendes-óceáni Közösség tagországai Amerikai Egyesült Államok · Amerikai Szamoa · Ausztrália · Cook-szigetek · Egyesült Királyság · Északi-Mariana-szigetek · Fidzsi-szigetek · Franciaország · Francia Polinézia · Guam · Hollandia · Kiribati · Marshall-szigetek · Mikronéziai Szövetségi Államok · Nauru · Niue · Palau · Pápua Új-Guinea · Pitcairn-szigetek · Salamon-szigetek · Szamoa · Tokelau-szigetek · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland · Vanuatu · Wallis és Futuna

m • v • sz Monarchiák Földrajzi alapon Afrika · Amerika · Európa · Óceánia Abszolút Brunei · Szaúd-Arábia · Szváziföld · Vatikán Parlamentáris Andorra · Antigua és Barbuda · Ausztrália · Bahama-szigetek · Bahrein · Barbados · Belize · Belgium · Bhután · Dánia · Egyesült Arab Emírségek · Egyesült Királyság · Grenada · Hollandia · Jamaica · Japán · Jordánia · Kambodzsa  ·Kanada · Katar · Kuvait · Liechtenstein · Lesotho · Luxemburg · Malajzia · Marokkó · Monaco · Norvégia · Omán · Pápua Új-Guinea · Spanyolország · Saint Kitts és Nevis · Saint Lucia · Saint Vincent és a Grenadine-szigetek · Salamon-szigetek · Svédország · Thaiföld · Tonga · Tuvalu · Új-Zéland Országon belüli monarchiák Ghána Ashanti · Dagomba Malajzia Johor · Kedah · Kelantan · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Selangor · Terengganu Nigéria Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos Uganda Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro Egyesült Arab Emírségek Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzseira · Rász-el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein Egyéb Alo · Sigave · Uvea Māori (Új-Zéland) ·Yogyakarta (Indonézia) · Zuluföld (Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld (Zambia)