Pápua Új-Guinea
| Pápua Új-Guinea Független Állam | |||
| Independent State of Papua New Guinea Independen Stet bilong Papua Niugini |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: O arise all you sons of this land | |||
|
|
|||
| Fővárosa | Port Moresby | ||
| d. sz. 9° 30′, k. h. 147° 7′ | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Királynő | II. Erzsébet brit királynő | ||
| Főkormányzó | Michael Ogio | ||
| Miniszterelnök | Sam Abal | ||
| Hivatalos nyelv | angol, tok pisin, hiri motu | ||
| függetlenség | Ausztráliától | ||
| kikiáltása | 1975. szeptember 16. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Nemzetközösség, IMF, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum, ASEAN (megfigyelő állam) | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 108 | ||
| Becsült | 6 310 129[1] fő (2012) | ||
| Rangsorban | 108 | ||
| Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 14 343 millió USD (126) | ||
| Egy főre jutó | 2911 USD | ||
| HDI (2007) | 0,541 (148) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 462 840 km² | ||
| Rangsorban | 53 | ||
| Víz | 2% | ||
| Időzóna | AEST (UTC+10) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | kina (PKG) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | PNG | ||
| Hívószám | 675 | ||
| Internet TLD | .pg | ||
|
|
|||
![]() |
|||
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a 6 milliónál valamivel kisebb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban.[2] Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.
Tartalomjegyzék |
A név eredete[szerkesztés]
Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
Földrajz[szerkesztés]
Óceánia egyik szigetcsoportja,melynek jelentősebb szigetei a Bismarck-szigetek és a Salamon-szigetek egy része. A szigetnek szárazföldi határa csak Nyugaton van Indonéziával. Délen Ausztráliával, míg keleten a Salamon-szigetekkel van szomszédságban.
Domborzat[szerkesztés]
Az ország 80%-a Új-Guinea szigetének keleti felén helyezkedik el. A további 20%-ot más szigetek alkotják. Legjelentősebbek közülük: New Britain, New Ireland, Bougainville.
Új-Guinea legmagasabb pontja a 4694 méter magas Mount Wilhelm. A szigeteken sok a még ma is aktív működő vulkán.
Új-Guinea szigete geológiai szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magas Mount Wilhelm. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket a Sepik, a Ramu és a Markham folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagolt Parti-hegység, amelynek folytatása átnyúlik New Britain szigetére. Ezen a vidéken gyakoriak a földrengések és sok működő tűzhányót is találunk. A Maláj-szigetek közelsége ellenére Új-Guinea sohasem volt Ázsia része.[3]
Vízrajz[szerkesztés]
Legnagyobb folyói a Sepik és a Fly. Legnagyobb édesvizű tava a Murray. Az éves csapadék körülbelül 1040 mm.
Éghajlat[szerkesztés]
Meleg, nedves egyenlítői éghajlat jellemzi a szigeteket. Az átlagos évi hőmérséklete 28 °C. Csapadék: 1040mm.
A partvidéken trópusi hőség, fülledtség uralkodik, meg-megújuló záporokkal. A magasabb fennsíkok éghajlatára a csapadékos időjárás jellemző. Új-Guinea éghajlatát két nagy légáramlási rendszer szabályozza. Az egyik a délkeleti passzátszél , mely májustól októberig uralkodik. A tenger felől fújó passzátszél a hegylejtőkre nagy mennyiségű csapadékot szállít. A novembertől áprilisig terjedő időszakban – a déli félteke nyarán – az egyenlítői alacsony nyomású öv Új-Guineától délre tolódik át. Ilyenkor Ázsia felől megjelenik a monszun.
A kétféle szélrendszer időszakos és rendszeres megjelenése miatt Új-Guinea lakói két évszakot különböztetnek meg: a délkeleties szelek és az északnyugatias szelek időszakát. A két szeles évszak között egy-két hónapon át nyugalmas, csendes időjárás uralkodik.[4]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Ausztrália és Új-Guinea között a jégkorszakban szárazföldi összeköttetés volt. Ennek következtében élőviláguk közeli rokon, vannak olyan kengurufajok, amelyek megtalálhatók mind Ausztráliában, mind Új-Guineában. Nyugat felől meg a maláj esőerdők néhány növényfaja tudott átkelni Új-Guineába. A többi nagyobb szigetnek sohasem volt összeköttetése Új-Guineával, emiatt élőviláguk erősen különbözik.
A természetes növényzet a trópusi esőerdő. Összesen 56 erszényes emlősfaj él Új-Guineában. A dendrolagus (fakúszó kenguru) Új-Guinea egyik legismertebb és igen elterjedt állata. Az erszényesek közé tartozik, amelyek jóval nagyobb szerepet játszanak a szigetek állattársadalmában, mint a magasabb rendű szárazföldi emlősök. Míg az ausztráliai kengurufajták a pusztai élethez alkalmazkodtak, új-guineai rokonaik az esőerdő követelményeinek megfelelően, fákon járó állatokká.
Pápua Új-Guinea nemzeti állatának számít az igen elterjedt Raggi-paradicsommadár, a helyiek nyelván a kumul. A paradicsommadarak családjának legtöbb faja Új-Guineán őshonos. Elterjedt állatok még a foltos kuszkusz, a vaddisznó, a kazuárfélék, kígyók, krokodilok, lepkék és varánuszfélék számos faja.[5]
Nemzeti parkok[szerkesztés]
Új-Guineában is kiépült a természetvédelem hatósági rendszere. Az állatrezervátumok mellett a következő nemzeti parkokat jelölték ki:[6]
- Varirata Nemzeti Park hegyvidék a főváros közelében.
- McAdam Nemzeti Park kis területen nagyon változatos élővilág.
- Lake Kutubu Nemzeti Park festői tóban madarak, lepkék, teknősbékák.
Történelem[szerkesztés]
Pápua Új-Guinea területén már az őskorban is éltek emberek. Kb. 60 000 évvel ezelőtt - az Afrikából kirajzó első emberek csoportjai között - érkeztek a pápuák a térségbe. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.
A sziget partvidékét a portugál és spanyol hajósok már a 16. század első felében felderítették. Ekkor kezdődött Új-Guinea írott történelme. 1512-ben Antonio d'Abreu és Francisco Serrano portugál tengerészek először pillantják meg a még ismeretlen szigetet, amikor a Maluku-szigetekhez tartozó Ceram felé hajóztak. 1526-ban egy másik portugál, Jorge de Meneses kikötött a Vogelkop-félszigeten, s ő adja a nagy szigetnek az első nevet: Ilhas dos Papuas, azaz a pápuák szigete. 1545-ben pedig egy spanyol felfedező, Ynigo Ortiz de Retes az Új-Guinea nevet adta a szigetnek, mivel a sziget partvidéke és lakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakóihoz. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó édesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.
1643-ban Abel Tasman Új-Írország és Új-Guinea szigetek egyes részeibe látogatott el. A 18. század-ban már az angolok is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt. 1768-ban az angol Philip Carteret kapitány elérte New Britain szigetét és angol felségterületnek nyilvánította. 1824-ben Hollandia és Anglia megegyezett Új-Guinea felosztásában. 1842-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján a Pápua-öböl egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába. 1848-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület ma Indonézia része). 1873-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.[7]
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét a 1885-ben Otto Finsch a német császárnak ajánlotta. Ezzel a terület a Német Birodalom gyarmata lett. A terület neve: Vilmos Császár Terület.
A déli részen 1884. november 6-án a britek Brit Új-Guinea néven egy új protektorátust hoztak létre, majd 1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. Az első világháborúban az ausztrálok elfoglalták. 1919-ben ausztrál védnökség alá került Új-Guinea Mandátumterület (Mandated Territory of New Guinea) néven. 1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. Port Moresby-ben pedig amerikaiak táboroztak. 1945-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismét Ausztrália igazgatja tovább.
1951-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testület Port Moresby-ben.[8] 1963-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére.A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor 1964-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt. 1971-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.[9]
1972-ben választásokat tartottak, amelyben a szavazók függetlenségre szavaztak. 1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát, 1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól. Ekkor Bougainville szeparatistái önálló függetlenséget szerettek volna elérni, végül 2005-ben a sziget autonómiát kapott.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Az ország államformája: alkotmányos monarchia Államfő a mindenkori brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és kormánya kezében van.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Lásd:
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népesség: 6 310 129 fő[1]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Pápua Új-Guinea egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet: az országban a jelenlegi ismeretek szerint 841 nyelvet beszélnek (ebből 11 nyelvnek nincs ismert beszélője, így is marad 830)[10], ami a világ összes nyelveinek kb. egynyolcada, nyelvenként átlagosan kb. 6000 beszélővel.
Az országban három hivatalos nyelv van: az angol a kormányzat és az oktatás nyelve, de ezt kevéssé beszélik. Az elsődleges közvetítőnyelv a tok pisin, ami egy angol, új-guineai és melanéz pidzsin – ezen a nyelven hangzik el a legtöbb parlamenti felszólalás, és ez a hirdetések, a közérdekű információk és a nemzeti hírlap, a Wantok nyelve. Pápuaföldön, az ország déli részén, a harmadik hivatalos nyelv, a hiri motu az elterjedtebb.
Néhány nyelv:
- Hiri Motu nyelv: a gyarmati időben a rendőrség használta.
- Simbu nyelv: 138 ezren beszélik
- enga nyelv: 165 ezren beszélik
- Sepik/Ramu nyelvek (10 nyelv)
- Torricelli nyelvek (50 nyelv)
- kelet-pápua nyelvek (30 nyelv)
- Sko (7 nyelv)
- Arai (6 nyelv)
- Kwomtari (4 nyelv)
- Amto-Musian (2 nyelv)
- Busa
- Nagataman
- Yuri nyelvek
- Porome
- Maisin
- Kwomtari-Baibai
A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%).A legnagyobb keresztény egyház az országban a római katolikus egyház (20%). Az országban megtalálhatjuk még a református (11%) és anglikán (6%) vallást, valamint egyéb vallásokat (6%). A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu, kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk, stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.
A pápua nyelvek nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein, Bougainville déli részén, elszórtan New Britain és New Ireland szigeteken is beszélik. Számuk Pápua Új-Guineában legalább ötszáz, s bár legtöbbjüket kis közösségek beszélik, akadnak olyanok is, amelyeket százezernél többen használnak. [11]
A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. A melanéz nyelveket az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összeségében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.[11] A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Az országban jelentős a bányászat. Főbb nyersanyagok: réz, arany, ezüst, földgáz, platina, kőolaj. A mezőgazdaságban jellemző növények: burgonya, kókuszdió, ananász, banán, manióka.
Közlekedés[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
Pápua Új-Guinea kultúrájára a rendkívüli sokszínűség jellemző, mivel az országban több száz kisebb népcsoport él, főként a belső területek falvaiban. Közös jellemzője a pápua közösségeknek a természetvallás és az animizmus. A pápua falvak vallási központja a szellemház. Az ősök tisztelete igen fontos része a pápua hitvilágnak, fából faragják ki az ősöket ábrázoló szobrokat és a szellemházban helyezik el. Nem ritka az állatáldozat bemutatása a szellemeknek, de a belső területeken előfordul még a kannibalizmus is. A szellemeket tisztelik és tartanak a démonoktól, akik hitük szerint emberi és állati alakot egyaránt felvehetnek. A pápua falvakra jellemző, hogy külön nagy házban élnek a férfiak és a nők. A sértéseket vérbosszúval torolták meg, emiatt gyakori volt régen a törzsek közötti háborúskodás.[12]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
A népesség jelentős része írástudatlan. Az analfabetizmus különösen a nők körében magas. A legtöbb alapszintű iskolát a keresztény egyházak működtetik. Pápua Új-Guineában hat egyetem működik, a legnevezetesebb a Port Moresbyben székelő University of Papua New Guinea és a Lae városában működő Papua New Guinea University of Technology. Az egyetemek a függetlenség elnyerése előtt néhány évvel nyitották meg kapuikat, hogy kiképezzék az új független pápua állam értelmiségi és vezető rétegét.[13]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Az UNESCO felvette a kulturális világörökségek listájára a Kuk nevű korai mezőgazdasági települést.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
Legnépszerűbb sport a rögbi és a labdarúgás.
Labdarúgás[szerkesztés]
A Pápua új-guineai labdarúgó-válogatott még nem jutott ki egyetlen világbajnokságra sem. A világranglistán 2012 júniusában a 193. helyen állt.[14]
Olimpia[szerkesztés]
Pápua Új-Guinea az 1976-os első szereplése óta összesen 8 alkalommal vett részt a nyári olimpiai játékokon, de sportolói még nem nyertek olimpiai érmet.
Ünnepek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b Central Intelligence Agency: Papua New Guinea. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
- ↑ Világbank (2003). World Bank data on urbanisation. (Hozzáférés: 2005. július 15.)
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 11-13. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 18-19. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 157. o.
- ↑ http://www.jasons.com/Papua-New-Guinea/national-parks-in-papua-new-guinea
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 292. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 295. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 294. o.
- ↑ http://www.ethnologue.com/show_country.asp?name=PG - Ethnologue; Languages of Papua New Guinea
- ^ a b Balázs: Pápua Új-Guinea. 48. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 102. o.
- ↑ Balázs: Pápua Új-Guinea. 10. o.
- ↑ FIFA
Forrás[szerkesztés]
- Balázs Dénes: Pápua Új-Guinea. Gondolat, Budapest, 1976. ISBN 9632803345
- Földrajzi Világatlasz. Cartographia, Budapest, 2007. ISBN 352360-02
További információk[szerkesztés]
- PápuaÚjGuinea.lap.hu (linkgyűjtemény)
- hivatalos oldal
- országinformációk
- az iszlám az országban
- országinformációk
- turisztikai információk
- képek
|
|||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||


