Suriname
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: latin: "Justitia – Pietas – Fides" Igazság – Kegyesség – Hűség |
|||
| Himnusz: God zij met ons Suriname | |||
 |
|||
| Főváros | Paramaribo |
||
| Államforma | Elnöki köztársaság | ||
| - Elnök | Ronald Venetiaan | ||
| - Alelnök | Ram Sardjoe
|
||
| Hivatalos nyelv | holland | ||
| Beszélt nyelvek | holland, angol, spanyol, sranan tongo, hindusztáni, jávai, mandarin, indián nyelvek |
||
| Függetlenség | Hollandiától | ||
| - Kikiáltása | 1975. november 25. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 163 270 km² (90.) | ||
| - Víz (%) | 1,1 | ||
| Népesség | |||
| - 2005-ös évi becslés | 438 144 (163.) | ||
| - Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
| GDP | 2006-os becslés | ||
| - Összes | 2 112 millió dollár (152.) PPP: 3 018 millió dollár |
||
| - Egy főre jutó | 4 081 dollár (80.) PPP: 6 276 dollár |
||
| HDI (2003) | 0,759 (89.) – közepes | ||
| Pénznem | Suriname-i dollár (SRD) |
||
| Időzóna | ART (UTC-3) | ||
| Internet TLD | .sr |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | SME | ||
| Hívószám | +597 |
||
| A Dél-amerikai Unió, a CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||
|
|
|||
Suriname (egykor Holland Guyana) állam Dél-Amerika északi részén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik, melyet északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság övez. Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú, ezért nagy kiterjedésű sűrű erdők borítják.
[szerkesztés] Vízrajz
Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A guyanai partokat az európaiak a 15. század végén fedezték fel, a 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. Új-Amszterdamért cserébe hollandok váltották fel az angolokat. 1682-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig brit fennhatóság alá került, majd Holland Guayana néven holland katonagyarmat lett.
Folyók menti kávé, kakaó, cukornád és gyapot ültetvényeikre a holland ültetvényesek a sok afrikai rabszolgát hoztak be. A rabszolgákkal a gazdáik rendszeresen rosszul bántak és sok közülük megszökött az ültetvényekről. Az indiánok segítségével az esőerdőben éltek. Ezek a szökött rabszolgák egyedülálló kultúrát hoztak létre és sikeresen védték meg különállásukat. Angol gyűjtőnevük: "maroons", hollandul "bosnegers" (szó szerint "bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.
Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek, amelyek garantálták szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.
Suriname-ban 1863-ban tiltották be a rabszolgatartást a hollandok, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, 10 évi átmeneti időszak után, amely alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért és anélkül, hogy büntették volna megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amelyből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából (a britek beleegyezésével). Ezen kívül a 19 század végén és a 20. század elején kis számban, főleg férfiak érkeztek Kínából és Közép-Keletről. Bár Suriname lakosság viszonylag kicsi maradt, történelme következtében a világ egyik legösszetettebb etnikai eredetű, nagyon eltérő kulturális hagyományokkal rendelkező lakossággal rendelkezik.
Újabb fellendülést 1945-ben a bauxitbányászat hozott. 1984-től Hollandia tengeren túli tartománya. 1975. november 25-étől független tartomány, de a polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor (Desi Bouterse) a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a "telefonpuccs". Bouterse hatalma megmaradt az 1991-es választások után is. Brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a maroon-ok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját az 1990-es években.
Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezenkívül kőolajat és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs és banán termesztése, továbbra is fontos része a gazdaságnak, a ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenysége az országnak.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Elnökök és miniszterelnökök
Bővebben: Suriname elnökeinek listája Bővebben: Suriname miniszterelnökeinek listája[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Suriname 10 körzetre van felosztva.
- Brokopondo, 7364 km² (Brokopondo)
- Commewijne, 2353 km² (Nieuw-Amszterdam)
- Coronie, 3902 km² (Totness)
- Marowijne, 4627 km² (Albina)
- Nickerie, 5353 km² (Nieuw-Nickerie)
- Para, 5393 km² (Onverwacht)
- Saramacca, 3636 km² (Groningen)
- Sipaliwini, 130 567 km² (Paramaribo igazgatása alatt)
- Wanica, 433 km² (Lelydorp)
- Paramaribo, 183 km² (Fővárosi közigazgatás)
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Suriname hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Suriname városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Rendkívül tarka, indonézek, indiánok, jávai, kínai, és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai négerek, kreolok, európai gyarmatosítók (hollandok leszármazottai) alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg tengerparton, a főváros körül tömörül. A lakosság összetétele:
- 27,4% (135 117 fő) indiai
- 17,7% (87 202 fő) kreol
- 14,7% (72 553 fő) Ndyuka és Saramaccaner,
- 14,6% (71 879 fő) jávai
- 12,5% (61 524 fő) egyéb csoportok
A vallás szerint:
- 40,7% (200 744 fő) keresztény (25,2% Protestáns; 22,8% Katolikus)
- 19,9% (98 240 fő) hindu
- 13,5% (66 307 fő) muzulmán
- 5,8% törzsi vallású
- 4,4% ateista
- 15,7% ismeretlen.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Egykor virágzó cukornádtermesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs és a banántermesztés. Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben. Exportál még makrélarákot, cukrot, és narancsot is. Ma a terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádat termesztő vidék.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Holland neve | magyar neve |
|---|---|---|
| Január 1. | Nieuwjaar (nyunyari) | újév |
| 2007. máricius 4. | Holi-Phagwa | hindu újév |
| tavasz | Goede Vrijdag (bun freida) | nagypéntek |
| tavasz | 1. – 2.Paasdag | húsvétvasárnap és hétfő |
| május 1. | Dag van de Arbeid (wrokodei) | a munka ünnepe |
| július 1. | Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti) | emancipáció napja |
| változó | Id ul-Fitr | rámádán |
| november 25. | Onafhankelijkheidsdag (srefidensi) | függetlenség napja |
| december 25-26 | Kerstmis (kresneti) | karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||
