Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
Saint Vincent and the Grenadines
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek zászlaja
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek zászlaja
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek címere
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek címere
Nemzeti mottó: latin: "Pax et justitia"
Béke és Igazság
Nemzeti himnusz: Saint Vincent himnusza
LocationSaintVincentAndTheGrenadines.png

Fővárosa Kingstown
é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′
Államforma Parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Sir Frederick Ballantyne
Miniszterelnök Ralph Gonsalves
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek kreol, bhodzspuri, portugál
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása 1979. október 27.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 198
Becsült 109 000 fő (2013-as)
Rangsorban 198
Népsűrűség 302 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 466 millió dollár (171)
PPP: 812 millió dollár
Egy főre jutó 4 360 dollár (76)
PPP: 8 091 dollár
HDI (2004) 0,759 (88) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 389 km²
Rangsorban 201
Víz elhanyagolható%
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel WV
Hívószám 1-784
Internet TLD .vc
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat.

Saint Vincent and the Grenadines-CIA WFB Map.png

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.

Fekvése, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grenadines-szigetcsoporthoz tartozó Union-sziget
A Mustique-sziget tengerpartja

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: Soufriere-vulkán, 1234 méter.

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trópusi éghajlatát a tenger közelsége enyhíti. Aránylag gyakran okoznak jelentős károkat a trópusi ciklonok.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népessége,lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország népessége 122 400 (2004) fő, melynek 56%-a él városokban. A népességnövekedés 0,34%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 66%-a fekete, 19%-a mulatt, 6%-a indiai, 4%-a fehér, 2%-a indián, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint Vincent és Grenadine-szigetek települései
Rangsor Név Lakosság Körzet
1. Kingstown 17 994 Saint George
2. Georgetown 1680 Charlotte
3. Byera 1365 Charlotte
4. Barrouaillie 1318 Saint Patrick
5. Layou 1164 Saint Andrew
6. Biabou 1050 Charlotte
7. Colonarie 1034 Charlotte
8. Port Elizabeth 839 Grenadine
9. Chateaubelair 735 Saint David
10. Calliaqua 636 Saint George
11. Hamilton 630 Grenadine
12. Dovers 525 Grenadine

Nyelvi összetétel, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a kreolt is. A lakosság 47%-a anglikán, 28%-a metodista, 13%-a római katolikus, 12%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek államformája parlamentáris monarchia. Az állam feje a Nemzetközösség uralkodója, jelenleg II. Erzsébet. A királynőt - aki mint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek királynőjeként gyakorolja jogait - az ország főkormányzója képviseli, 2002. szeptember 2. óta Sir Frederick Ballantyne. A királynő reprezentatív feladatokat lát el, mint a többi alkotmányos, illetve parlamentáris monarchiában. A főkormányzó feladata a választások kiírása. Parlamenti választásokat elvileg négyévenként tartanak, de a főkormányzó - a miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, politikai instabilitás esetén - hamarabb is kiírhat választásokat, ha jónak látja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország végrehajtó hatalmát a kormány gyakorolja, melynek feje a miniszterelnök, 2001. március 28. óta az Egyesült Munkáspárt jelöltje, Ralph Gonsalves. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A kormány ülésein a miniszterek és a miniszterelnök vesz részt, az üléseket a miniszterelnök és a kabinetfőnök vezeti. Államtitkárok csak különleges esetben vesznek részt a kormány ülésein. A törvényhozó hatalom birtokosa a 15 tagú, egykamarás parlament kezében van. A legutóbbi választásokon, 2010. december 13-án az Egyesült Munkáspárt 8, az Új Demokrata Párt pedig 7 helyet szerzett, a Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt pedig - miután a szavazatok kevesebb mint negyed százalékát szerezte meg a 62 805 szavazatból megszerzett 138 voksával - nem jutott be.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország 6 egyházkerületre (parish) van felosztva, melyek a következők:

SVG Parishes.png
  • Charlotte Parish
  • Grenadines Parish
  • Saint Andrew Parish
  • Saint David Parish
  • Saint George Parish
  • Saint Patrick Parish

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyesült Munkáspárt
  • Új Demokrata Párt
  • Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt

Tagság a nemzetközi szervezetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ACP, ALBA, C, Caricom, CDB, CELAC, ECLAC, FAO, G-77, IBRD, ICAO, ICC, ICFTU, ICRM, IDA, IFAD, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Intelsat, Interpol, IOC, ITU, OAS, OECS, OPANAL, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UPU, WCL, WFTU, WHO, WIPO, WTrO

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Gazdaságának alapja a növénytermesztés (banán, kókuszdió, fűszerek, szerecsendió). Marantakeményítő gyártásban és kereskedelemben világmonopóliumot élvez.[1]

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
  • Szolgáltatások
  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: banán, maranta, táró, burgonya. Importtermékek: élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Görögország, Spanyolország, USA, Nagy-Britannia, Trinidad és Tobago.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törpeállam közút-hálózatának hossza 2003-ban 829 km volt. Az országban 1 kikötő és 5 repülőtér található.

Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, melyet zaragozai Szent Vincéről, Portugália védőszentjéről nevezett el. A sziget 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetélkedés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat.
  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776