Grenada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grenada
Grenada
Grenada zászlaja
Grenada zászlaja
Grenada címere
Grenada címere
Nemzeti mottó: Ever Conscious of God We Aspire,
Build and Advance as One People
Nemzeti himnusz: Hail Grenada
LocationGrenada.png

Fővárosa St. George's (Grenada)
é. sz. 12° 03′, ny. h. 61° 45′
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Királynő II. Erzsébet
Kormányzó Cécile La Grenade
Miniszterelnök Keith Mitchell
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1974. február 7.

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 201
Becsült 103 328 [1] fő (2011. május)
Rangsorban 201
Népsűrűség 259 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
Összes 529 millió dollár (168)
PPP: 896 millió dollár
Egy főre jutó 4 989 dollár (74)
PPP: 9 255 dollár
HDI (2003) 0,762 (85) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 344 km²
Rangsorban 203
Víz 1,6%
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel WG
Hívószám 1-473
Internet TLD .gd
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.

Gj-map.gif

Grenada a Közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Grenadához tartozó Carriacou szigetének egy tengerpartja Hillsboroughnál
Tufton-vízesés

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe. Legfőbb folyó: Great.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.

Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.[2]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) - krátertó esőerdőben.
  • Levera Nemzeti Park (Levera National Park) - mangrove mocsár.
  • La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) - madárrezervátum egy patak torkolatában.
  • Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) - ez a tó is madárpihenő.

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a Brit Nemzetközösség tagjaként.

Gyarmat, 1498-1958[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz először látta meg a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat, és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel, ám nem tudták Grenadáról teljesen kiirtani a karibokat. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.

Függetlenség és forradalom, 1958-1984[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a rövid életű Nyugatindiai Szövetség tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.

Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.

Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották, és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét miniszterével együtt katonák kivégezték.

Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.

Ronald Reagan amerikai elnököt már régóta aggasztotta a mérsékelt grenadai kormány megbuktatása és a kommunistának tartott népi erők hatalomátvétele. A szigeten – kubaiak irányításával – építés alatt álló repülőteret, amely nehéz katonai szállítógépek landolását is lehetővé tette, a szovjet–kubai katonai behatolás előkészítéseként fogta fel. Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok és a csatlós „Kelet-Karibi Véderő” (Eastern Caribbean Defence Force) fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint az inváziót Eugenia Charles-nak, a Dominikai Közösség miniszterelnök-asszonyának kívánságára indították. Más információk szerint [3] azonban ez volt az első olyan háború, amit az USA tisztán egy döntéshozó szoftver döntése nyomán indított el. Az Egyesült Államok mellett a Dominikai Közösség és öt másik karibi ország fegyveres erői is részt vettek a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.

A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishopnak és hét társának megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként felelősnek mondták ki őket. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek.

XXI. századi történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000–2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és a Bishop-rendszer idején, valamint korábban elkövetett jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak.

2004-ben, 59 évi hurrikánmentes időszak után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át károsította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan újjáépült hazai munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.

2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány 40 millió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Államszervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államforma: alkotmányos monarchia

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel.

Grenada parishes named.png
Parókia terület (km²) Lakosság Népsűrűség (fő/km²)
Carriacou 34 6 063 178
Saint Andrew 99 24 661 249
Saint David 44 11 476 261
Saint George 65 35 559 547
Saint John 35 8 557 244
Saint Mark 25 3 955 158
Saint Patrick 42 10 624 253
Összesen 344 100 895 293

Forrás: Central Statistical Office of Grenada

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miniszterelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatali ideje
Sir Eric Gairy 1974. február 7. – 1979. március 13.
Maurice Bishop 1979. március 13. – 1983. október 19.
Nicolas Braithwaite 1983. december 19. – 1984. december 4.
Herbert Blaize 1984. december 5. – 1989. december 19.
Ben Joseph Jones 1989. december 20. – 1990. március 16.
Nicolas Braithwaite 1990. március 16. – 1995. június 20.
Dr. Keith Claudius Mitchell 1995. június 20. – 2008. július 9.
Tillman Thomas 2008. július 9. – 2013. február 19.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saint George's egy utcaképe, Young Street

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai megoszlás: 79% fekete, 2% európai, 18% mulatt, 1% indián. A legújabb adatok szerint az afrikai feketék aránya 82%-ra nőtt. Mindannyian az afrikai rabszolgák utódai. Mulattok (afrikai-európai keverékek) aránya mindösze 13%. Ezenkívül elenyésző számú ázsiai bevándorló, európai (a gyarmatosítók leszármazottai) és indián őslakos él a szigeten. Az ázsiaiak indiai származásúak arányuk 3%. Az európaiak britek 1% -nyian vannak. Zambók, azaz indián-néger keverékek aránya kb. 2%. Az indiánok többsége karib, a Karib-szigetek névadói, de élnek még az eredeti őslakosok az aravak indiánok utódai is. Az indiánok együttes aránya mindössze 1,5%.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grenada települései
Rangsor Név Lakosság Parókia
1991-es népszámlálás 2005-ös becslés
1. Saint George's 4 520 4 330 Saint George
2. Gouyave 3 070 3 378 Saint John
3. Grenville 2 250 2 476 Saint Andrew
4. Victoria 2 050 2 256 Saint Patrick
5. Saint Davids 1200 1321  Saint Davids
6. Sauteurs 1200 1320 Saint Mark
7. Hillsborough 700 770 Carriacou
8. Belmont n.a. 287 Saint George
9. Grand Roy n.a. 286 Saint John
10. Calivigny n.a. 217 Saint George
11. Tivoli n.a. 172 Saint Andrew
12. Marquis n.a. 109 Saint Andrew
A Szeplőtelen Fogantatás Katedrális, Saint George's

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos nyelv az angol. Kevesen franciául és kreolul is beszélnek.

A lakosság 64%-a katolikus, 22%-a anglikán 6%-a adventista, 5%-a pünkösdista 2%-a metodista.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerecsendió szárítása egy üzemben

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maurice Bishop Nemzetközi Repülőtér kifutópályája
  • Közutak hossza: 1040 km
  • Repülőterek száma: 3
  • Kikötők száma: 2

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karneváli jelmezben (1965.)

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grand Anse Beach a főváros mellett

A legnagyobb bevételt az idegenforgalom hozza. Kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha valaki fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011-es népszámlálási adat
  2. http://www.grenadaguide.com/Eco-Tourism.htm
  3. Theodore Roszak: Az Információ Kultusza, The Cult of Information: The Folklore of Computers and the True Art of Thinking, Pantheon Books 1986, ISBN 10: 0394546229 / ISBN 13: 9780394546223

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grenada témájú médiaállományokat.