Grenada
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||
| Nemzeti mottó: Ever Conscious of God We Aspire, Build and Advance as One People |
|||
| Himnusz: Hail Grenada | |||
 |
|||
| Főváros | St. George's (Grenada) |
||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||
| - Királynő | II. Erzsébet | ||
| - Kormányzó | Sir Daniel Williams | ||
| - Miniszterelnök | Keith Mitchell
|
||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| - kikiáltása | 1974. február 7. | ||
| Terület | |||
| - Összes | 344 km² (203.) | ||
| - Víz (%) | 1,6 | ||
| Népesség | |||
| - 2005-ös évi becslés | 103 000 (193.) | ||
| - Népsűrűség | 259 fő/km² | ||
| GDP | 2005-ös becslés | ||
| - Összes | 529 millió dollár (168.) PPP: 896 millió dollár |
||
| - Egy főre jutó | 4 989 dollár (74.) PPP: 9 255 dollár |
||
| HDI (2003) | 0,762 (85.) – közepes | ||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) |
||
| Időzóna | (UTC-4) | ||
| - Nyári időszámítás | (UTC-4) | ||
| Internet TLD | .gd |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | WG | ||
| Hívószám | +1-473 |
||
| A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||
|
|
|||
Grenada a Közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél-felőli-szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.
[szerkesztés] Vízrajz
Grenada szigetén több patak festői vízeséseken át ömlik a tengerbe.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlat trópusi. Két évszak különböztethető meg: az esős évszak forró, párás, a száraz évszakban a passzátszél hűsíti a levegőt.
Grenada a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt aránylag ritka a hurrikán.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A szigetek eredeti növénytakarója trópusi esőerdő volt. Ebben nem csak az emberi tevékenység tett nagy kárt, hanem a vulkáni kitörések is. A természetvédelmi területeken kívül nem sok maradt az ősi erdőkből.[1]
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
- Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) - krátertó esőerdőben.
- Levera Nemzeti Park (Levera National Park) - mangrove mocsár.
- La Sagesse Természetvédelmi Központ (La Sagesse Natural Centre) - madárrezervátum egy patak torkolatában.
- Antoine-tó Védett Táj (Lake Antoine National Landmark) - ez a tó is madárpihenő.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Grenadának nincs olyan tája, amely felkerült volna az UNESCO által vezetett, az emberiség közös örökségét képező tájak listájára.
[szerkesztés] Történelme
Az eredetileg karib indiánok lakta Grenada szigetét Kolumbusz fedezte fel 1498 őszén, harmadik útja során. A szigetet 1762-ben az angolok foglalták el, majd ezután kétszer cserélt gazdát. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett. A teljes függetlenséget 1974. február 7-én kiáltották ki a brit Nemzetközösség tagjaként.
[szerkesztés] Gyarmat, 1498-1958
Grenada feljegyzett történelme 1498-ban kezdődik, amikor Kolumbusz Kristóf először látta a szigetet. Akkoriban a szigeten karibok éltek. A spanyolok nem létesítettek itt állandó telepet. Később az angolok első letelepedési kísérlete is kudarcba fulladt, de 1650 körül a franciák legyőzték a karibokat és meghódították Grenadát. A hódítás népirtással ért fel. Az újonnan szervezett francia gyarmat neve Le Grenade lett. Ez gazdag cukorexportáló gyarmattá vált. Richelieu bíboros rendeletére alapították fővárosát, Fort Royalt 1650-ben; a francia hadihajók ennek kikötőjébe húzódtak a hurrikánok elől, a többi karibi francia gyarmatnak nem volt hasonlóan jó természetes kikötője. Fort Royal mai neve St. George's. Az 1763-as párizsi béke után került a gyarmat brit birtokba. Egy évszázaddal később, 1877-ben lett koronagyarmat.
[szerkesztés] Függetlenség és forradalom, 1958-1984
A sziget a rövid életű Nyugatindiai Szövetség tartománya volt 1958-tól 1962-ig. 1967-ben Grenada az Egyesült Királyság társult állama lett, ami azt jelentette, hogy Grenada maga intézte belügyeit, az Egyesült Királyság felelőssége maradt a védelem és a külügyek. A függetlenséget 1974-ben nyerte el Grenada Sir Eric Matthew Gairy miniszterelnöksége alatt.
Ellentét alakult ki Eric Gairy kormánya és az ellenzéki pártok egy csoportja között. Az utóbbiakhoz tartozott az Új Ékkő Mozgalom (NJM) is. Az 1976-os választáson Gairy pártja győzött, de az ellenzék nem ismerte el az eredményt. 1979-ben az Új Ékkő Mozgalom Maurice Bishop vezetésével sikeres fegyveres forradalmat indított a kormány ellen. Maurice Bishop felfüggesztette az alkotmányt és felállította a Népi Forradalmi Kormányt. Az NJM kivételével valamennyi pártot betiltották. Nem tartottak semmiféle szavazást a változások legitimálására.
Később vita tört ki Bishop és az NJM magas rangú vezetői között. Párttagok egy csoportja azt követelte, hogy Bishop vagy mondjon le, vagy legalább ossza meg hatalmát. A vita következtében 1983-ban Bishopot leváltották és házi őrizetbe helyezték. Ennek nyomán a sziget különböző részein utcai tüntetések kezdődtek. Röviddel később Bishopot hét másik miniszterével együtt katonák kivégezték.
Bishop kivégzése után a Népi Forradalmi Hadsereg alakított kormányt Hudson Austin tábornok elnökletével. A hadsereg négynapos általános kijárási tilalmat hirdetett.
Hat nappal Bishop kivégzése után az szigetet megszállták az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői. Az Egyesült Államok állítása szerint ezt a dominicai Dame Eugenia Charles kívánságára tette. Dominica és az Egyesült Államok mellett másik öt karibi ország is részt vett a grenadai hadműveletben. Később Sir Paul Scoon grenadai főkormányzó állította, hogy ő kérte az inváziót, de az Egyesült Államok, valamint Trinidad és Tobago kormányai állították, hogy velük nem konzultált. A megszállás után visszaállították a forradalom előtti alkotmányt.
A forradalmi kormány és hadsereg 18 tagját börtönözték be az invázió után Maurice Bishop és hét társa megölése miatt. Ők álltak Grenada élén a gyilkosság idején, parancsnokként is felelősek voltak a gyilkosságokért. Közülük tizennégy személyt halálra ítéltek, hármat sokévi börtönre, egy személyt pedig nem találtak bűnösnek. A halálos ítéleteket azonnal végrehajtották.
[szerkesztés] XXI. századi történelem
2000-2002-ben ismét fellángolt a vita az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején történtek körül, amikor megkezdte tevékenységét az igazság és megbékélés bizottsága. A bizottságot egy római katolikus pap, Mark Haynes vezette, feladata a forradalmi kormány és Bishop rezsimje idejében, valamint korábban elkövetett felderítetlen jogtalanságok feltárása volt. Országszerte meghallgatásokat tartottak. Ez a tevékenység iskolai házi feladatként indult. Robert Fanovich, aki a Presentation Brother's College (PBC) vezetője volt St. George's-ban adta feladatul néhány idősebb diáknak, hogy kutassa ezt az időszakot, különös tekintettel arra, mi történt Maurice Bishop testével, amit sohasem találtak meg. Ez a feladat nagy érdeklődést keltett, beleértve az amerikai Miami Herald című lapot, a záródolgozatot könyv formájában is megjelentették a fiúk Nagy ég, kis golyó címmel. Felfedték, hogy a grenadai társadalomban ma is erős érzelmeket kelt ez az időszak, és sok jogtalanság elkövetője ismeretlen. Miután a fiúk leadták feladatukat, a hivatalos bizottságot hamarosan felállították.
2004-ben, 59 évi hurrikánmentes idő után után, szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán. Ez 4. fokozatú hurrikán volt, a lakóházak 90%-át megkárosította vagy romba döntötte. A következő évben, 2005. július 14-én az Emily 1. fokozatú hurrikán okozott a sziget északi részén 110 millió dolláros kárt. Ez azonban elmarad az Iván által okozott kártól. Grenada gyorsan ujjáépült belföldi munkával és nagymérvű külső finanszírozással. 2005 decemberében a szállodai szobák 96%-a vendégfogadásra alkalmas állapotban volt, felújított felszereléssel, a szigorított építési előírásoknak megfelelve. A mezőgazdaság, különösen a szerecsendió-termelés is súlyos károkat szenvedett, de a felhalmozott készletek segítségével ki tudták várni az új szerecsendiófák termőre fordulását, így az ágazat a nyugati világ fő ellátója maradt.
2007 áprilisában Grenada több más karibi szigetországgal együtt a Krikett Világkupa házigazdája volt. Az Iván hurrikán után a kínai kormány negyvenmillió dolláros hiteléből új nemzeti stadion épült, az építkezésen segélyként 300 kínai munkás dolgozott. A megnyitó ünnepségen a tajvani himnuszt játszották, ami feszültséget okozott a két ország viszonyában.
[szerkesztés] Államszervezete
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az országot parókiákra (egyházkerület) osztották fel.
| Parókia | terület (km²) | Lakosság | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|
| Carriacou | 34 | 6 063 | 178 |
| Saint Andrew | 99 | 24 661 | 249 |
| Saint David | 44 | 11 476 | 261 |
| Saint George | 65 | 35 559 | 547 |
| Saint John | 35 | 8 557 | 244 |
| Saint Mark | 25 | 3 955 | 158 |
| Saint Patrick | 42 | 10 624 | 253 |
| Összesen | 344 | 100 895 | 293 |
Forrás: Central Statistical Office of Grenada
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Miniszterelnökök
| Név | hivatali ideje |
|---|---|
| Sir Eric Gairy | 1974. február 7. – 1979. március 13. |
| Maurice Bishop | 1979. március 13. – 1983. október 19. |
| Nicolas Braithwaite | 1983. december 19. – 1984. december 4. |
| Herbert Blaize | 1984. december 5. – 1989. december 19. |
| Ben Joseph Jones | 1989. december 20. – 1990. március 16. |
| Nicolas Braithwaite | 1990. március 16. – 1995. június 20. |
| Dr. Keith Claudius Mitchell | 1995. június 20. óta |
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Etnikai megoszlás: 79% fekete, 2% európai, 18% mulatt, 1% indián.A legújabb adatok szerint az afrikai feketék aránya 82%-ra nőtt.Mindannyian az afrikai rabszolgák utódai. Mulattok(afrikai.európai keverékek) aránya mindösze 13%. Ezenkívül elenyésző számú ázsiai bevándorló,európai(a gyarmatosítók leszármazottai)és indián őslakos él a szigeten. Az ázsiaiak indiai származásúak arányuk 3%. Az európaiak britek 1% -nyian vannak. Az indiánok többsége karib a Karib-Szigetek névadói,de élnek még aaz eredeti őslakosok az aravak indiánok utódai is. Az indiánok együttes aránya mindössze 1%. Forrás.A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008
[szerkesztés] Legnépesebb települések
| Grenada települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Parókia | ||
| 1991-es népszámlálás | 2005-ös becslés | ||||
| 1. | Saint George's | 4 520 | 4 330 | Saint George | |
| 2. | Gouyave | 3 070 | 3 378 | Saint John | |
| 3. | Grenville | 2 250 | 2 476 | Saint Andrew | |
| 4. | Victoria | 2 050 | 2 256 | Saint Patrick | |
| 5. | Saint Davids | 1200 | 1321 | Saint Davids | |
| 6. | Sauteurs | 1200 | 1320 | Saint Mark | |
| 7. | Hillsborough | 700 | 770 | Carriacou | |
| 8. | Belmont | n.a. | 287 | Saint George | |
| 9. | Grand Roy | n.a. | 286 | Saint John | |
| 10. | Calivigny | n.a. | 217 | Saint George | |
| 11. | Tivoli | n.a. | 172 | Saint Andrew | |
| 12. | Marquis | n.a. | 109 | Saint Andrew | |
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A hivatalos nyelv az angol. Kevesen franciául és kreolul is beszélnek.
A lakosság 64%-a katolikus, 22%-a anglikán 6%-a ádventista, 5%-a pünkösdista 2%-a metódista.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
A vulkanikus eredetű, trópusi éghajlatú szigetek legfontosabb mezőgazdasági terményei: a banán, a kakaó, a szerecsendió, a kókusz és a cukornád. A gazdaság legerőteljesebben fejlődő ágazata az idegenforgalom.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||
|
||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
