Grönland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grönland
Kalaallit Nunaat
Grønland
Grönland zászlaja
Grönland zászlaja
Grönland címere
Grönland címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója:
Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke
(Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje)
Nemzeti himnusz: Nunarput utoqqarsuanngoravit
Fővárosa Nuuk (dánul Godthåb)
é. sz. 64° 10′, ny. h. 51° 43′
Államforma Parlamentáris demokrácia
(Alkotmányos monarchián belül)
Vezetők
Királynő II. Margit dán királynő
Főbiztos Mikaela Engell
Miniszterelnök Aleqa Hammond
Hivatalos nyelv grönlandi (inuit), dán
Beszélt nyelvek angol
Népesség
Népszámlálás szerint 56 295 fő (2014. július 1.)[1]
Rangsorban 214
Becsült 56 370 fő (2013. január)
Rangsorban 214
Népsűrűség 0,026 fő/km²
GDP
Összes 2001
PPP: 1,1 mrd amerikai dollár
HDI (2005) 0,949[2] (14) – magas
Földrajzi adatok
Terület 2 166 086 km²
Rangsorban 13
Víz 81,1[3]%
Időzóna WGT (UTC-3)
WGST (UTC-2)
Egyéb adatok
Pénznem Dán korona (DKK)
Hívószám 299
Internet TLD .gl

Greenland-CIA WFB Map.png

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a.m. Emberek országa) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, bár Európától, illetve Izlandtól csak a Dánia-szoros nevű tengerszoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.

A grönlandi és a dán kormány megállapodást dolgozott ki a sziget autonómiájának kibővítéséről, mely szerint többek között népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a grönlandi szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte a tervezetet.[4] A megállapodást 2009. május 19-én a dán parlament is megszavazta, így június 21-én életbe lépett.[5][6]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partvidéke, domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget teljes egészében az Észak-Amerikai tektonikus lemezen fekszik, valamikor egy kontinenst alkotott a mai Észak-Amerikával.

Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Legmagasabb pontja a 3700 m magas Gunnbjorn-hegy. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 10%-a jégmentes, egy nagyjából 20 km széles, partmenti sáv. Belsejét 1500-3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m). 2013-ban a NASA közlése szerint egy kutatási projekt során (amit 2009 és 2012 között végeztek) egy 740 km hosszúságú,[7] helyenként 800 m mélységű kanyont fedeztek fel el a jég alatt, nagyjából a 70. szélességi fok magasságában. A kanyont folyóvíz vágta ki több millió évvel ezelőtt, amikor még nem borította jég a felszínt.[8]

A sziget belsejének felszíne a jég nyomása miatt 300 m-rel a tengerszint alatt fekszik.[9] Felszíni vízfolyás nem található a szigeten.

A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jég a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, úszva folytassák útjukat dél felé. Évente mintegy 280 km³ víz kerül a tengerbe jéghegyek formájában.[10] Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irming-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára.

Grönland keleti partjai mentén folyik déli irányban a Kelet Grönlandi Áramlat, ami hideg és kevéssé sós vizet szállít. A nyugati part mentén észak felé folyik a Nyugat Grönlandi Áramlat a Davis-szoros felé; az áramlat egy része összekapcsolódik a Labrador Áramlattal, míg másik része tovább halad a Baffin-öbölbe. A nyugati parton, 68°N-nál ömlik a tengerbe a Jacobshavn-gleccser, ami évente 1400 db jéghegyet „borjadzik”. Ez az északi féltekén a legnagyobb gleccser.[11]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland éghajlata arktikus. Nyáron a maximum hőmérséklet 10-18°C lehet a déli területeken, északon 5-10°C között, de ez csak rövid ideig tart. Az időjárás többnyire nedves és szeles, és gyorsan változik. A partok közelében gyakori a ködképződés. Az egész terület csapadékban szegény annyira, hogy „sarki sivatag”-nak is nevezik. Eső sohasem esik. A hóesés bármelyik hónapban előfordul, gyakoribb a déli és nyugati területeken, mint északon. Éves mennyisége 25-110 cm, délen több. A hó nem olvad el, inkább szublimál.

A tél októbertől márciusig tart, ez alatt a Nap az északi területen hónapokig nem emelkedik a láthatár fölé, vagyis egész nap sötét van. Délen a hőmérséklet -20°C körül alakul, északon -40°C is lehet, ez akár hetekig tarthat. Májustól július közepéig a sarkkörön túl a Nap egész nap nem nyugszik le.

Ha a globális felmelegedés miatt a Grönland nyugati részén lévő jég egy része elolvadna, a világtengerek szintje 30 év alatt 4 méterrel lenne magasabb, ami elöntené a következő városokat: New York, Los Angeles, London, Koppenhága, Szentpétervár, Murmanszk, Odessza, Vlagyivosztok.[12]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növényzet a jégmentes part mentén szegényes tundra, délen szubarktikus tajga, ahol csenevész törpe bokrok, harangvirág, kamilla, gyermekláncfű is megél. Néhány lombhullató fa található a sziget déli részén, védett fjordokban, mint például éger, sarki törpe nyírfa, fűzfa.

Állatvilága sajátos: jegesmedve, sarki róka, farkas, lemming, pézsmatulok, a vizekben fókafélék, narvál és cetek élnek.

Madárféléből viszonylag kevés faj él meg itt; de gyakoriak a tengeri madarak: sirályfélék (pl. jeges sirály, sarki sirály), csérfélék, halfarkasfélék. A Disko Baytől északra gyakran előfordul a szelíd északi sirályhojsza is.

A hegyekben az ízletes húsú lagopus fészkel. A magasabb, nedvesebb területeken megtalálható a piros nyakú víztaposó. Messziről kis pingvinnek látszik az alkabukó[13].

A vadállatok egy része a Northeast Greenland National Park területén él, ami a szigetnek mintegy egy negyed részét teszi ki északon; a világon ez a legnagyobb területű természetvédelmi park, ahol az állatok háborítatlanul élnek. Igazából nem turistáknak szánt parkról van szó.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett, s a hatalmon lévő hárompárti koalícióból két erő – a mérsékelt Siumut (Előre) és a radikális Inuit Ataquatigiit (Inuit Testvériség) – a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti.

1985 óta már nem tartozik az Európai Unióhoz.

Államszervezet, közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, ez alapján államformája alkotmányos monarchia. Grönland autonómiáját a 2008-ban elfogadott autonómiatörvény támasztja alá.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viszonya Dániához[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland Dánia társországa, autonóm tartománya, korábbi dán gyarmatból alakult át. Grönland teljes belügyi autonómiával rendelkezik, nemzetközi szervezetek (pl.: az Északi Tanács) társult tagja (lehet), így gyakorlatilag nevezhetjük egy Dánián belüli országnak is. A dán kormányzatot Grönlandon egy főbiztos képviseli, míg a grönlandi ügyeket Dánia előtt két szavazati joggal is rendelkező, megválasztott követ képviseli a dán parlamentben, a Folketingben.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel Grönland Dánia társországa, államfője a dán uralkodó, 1972 óta II. Margit dán királynő, akit a szigeten egy főbiztos képvisel. A végrehajtó hatalom Grönland miniszterelnöke és kormánya kezében van. A miniszterelnök jelenleg Aleqa Hammond, Grönland első női miniszterelnöke. Grönland első miniszterelnöke a dán származású Jonathan Motzfeld volt, aki 1979 és 1991 között kormányozta a dán társországot, a Siumut párt elnökeként. Őt követte a szintén Siumut-os Lars Emil Johansen, aki 1991 és 1997 között töltötte be a kormányfői posztot. 1997 és 2002 között ismét Motzfeld volt a miniszterelnök, akit a 2002-es választások után Hans Enoksen követett. Az egyetlen nem Siumut-os miniszterelnök Kuupik Kleist volt, aki 2009 és 2013 között kormányozta a világ legnagyobb szigetét. A Dánián belüli állam 2013-ban Aleqa Hammond-ot választotta meg miniszterelnöknek. A törvényhozó hatalom az egykamarás, 31 tagú parlament kezében van, melynek tagjait közvetlenül választja a nép. A parlament elnöke Lars Emil Johansen. A parlamenti helyek megoszlása:

  • Siumut - 14 mandátum
  • Inuit Ataqatigiit - 11 mandátum
  • Szolidaritás (Atassut) - 2 mandátum
  • Inuit Párt - 2 mandátum
  • Demokrata Párt - 2 mandátum

Grönland az Északi Tanács társult tagja.

Védelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönlandnak nincs saját hadereje, védelmét Dánia biztosítja.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland három körzetből (landsdele) áll:

Grönland településeit összesen 18 községbe sorolják.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönlandnak 2008 júliusában 57 564 lakosa volt, a népszaporulat éves üteme kb. 0,064%. A várható életkor átlag 69,46 év (férfiaknál 66,81, nőknél 72,25 év). Az internet felhasználók száma 2007-ben kb. 36 000 volt.[14] A lakosság zöme az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik, arányuk 88%. Az eszkimók mongolidok, az indiánok közeli rokonai. Mióta a terület Dániához tartozik, azóta élnek itt dán betelepülők is, valamint a két népcsoport keveredéséből származó sajátos réteg is létrejött a szigeten. A dánok és a keverékek aránya 12%.[15] A lakosság nagy része a nyugati partvidéken vagy annak közelében él.

A legnépesebb város a főváros, Nuuk, ahol 15 666 fő él. Sisimiutban, a második legnépesebb városban 5598, Ilulissatban 4541, Qaqortoqban 3229, Aasiaatban 3142, Maniitsoqban 2670, Tasiilaqban 2017, Paamiutban 1515, Narsaqban 1503, Nanortalikban 1337 ember él.

Nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli. Beszélik még néhányan az angolt is.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grönlandi népesség 98%-a evangélikus felekezetű keresztény. A maradék 2% különböző irányzatok hívei közül kerül ki.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést. A 20. század elején megindult az ólomérc és a kriolit (az alumínium előállításához használt érc) bányászata, ami sokáig nélkülözhetetlennek bizonyult és óriási bevételt jelentett. A kriolit iránti kereslet a 2. világháború idején érte el a csúcspontját, mivel a repülőgépek készítéséhez nagy mennyiségű alumíniumra van szükség. Mivel a náci Németország elfoglalta Dániát, az Amerikai Egyesült Államok katonailag megszállta a bánya körüli területet és a termelést a hadiipar szolgálatába állította, cserébe alapvető élelmiszereket, ruházatot és egyéb, nélkülözhetetlen felszerelést adott. Az 1980-as években, a szintetikus kriolit felfedezésével a kereslet erősen megcsappant, és addigra az Ivittuut közeli bánya majdnem teljesen kimerült. A kriolit-bánya 1987-ben zárt be.

Iskolák, kórházak épültek, s a régi szegényes települések megújultak. Hazai összterméke 2005-ben 1,7 milliárd amerikai dollár volt, aminek a felét a koppenhágai támogatás tette ki. A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak. Viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid.

Grönlandon metrikus rendszert használnak. A fogyasztói elektromos feszültség 220-240 V, 50 Hz, az elektromos csatlakozás kettős villájú, henger alakú dugóval történik (mint Magyarországon).

Grönland bruttó hazai összterméke 2009-ben 1268 millió USD, egy főre jutó GDP-je ez alapján 22 508 USD.

Időzóna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland területének túlnyomó része a West Greenland Time (WGT) időzónában van, ami UTC-3. Kivétel a keleti part egy kis része, ebben van például Ittoqqortoormiit (Scoresbysund) és Danmarkshavn is, ott UTC-1 van érvényben. Kivétel a nyugati parton fekvő Thule légibázis, ami amerikai kézben van és az Atlantic Standard Time (AST)-t használja, ami UTC-4.

Nyári időszámítást használnak márciustól októberig (mint Európa nagy részén), ekkor az órákat 1 órával előre állítják, vagyis ekkor a terület nagy részén UTC-2 érvényes.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland közlekedését a közúti, vízi és légi közlekedés alkotja. Vasúti hálózat nincs. A közutak hossza 150 kilométer, ez mind a településeken belül létezik. A települések közötti kapcsolatot a vízi közlekedés tartja fenn. A legfontosabb kikötő Sisimiutban és Nuukban van. Ezen kívül nyolc kikötő van a szigeten. Az országnak kilenc aszfaltozott és öt nem aszfaltozott repülőtere van. A legnagyobbak a Kangerlussuaq repülőtér és a Narsarsuaq repülőtér, a nagyobb szélestörzsű repülőgépek csak ezeken a reptereken tudnak leszállni. Nemzetközi járatok szinte kizárólag Koppenhágából érkeznek (nyáron néha Izlandról is). Jelentősebb repülőterek vannak még Nuukban, Kulusukban, valamint Grönland északi részén, Thuléban működik egy amerikai légibázis. Az ország légiközlekedési vállalata az Air Greenland. A légiközlekedésben nem csak repülőgépeket, hanem helikoptereket is használnak. 2013-ban összesen 15 repülőtér volt a szigeten.[16]

Az utcákon az épületeket az építési idejük szerint számozzák, és néha a szám elé a „B” betű járul. Egyes grönlandi települések azonban sorszámokat alkalmaznak. Így lehetséges, hogy a „B146” és a „2” számot viselő ház egymás mellett áll, a „B148” pedig a település másik végében. Kisebb településeken az utcáknak nincs nevük.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget iskoláiban 2005-ben a tanulók 40%-a választotta a grönlandi és 60%-a a dán tanítási nyelvet. (Összevetésül: a lakosság 10%-a dán.)

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Silamiut Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza (inuit nyelven Kalaallisut Isiginnaartitsineq, dánul Grønland's teater), nyolc színész taggal működik.

A Katuaq (Grønland's kulturhus) sokfunkciós művelődési ház, amely színházprogrammal is rendelkezik. A háznak óriási méretű színpada van (86 m²), amely gálaműsorok és más nagy létszámú szereplőgárda fogadására is alkalmassá teszi. Az intézmény zenei és táncműsorokat fogad, mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferencia-központot üzemeltet. Fő fenntartója a „Nunafonden” (Nuna alapítvány).

Éves költségvetése 21 millió dán korona (2005). Mindkét intézmény Nuukban működik.

Hírközlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Greenland Broadcasting Company nyilvánosan elérhető rádió- és tévéadást biztosít, földfelszíni átjátszóadókon keresztül. Néhány kisebb, magánkézben lévő tévé- és rádiócsatorna is működik a térségben. Ugyancsak hozzáférhető a dán rádió adása.[16]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltás a hepatitis B elleni vakcina. Grönland területén magas a fertőzésveszély.

Bár hivatalosan Dánia része, de nem érvényes rá az E111 jelű kölcsönös egészség- és baleset-biztosítás, erről az utazónak kell gondoskodnia.

A közlekedési lehetőségek teljesen a gyorsan változó időjárás hatása alatt állnak, ezért jelentős késések lehetségesek a meghirdetett indulási időkhöz képest (ami esetenként több napot is jelenthet).

Az utazónak mindenképpen érdemes napszemüveget hordania. Nyáron egyes helyeken sok szúnyog található.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világtérképeken elterjedten használt Mercator-vetület Grönlandot nagyobbnak mutatja, mint Ausztrália, holott a valóságban Grönland a kisebb.[17]

Grönland partjainál nemrégiben igen nagy mennyiségű olajat fedeztek fel. Az olajból származó esetleges jövőbeni bevételeknek köszönhetően Grönland egyre nagyobb önállóságra törekszik. Jelenleg a grönlandi költségvetés 50%-a a dán kormány támogatása, de az olajnak köszönhetően megszűnhet Grönland Dániától való gazdasági, és ezzel együtt politikai függése is, amivel napirendre kerülhet a szuverenitás is. A független Grönland azonban még évek kérdése, hogyha esetleg mégis független lenne a világ legnagyobb szigete, akkor a világ legritkábban lakott országa, egyben a világ 12. legnagyobb területű, 185. legnépesebb országa lenne, a világ legnagyobb területű törpeállama népesség alapján, Nuuk pedig a világ legkisebb népességű fővárosa.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://bank.stat.gl/Dialog/varval.asp?ma=BEESTM1&path=../Database/Greenland/Population/Population%20in%20Greenland%20%28July%29/&lang=1
  2. Dánia (Feröerrel és Grönlanddal együtt)
  3. Jégtakaróval fedett terület aránya
  4. Saját országuk lehet az eszkimóknak (magyar nyelven). index.hu, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2009. május 20.)
  5. Rábólintottak Grönland nagyobb autonómiájára (magyar nyelven). index.hu, 2009. május 19. (Hozzáférés: 2009. május 20.)
  6. Közelebb került Grönland a függetlenséghez (magyar nyelven). Origó, 2009. június 21. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  7. A kanyon hosszabb az amerikai Grand Canyonnál.
  8. Se descubrió un enorme cañón debajo del hielo de Groenlandia 2013-08-29
  9. Richard A. Matzner (szerk.): Dictionary of geophysics, astrophysics, and astronomy, 2001, CRC Press LLC, ISBN 0-8493-2891-8
  10. Michael Allaby: Deserts, 2006, ISBN 0-8160-5320-0
  11. Dictionary of Earth Science, McGraw-Hill, 2003
  12. Mikhail S. Blinnikov: A Geography of Russia and Its Neighbors,2011, The Guilford Press, ISBN 978-1-60623-933-9
  13. De pingvinek csak a déli féltekén találhatók a természetben.
  14. [1]
  15. A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008
  16. ^ a b CIA: World Factbook 2014-06-19
  17. Earth Science, 2008, McGraw-Hill, ISBN: 0-07-874636-1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tömöry Ákos: Kincstelen sziget. In: HVG. XXIX. évf. (2007), 18. (1458.) sz., 31–32. p. (a cikk online változata az ingyenes regisztráció esetén érhető el)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Inglefield-öböl, Grönland, National Geographic Magyarország, 2009. (7. évf.) 8. sz. 10-11. old.
  • Amikor Grönland valóban zöldellt, Élet és tudomány, 2007. (62. évf.) 29. sz. 924. old.
  • Kecskés Ferenc: A nyári Grönland, Természetbúvár, 2000. (55. évf.) 6. sz. 28-31. old.
  • Csökken az ólom Grönland jegében!, Élet és tudomány, 1992. (47. évf.) 10. sz. 316. old.
  • Juhász Előd: Fókavadászok földje volt: Úton Grönland jégvilágában, Búvár (1960-1989), 1982. (37. évf.) 7. sz. 314-315. old.
  • Grönland jege alatt, Természet világa : természettudományi közlöny, 1974. (105. évf.) 8. sz. 380. old.
  • Papp Erzsébet: Grönland flórája, Természet világa: természettudományi közlöny, 1973. (104. évf.) 8. sz. 379-380. old.
  • Victor Paul - Émile: Grönland glaciális földrajza, Geodézia és kartográfia, 1958. (10. évf.) 2. sz. 171. old.
  • Hajdan Grönland, ma Izland, Búvár (1935-1944), 1939. (5. évf.) 3. sz. 216. old.
  • Grönland keleti partjainak növényélete, Természettudományi közlöny , 1872. (4. évf.) 34. sz. 226-227. old.
  • Grönlandi képriport Joe Raedle képeiből (magyarul)
  • Katuaq művelődési palota
  • Greenland - fényképek (angol)