Grönland

Grönland
Kalaallit Nunaat Grønland
Grönland zászlaja Grönland címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója: Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke (Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje) Nemzeti himnusz: Nunarput utoqqarsuanngoravit
Fővárosa	Nuuk (dánul Godthåb)
é. sz. 64° 10′, ny. h. 51° 43′64.1666666667, -51.7166666667
Államforma	Parlamentáris demokrácia (Alkotmányos monarchián belül)
Vezetők
Királynő	II. Margit dán királynő
Miniszterelnök	Aleqa Hammond
Hivatalos nyelv	grönlandi (eszkimó, inuit), dán
Beszélt nyelvek	angol
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	214
Becsült	57 564 fő (2008. júliusi)
Rangsorban	214
Népsűrűség	0,026 fő/km²
GDP
Összes	2001 PPP: 1,1 mrd dollár
HDI (2005)	0,949 (14) – magas
Földrajzi adatok
Terület	2 166 086 km²
Rangsorban	13
Víz	81,1%
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Dán korona (DKK)
Hívószám	299
Internet TLD	.gl

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a.m. Emberek országa) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. 1973 és 1985 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.

A grönlandi és a dán kormány megállapodást dolgozott ki a sziget autonómiájának kibővítéséről, mely szerint többek között népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a grönlandi szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte a tervezetet. A megállapodást 2009. május 19-én a dán parlament is megszavazta, így június 21-én életbe lépett.

Földrajz

Partvidéke, domborzata

Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15–16%-a jégmentes. Belsejét 2000–3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m).

A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jég a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, úszva folytassák útjukat dél felé. Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irming-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára. Így, jégzátonyra futva süllyedt el a Titanic nevű angol luxushajó is 1912-ben 1517 utasával együtt.

Éghajlata

Grönland éghajlata arktikus.

A globális felmelegedés Grönland területén a jégtakaró olvadását idézi elő. Dr. Josefino C. Cosimo műholdas adatokat elemzett a NASA Goddard Űrrepülési központjában. Ezenkívül 402 kilométert utazott a jégtáblán, és négy aknaszerű jégmagból vett mintát. Az eredmény gyorsuló olvadást mutat. Grönland jégsapkájának elolvadása 6 méterrel növelné meg a tengerek szintjét.^[forrás?]

Élővilág

A növényzet a jégmentes part mentén szegényes tundra, délen szubarktikus tajga, ahol csenevész törpe bokrok is megélnek.

Állatvilága sajátos: jegesmedve, sarki róka, farkas, lemming, pézsmatulok, a vizekben fókafélék, narvál és cetek élnek.

Történelem

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett, s a hatalmon lévő hárompárti koalícióból két erő – a mérsékelt Siumut (Előre) és a radikális Inuit Ataquatigiit (Inuit Testvériség) – a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti.

1985 óta már nem tartozik az Európai Unióhoz.

Államszervezet, közigazgatás

Grönlandnak nincs saját hadereje, védelmét Dánia biztosítja.

Grönland három körzetből (landsdele) áll:

• Avannaa (Észak-Grönland),
• Tunu (Kelet-Grönland),
• Kitaa (Nyugat-Grönland).

Népesség

Grönlandnak 2008 júliusában 57 564 lakosa volt, a népszaporulat éves üteme kb. 0,064%. A várható életkor átlag 69,46 év (férfiaknál 66,81, nőknél 72,25 év). Az internet felhasználók száma 2007-ben kb. 36 000 volt. A lakosság zöme az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik, arányuk 88%. Az eszkimók mongolidok, az indiánok közeli rokonai. Mióta a terület Dániához tartozik, azóta élnek itt dán betelepülők is, valamint a két népcsoport keveredéséből származó sajátos réteg is létrejött a szigeten. A dánok és a keverékek aránya 12%.

Nyelvi megoszlás

A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli. Beszélik még néhányan az angolt is.

Vallás

A grönlandi népesség 98%-a evangélikus felekezetű keresztény. A maradék 2% különböző irányzatok hívei közül kerül ki.

Gazdaság

• halászat
• juh- és rénszarvastenyésztés
• növény- és zöldségtermesztés

Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést, és megindult az ólomérc és a kriolit (alumínium érce) bányászata is. Iskolák, kórházak épültek, s a régi szegényes települések megújultak. Hazai összterméke 2005-ben 1,7 milliárd dollárnyi volt, aminek a felét a koppenhágai támogatás tette ki. A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak, ugyanakkor viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid.

Közlekedés

Grönland közlekedését a közúti, vízi és légi közlekedés alkotja. Vasúti hálózat nincs. A közutak hossza 150 kilométer. A települések közötti kapcsolatot a vízi közlekedés tartja fenn. A legfontosabb kikötő Nuukban van. Ezen kívül nyolc kikötő van a szigeten. Az országnak kilenc aszfaltozott és öt nem aszfaltozott repülőtere van. A legnagyobb a Kangerlussuaq repülőtér. A nemzetközi járatok főleg Koppenhágába indulnak. Jelentősebb repülőterek vannak még Nuukban, Kulusukban, valamint Grönland északi részén, Thuléban működik egy amerikai légibázis. Az ország légiközlekedési vállalata az Air Greenland.

Lásd még:

• Kangerlussuaq repülőtér
• Nuuk repülőtér
• Thule Légibázis

Kultúra

Oktatás

A sziget iskoláiban 2005-ben a tanulók 40%-a választotta a grönlandi és 60%-a a dán tanítási nyelvet. (Összevetésül: a lakosság 10%-a dán.)

Színház

A Silamiut Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza (inuit nyelven Kalaallisut Isiginnaartitsineq, dánul Grønland's teater), nyolc színész taggal működik.

A Katuaq (Grønland's kulturhus) sokfunkciós művelődési ház, amely színházprogrammal is rendelkezik. A háznak óriási méretű színpada van (86 m²), amely gálaműsorok és más nagy létszámú szereplőgárda fogadására is alkalmassá teszi. Az intézmény zenei és táncműsorokat fogad, mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferencia-központot üzemeltet. Fő fenntartója a „Nunafonden” (Nuna alapítvány).

Éves költségvetése 21 millió dán korona (2005). Mindkét intézmény Nuukban működik.

Turizmus

Javasolt oltás a hepatitis B elleni vakcina. Grönland területén magas a fertőzésveszély.

Galéria

• 

  A legnagyobb település, Nuuk egy része

• 

  A második legnagyobb település, Sisimiut házai, középen egy templom képe

• 

  Sisimiut a magasból

• 

  Iskolásgyerekek a nemzeti viseletben

• 

  Egy futball meccs, Uummannaq

• 

  Egy vadász az elejtett rénszarvassal

• 

  Egy eszkimó kajakkal fókára vadászik

• 

  Közlekedés Nuuk-ban - nyáron

• 

  Templom, Upernavik

• 

  Helyi rádióállomás, Upernavik

• 

  Út a magasból Nuuk környékén

• 

  Sarki róka

• 

  Panoráma tájkép, Naajaat

• 

  Jéghegyek a tengerben, Cape York

További információk

• Tömöry Ákos: Kincstelen sziget. In: HVG. XXIX. évf. (2007), 18. (1458.) sz., 31–32. p. (a cikk online változata az ingyenes regisztráció esetén érhető el)
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Inglefield-öböl, Grönland, National Geographic Magyarország, 2009. (7. évf.) 8. sz. 10-11. old.
• Amikor Grönland valóban zöldellt, Élet és tudomány, 2007. (62. évf.) 29. sz. 924. old.
• Kecskés Ferenc: A nyári Grönland, Természetbúvár, 2000. (55. évf.) 6. sz. 28-31. old.
• Csökken az ólom Grönland jegében!, Élet és tudomány, 1992. (47. évf.) 10. sz. 316. old.
• Juhász Előd: Fókavadászok földje volt: Úton Grönland jégvilágában, Búvár (1960-1989), 1982. (37. évf.) 7. sz. 314-315. old.
• Grönland jege alatt, Természet világa : természettudományi közlöny, 1974. (105. évf.) 8. sz. 380. old.
• Papp Erzsébet: Grönland flórája, Természet világa: természettudományi közlöny, 1973. (104. évf.) 8. sz. 379-380. old.
• Victor Paul - Émile: Grönland glaciális földrajza, Geodézia és kartográfia, 1958. (10. évf.) 2. sz. 171. old.
• Hajdan Grönland, ma Izland, Búvár (1935-1944), 1939. (5. évf.) 3. sz. 216. old.
• Grönland keleti partjainak növényélete, Természettudományi közlöny , 1872. (4. évf.) 34. sz. 226-227. old.
• Silamiut színház
• Katuaq művelődési palota
• Greenland - fényképek (angol)

• A Wikimédia Commons tartalmaz Grönland témájú médiaállományokat.

• A Grönland címszó megtalálható a magyar Wikiszótárban.