Grönland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grönland
Kalaallit Nunaat
Grønland
 Grönland zászlaja
Grönland zászlaja
 Grönland címere
Grönland címere
Nemzeti mottó: A királynő mottója:
Guds hjælp, Folkets kærlighed, Danmarks styrke
(Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje)
Nemzeti himnusz: Nunarput utoqqarsuanngoravit
Fővárosa Nuuk (dánul Godthåb)
é. sz. 64° 10′, ny. h. 51° 43′
Államforma Parlamentáris demokrácia
(Alkotmányos monarchián belül)
Vezetők
Királynő II. Margit dán királynő
Főbiztos Mikaela Engell
Miniszterelnök Aleqa Hammond
Hivatalos nyelv grönlandi (eszkimó, inuit), dán
Beszélt nyelvek angol
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 214
Becsült 56 370 fő (2013. január)
Rangsorban 214
Népsűrűség 0,026 fő/km²
GDP
Összes 2001
PPP: 1,1 mrd amerikai dollár
HDI (2005) 0,949[1] (14) – magas
Földrajzi adatok
Terület 2 166 086 km²
Rangsorban 13
Víz 81,1[2]%
Egyéb adatok
Pénznem Dán korona (DKK)
Hívószám 299
Internet TLD .gl

Greenland-CIA WFB Map.png

Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a.m. Emberek országa) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, bár Európától, illetve Izlandtól csak a Dánia-szoros nevű tengerszoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.

A grönlandi és a dán kormány megállapodást dolgozott ki a sziget autonómiájának kibővítéséről, mely szerint többek között népként ismerik el a grönlandiakat, megkapják az ellenőrzést az ásványkincsek fölött, és nyelvüket hivatalos nyelvként ismerik el. A 2008. november 25-én megtartott népszavazáson a grönlandi szavazók 75,54 százaléka támogatta, 23,57 százaléka pedig ellenezte a tervezetet.[3] A megállapodást 2009. május 19-én a dán parlament is megszavazta, így június 21-én életbe lépett.[4][5]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partvidéke, domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15–16%-a jégmentes. Belsejét 2000–3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m). 2013-ban a NASA közlése szerint egy kutatási projekt során (amit 2009 és 2012 között végeztek) egy 740 km hosszúságú,[6] helyenként 800 m mélységű kanyont fedeztek fel el a jég alatt, nagyjából a 70. szélességi fok magasságában. A kanyont folyóvíz vágta ki több millió évvel ezelőtt, amikor még nem borította jég a felszínt.[7]

A hatalmas jégtakaró lassú mozgásban van a sziget szélei felé, és így az alján befagyott kőzettörmelékekkel állandóan erodálja a felszínt. Völgyek, gleccserek csak a partvidéken alakulhattak ki. A gleccserek és a meredek sziklafalak peremére kitódult jég a nyári évszakban néha óriási tömegben zuhan a tengerbe, hogy azután hatalmas darabokban mint jéghegyek, úszva folytassák útjukat dél felé. Az úszó jéghegyek és Grönland délnyugati partjáig eljutó Irming-áramlás okozta gyakori köd veszedelmes a hajózás számára. Így, jégzátonyra futva süllyedt el a Titanic nevű angol luxushajó is 1912-ben 1517 utasával együtt.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland éghajlata arktikus.

A globális felmelegedés Grönland területén a jégtakaró olvadását idézi elő. Dr. Josefino C. Cosimo műholdas adatokat elemzett a NASA Goddard Űrrepülési központjában. Ezenkívül 402 kilométert utazott a jégtáblán, és négy aknaszerű jégmagból vett mintát. Az eredmény gyorsuló olvadást mutat. Grönland jégsapkájának elolvadása 6 méterrel növelné meg a tengerek szintjét.[forrás?]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növényzet a jégmentes part mentén szegényes tundra, délen szubarktikus tajga, ahol csenevész törpe bokrok is megélnek.

Állatvilága sajátos: jegesmedve, sarki róka, farkas, lemming, pézsmatulok, a vizekben fókafélék, narvál és cetek élnek.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban. 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától, így saját parlamentje és miniszterelnöke lett, s a hatalmon lévő hárompárti koalícióból két erő – a mérsékelt Siumut (Előre) és a radikális Inuit Ataquatigiit (Inuit Testvériség) – a Koppenhágától való eltávolodást hirdeti.

1985 óta már nem tartozik az Európai Unióhoz.

Államszervezet, közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönlandnak nincs saját hadereje, védelmét Dánia biztosítja.

Grönland három körzetből (landsdele) áll:

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönlandnak 2008 júliusában 57 564 lakosa volt, a népszaporulat éves üteme kb. 0,064%. A várható életkor átlag 69,46 év (férfiaknál 66,81, nőknél 72,25 év). Az internet felhasználók száma 2007-ben kb. 36 000 volt.[8] A lakosság zöme az eszkimó (inuit) őslakossághoz tartozik, arányuk 88%. Az eszkimók mongolidok, az indiánok közeli rokonai. Mióta a terület Dániához tartozik, azóta élnek itt dán betelepülők is, valamint a két népcsoport keveredéséből származó sajátos réteg is létrejött a szigeten. A dánok és a keverékek aránya 12%.[9]

Nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli. Beszélik még néhányan az angolt is.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A grönlandi népesség 98%-a evangélikus felekezetű keresztény. A maradék 2% különböző irányzatok hívei közül kerül ki.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland gazdasági, társadalmi és kulturális élete a második világháború után lendült fel. Korszerűsítették a halászatot, berendezkedtek a halászbárkák gyártására, a füves tundrán meghonosították a juhtenyésztést, és megindult az ólomérc és a kriolit (alumínium érce) bányászata is. Iskolák, kórházak épültek, s a régi szegényes települések megújultak. Hazai összterméke 2005-ben 1,7 milliárd dollárnyi volt, aminek a felét a koppenhágai támogatás tette ki. A legnagyobb cégek az állam, vagyis a helyi kormány tulajdonában vannak, ugyanakkor viszonylag magas, 9 százalék feletti a munkanélküliség. Becslések szerint a lakosság legalább egyötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat. A halexport mellett az évről évre növekvő turizmus jelent komolyabb bevételt. Az idegenforgalmi szezon azonban a zord klíma miatt rövid.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grönland közlekedését a közúti, vízi és légi közlekedés alkotja. Vasúti hálózat nincs. A közutak hossza 150 kilométer. A települések közötti kapcsolatot a vízi közlekedés tartja fenn. A legfontosabb kikötő Nuukban van. Ezen kívül nyolc kikötő van a szigeten. Az országnak kilenc aszfaltozott és öt nem aszfaltozott repülőtere van. A legnagyobb a Kangerlussuaq repülőtér. A nemzetközi járatok főleg Koppenhágába indulnak. Jelentősebb repülőterek vannak még Nuukban, Kulusukban, valamint Grönland északi részén, Thuléban működik egy amerikai légibázis. Az ország légiközlekedési vállalata az Air Greenland.

Lásd még:

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget iskoláiban 2005-ben a tanulók 40%-a választotta a grönlandi és 60%-a a dán tanítási nyelvet. (Összevetésül: a lakosság 10%-a dán.)

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Silamiut Grönland egyetlen voltaképpeni, társulattal rendelkező színháza (inuit nyelven Kalaallisut Isiginnaartitsineq, dánul Grønland's teater), nyolc színész taggal működik.

A Katuaq (Grønland's kulturhus) sokfunkciós művelődési ház, amely színházprogrammal is rendelkezik. A háznak óriási méretű színpada van (86 m²), amely gálaműsorok és más nagy létszámú szereplőgárda fogadására is alkalmassá teszi. Az intézmény zenei és táncműsorokat fogad, mozit, kávéházat, kiállítócsarnokot, konferencia-központot üzemeltet. Fő fenntartója a „Nunafonden” (Nuna alapítvány).

Éves költségvetése 21 millió dán korona (2005). Mindkét intézmény Nuukban működik.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltás a hepatitis B elleni vakcina. Grönland területén magas a fertőzésveszély.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dánia (Feröerrel és Grönlanddal együtt)
  2. Jégtakaróval fedett terület aránya
  3. Saját országuk lehet az eszkimóknak (magyar nyelven). index.hu, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2009. május 20.)
  4. Rábólintottak Grönland nagyobb autonómiájára (magyar nyelven). index.hu, 2009. május 19. (Hozzáférés: 2009. május 20.)
  5. Közelebb került Grönland a függetlenséghez (magyar nyelven). Origó, 2009. június 21. (Hozzáférés: 2009. június 22.)
  6. A kanyon hosszabb az amerikai Grand Canyonnál.
  7. Se descubrió un enorme cañón debajo del hielo de Groenlandia 2013-08-29
  8. [1]
  9. A Világ országai,Nyír-Karta Bt 2008

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tömöry Ákos: Kincstelen sziget. In: HVG. XXIX. évf. (2007), 18. (1458.) sz., 31–32. p. (a cikk online változata az ingyenes regisztráció esetén érhető el)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Inglefield-öböl, Grönland, National Geographic Magyarország, 2009. (7. évf.) 8. sz. 10-11. old.
  • Amikor Grönland valóban zöldellt, Élet és tudomány, 2007. (62. évf.) 29. sz. 924. old.
  • Kecskés Ferenc: A nyári Grönland, Természetbúvár, 2000. (55. évf.) 6. sz. 28-31. old.
  • Csökken az ólom Grönland jegében!, Élet és tudomány, 1992. (47. évf.) 10. sz. 316. old.
  • Juhász Előd: Fókavadászok földje volt: Úton Grönland jégvilágában, Búvár (1960-1989), 1982. (37. évf.) 7. sz. 314-315. old.
  • Grönland jege alatt, Természet világa : természettudományi közlöny, 1974. (105. évf.) 8. sz. 380. old.
  • Papp Erzsébet: Grönland flórája, Természet világa: természettudományi közlöny, 1973. (104. évf.) 8. sz. 379-380. old.
  • Victor Paul - Émile: Grönland glaciális földrajza, Geodézia és kartográfia, 1958. (10. évf.) 2. sz. 171. old.
  • Hajdan Grönland, ma Izland, Búvár (1935-1944), 1939. (5. évf.) 3. sz. 216. old.
  • Grönland keleti partjainak növényélete, Természettudományi közlöny , 1872. (4. évf.) 34. sz. 226-227. old.
  • Grönlandi képriport Joe Raedle képeiből (magyarul)
  • Katuaq művelődési palota
  • Greenland - fényképek (angol)