Grönland politikai élete
Grönland jelenleg egy parlamentáris reprezentatív demokrácia, mely csupán néhány kérdésben (kül- és védelempolitika) van alárendelve a dán kormánynak. Az államhatalom a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalomra oszlik meg, melyek teljesen függetlenül működnek egymástól. Grönland 1979 óta rendelkezik belső autonómiával. Az államfő Dánia mindenkori uralkodója. Az uralkodót Grönlandon egy főbiztos képviseli.
Tartalomjegyzék |
Végrehajtó hatalom [szerkesztés]
A végrehajtói hatalmat a kormány képviseli, melynek tagjait és vezetőjét, a miniszterelnököt a parlament jelöli ki.
Grönland vezetői:
- uralkodó: II. Margit dán királynő (1972. január 14. óta)
- főbiztos: Søren Hald Møller (2005 óta)
- miniszterelnök: Kuupik Kleist (2009. június 12. óta)
Külpolitika [szerkesztés]
Grönland, mind Dánia része, nem rendelkezik önálló külpolitikával, így más államok Dánián keresztül kénytelenek intézni Grönlanddal kapcsolatos ügyeiket. Annak ellenére, hogy az ország nem rendelkezik külpolitikával, társult tagja az Északi Tanácsnak.
Törvényhozás [szerkesztés]
A törvényhozói hatalmat a 31 fős parlament (grönlandi nyelven: Kalaallit Nunaanni Inatsisartut; dán nyelven: Grønlands Landsting) képviseli, melynek tagjait négyévre közvetlenül választják.
A parlament jelenlegi összetétele:
- Siumut: 10 hely;
- Demokraatit: 7 hely;
- Inuit Ataqatigiit: 7 hely;
- Atassut: 6 hely;
- Kattusseqatigiit: 1 hely.
Politikai pártok [szerkesztés]
A legjelentősebb politikai pártok Grönlandon:
- Siumut (szociáldemokrata)
- Demokraatit (liberális)
- Inuit Ataqatigiit (szeparatista - szocialista)
- Atassut (liberális)
- Kattusseqatigiit
Igazságszolgáltatás [szerkesztés]
A grönlandi legfelsőbb bíróságot Landsretnek hívják.
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Politics of Greenland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
