Koppenhága
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Koppenhága København |
|||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Dánia |
||
| Régió | Hovedstaden régió | ||
| Község | Koppenhága község | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 167 569 fő (2009. január 1.)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 455,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Koppenhága
|
|||
Koppenhága (dánul: 
København) Dánia fővárosa és legnépesebb városa. Az Øresund régió legfontosabb gazdasági központja, és egyben Skandinávia legnagyobb városa.[2]
Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta[3][4][5], a Monocle nemzetközi életstílus magazin szerint pedig a világ legélhetőbb városa.[6]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.
A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.
[szerkesztés] Parkok
[szerkesztés] Strandok
Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll.[7] A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20°C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0°C alatti átlaggal.[8]
| Koppenhága éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Január | Február | Március | Április | Május | Június | Július | Augusztus | Szeptember | Október | November | December | |
| Átlagos maximum hőmérséklet (°C) | 2 | 3 | 6 | 11 | 16 | 19 | 21 | 21 | 17 | 12 | 6 | 4 | |
| Átlagos minimum hőmérséklet (°C) | -1 | -2 | 0 | 3 | 7 | 11 | 13 | 13 | 10 | 7 | 3 | 0 | |
| Átlagos csapadékmennyiség (mm) | 27,6 | 20,1 | 20,3 | 21,6 | 28,6 | 37,6 | 38,4 | 42,0 | 41,8 | 37,0 | 31,7 | 28,1 | |
| Forrás: [9] | |||||||||||||
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] A kezdetektől a fővárossá válásig
Koppenhágát I. Svend dán király és fia, I. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.
I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.[10]
1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.[10]
[szerkesztés] Fejlődés és csapások
Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.
1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet.[10] 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.
A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.[10]
V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstad felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.
A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.[10]
[szerkesztés] A 19. századtól napjainkig
A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.
A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
A: Indre By
B: Christianshavn
C: Indre Østerbro
D: Ydre Østerbro
E: Indre Nørrebro
F: Ydre Nørrebro
G: Bispebjerg
H: Vanløse
I: Brønshøj-Husum
J: Vesterbro
K: Kongens Enghave
L: Valby
M: Vestamager
N: Sundbyvester
O: Sundbyøster
Bővebben: Koppenhága községA szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.
[szerkesztés] Kerületek és városrészek
Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).
|
2008 előtt 15 kerület volt (lásd a térképet). Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Gazdaság
Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.
A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülül Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.[11]
Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.[12]
[szerkesztés] Városfejlesztés
[szerkesztés] Építészet
[szerkesztés] Ötujjú terv
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Közúti közlekedés
Koppenhága az Európai utak rendszerébe is bekapcsolódik:[13] érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.
[szerkesztés] Kerékpáros közlekedés
Bővebben: Koppenhága kerékpáros közlekedése
Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.[14]
A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[14] összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút[15]) áll a közlekedők rendelkezésére.[16] Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[14]
A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 37%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta. A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[16]
[szerkesztés] Kikötő
A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.[13]
[szerkesztés] Repülőterek
Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.[13]
[szerkesztés] Közösségi közlekedés
A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbuszhálózat és a metró biztosítja.
A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhágai főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.[13]
A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van, amelyeken összesen 22 állomás található. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[17] Tervezik egy újabb, gyűrűirányú vonal kiépítését is, ami 2018-ra készülhet el.[18]
A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak-déli tengely mentén.
[szerkesztés] Kultúra
Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon.[12] Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.[4][19]
[szerkesztés] Turizmus
Koppenhága főbb nevezetességei:
- Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája.
- Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed.
- Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes.
- Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában.
- A kis hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma.
- Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült.
- Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül.
- Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket
- Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a maga nemében a leghosszabb a világon.
- Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark.
[szerkesztés] Sport
Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályálya az østerbrói Parken stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.
[szerkesztés] Személyek
- Martin Andersen Nexø, író
- Karen Blixen, írónő
- Niels Bohr, Nobel-díjas fizikus
- Søren Kierkegaard, filozófus
- Bertel Thorvaldsen, klasszicista szobrász
- Lars von Trier, filmrendező
- Lars Ulrich, a Metallica együttes dobosa
[szerkesztés] Testvérvárosok
Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást[20]:
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Koppenhága község hivatalos honlapja (dán, angol)
- Wonderful Copenhagen - hivatalos idegenforgalmi oldal (angol, dán, német, svéd, norvég, izlandi)
- Copenhagen X - városfejlesztési honlap (dán, angol)
- Koppenhága útikalauz (magyar)
- koppenhága.lap.hu (magyar)
- Komlós Attila: Koppenhága - Hetedhéthatár (magyar)
- Koppenhága: hidegben is vidáman
- Ökovárossá fejlődik Koppenhága, Greenfo (magyar)
- Történelmi térkép 1837-ből, David Rumsey Collection (angol)
| Előző: Luxembourg |
|
Következő: Szaloniki |
|
|||||
|
|||||||
