Koppenhága

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 55° 43′ k. h. 12° 34′

Koppenhága
København
Amerikakaj København.jpg
Koppenhága címere
Koppenhága címere
Közigazgatás
Ország Dánia Dánia
Régió Hovedstaden régió
Község Koppenhága község
Népesség
Teljes népesség 1 167 569 fő (2009. január 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 455,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koppenhága (Dánia)
Koppenhága
Koppenhága
é. sz. 55° 43′ k. h. 12° 34′

Koppenhága (dánul: Sound København) Dánia fővárosa és legnépesebb városa. Az Øresund régió legfontosabb gazdasági központja, és egyben Skandinávia legnagyobb városa.[2]

Több különböző felmérés is a legmagasabb életminőséget kínáló városok közé sorolta[3][4][5], a Monocle nemzetközi életstílus magazin szerint pedig a világ legélhetőbb városa.[6]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Koppenhága Sjælland keleti partján, részben Amager szigetén, valamint egy sor a kettő között fekvő kisebb-nagyobb szigeten (Slotsholmen, illetve a Holmen szigetei) fekszik. Keleti irányból az Øresund (A Dániát Svédországtól elválasztó, a Balti-tengert az Északi-tengerrel összekötő tengerszoros) határolja. A szoros túlpartján a svéd Malmö és Landskrona városok találhatók.

A város az Øresund régiónak is része, amely a dán oldalon Sjælland, Lolland, Falster, Møn és Bornholm szigeteket, Svédországban pedig Skåne megyét foglalja magában.

[szerkesztés] Parkok


[szerkesztés] Strandok

Koppenhága és környéke három, összesen 8 km hosszú homokos tengerparttal rendelkezik, amelyek kerékpárral fél órán belül elérhetők a városközpontból. Ezek közé tartozik az Amager Strandpark, amelyet 2005-ben nyitottak meg, és többek között egy 2 km hosszú mesterséges szigetből és összesen 4,6 km hosszú strandból áll.[7] A belvárostól kerékpárral 15 perc alatt, metróval néhány perc alatt megközelíthető.

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlatra négy jól elkülönülő évszak jellemző. A hőmérséklet az év folyamán jelentősen változik, különösen a téli időszakban. A legmelegebb hónap a július csaknem 20°C-os középhőmérséklettel, a leghidegebb pedig a február 0°C alatti átlaggal.[8]


Koppenhága éghajlati jellemzői
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
Átlagos maximum hőmérséklet (°C) 2 3 6 11 16 19 21 21 17 12 6 4
Átlagos minimum hőmérséklet (°C) -1 -2 0 3 7 11 13 13 10 7 3 0
Átlagos csapadékmennyiség (mm) 27,6 20,1 20,3 21,6 28,6 37,6 38,4 42,0 41,8 37,0 31,7 28,1
Forrás: [9]


[szerkesztés] Történelem

Koppenhága a 19. század végén

[szerkesztés] A kezdetektől a fővárossá válásig

Koppenhágát I. Svend dán király és fia, I. Knut alapította 1000 körül. Egyszerű halászfalu volt egészen a 12. századig.

I. Valdemár dán király 1160-ban tanácsadóját, Absalon püspököt (aki abban az időben Roskilde, később pedig Lund érseke volt) bízta meg a feladattal, hogy várost építsen Sjælland keleti partján, az Øresund védelmére. 1160-1167 között Absalon egy kis várat építtetett Slotsholmen szigetén. (A vár 1907-ben feltárt romjai ma is láthatók a Christiansborg palota alatt.) A 12. században a tengerszoros menti stratégiai fekvésének és kiváló kikötőjének köszönhetően gyorsan fejlődött a település: míg Absalon idejében csak egy kis halászfalu volt, 1254-ben már városi kiváltságlevelet kapott Jakob Erlandsen püspöktől.[10]

1369-ben Absalon kis várát megtámadták és lerombolták a Hanza-szövetség csapatai. 1410-ben romjain felépült a Koppenhágai vár, amelynek első királyi lakója Pomerániai VII. Erik lett 1417-ben. 1443-ban Roskilde helyett Koppenhága lett Dánia fővárosa. Kedvező fekvésének köszönhetően jelentősége folyamatosan nőtt mind kereskedelmi kikötőként, mind katonai és politikai központként.[10]

[szerkesztés] Fejlődés és csapások

Az első király, akit a városban koronáztak, I. Keresztély, az Oldenburg-ház megalapítója volt 1449-ben. Ő alapította meg Dánia első egyetemét, a Koppenhágai Egyetemet 1479-ben. A reformáció 1536-ban, III. Keresztély uralkodása alatt érte el Dániát és Koppenhágat.

1583-ban jött létre a világ első szórakoztató parkja, a Bakken a várostól északra található Klampenborgban, amikor egy természetes forrást fedeztek fel a Dyrehave (vadaspark) területén. A vidámpark IV. Keresztély (1588-1648) uralkodása alatt épült ki játékokkal és éttermekkel. IV. Keresztély nevéhez egyébként Koppenhága történetének legjelentősebb vállalkozásai fűződnek: ekkor épült többek között a Rosenborg kastély, a Kerek torony, a Børsen (a tőzsde régi épülete), Christianshavn városrész és csatornái, illetve a Kastellet.[10] 1658-69-ben a svédek megostromolták a várost.

A 18. században a város gazdasága fellendült, mivel erősödött az Øresund forgalma, nőttek az adóbevételek és bővült a kereskedelem. A várost azonban több csapás is érte ebben az időszakban. 1711-ben a bubópestis a lakosság csaknem egyharmadát elpusztította. 1728-ban több tűzvész ütött ki, amelyek hatalmas pusztítást végeztek, így mire 1737-ben befejeződött az újjáépítés, Koppenhága középkori arculata jelentős változáson ment keresztül. 1748-ban megnyílt a Dán Királyi Színház, amely azóta folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kongens Nytorvon működik.[10]

V. Frigyes király nevéhez főződik Frederiksstad felépítése 1748-tól kezdve, amellyel az Oldenburg-ház trónra lépésének háromszázadik évfordulójára emlékezett. Az arisztokraták és nemesi családok palotáinak helyet adó vízparti városrész központi eleme az Amalienborg palota, amely ma a dán királyi család rezidenciája. A projekt 1760-ban fejeződött be. Ő alapította az ország első nyilvános, ingyenes kórházát is, amelyet 1757-ben a király születésnapján nyitottak meg. 1794-ben az első Christiansborg palota leégett, ezért VII. Keresztély királynak az Amalienborg palotába kellett költöznie, amely azóta a királyi család állandó lakhelyévé vált.

A napóleoni háborúk során Koppenhága két csatát is elszenvedett. Az első, 1801-es Koppenhágai csatát az angol flottával vívták a város kikötőjében, ahol a dánok súlyos veszteségeket szenvedtek: 2000 ember halt meg és ugyanennyi fogságba esett, és a flotta is súlyos károkat szenvedett. 1807-ben a második Koppenhágai csatában az angolok magát Koppenhágát ágyúzták, ami súlyos károkkal járt a városra nézve.[10]

[szerkesztés] A 19. századtól napjainkig

A II. világháború alatt Koppenhága - az ország többi részével együtt - német megszállás alá került.

A világháború óta a város dinamikus fejlődésen ment át, az 1970-es években az ún. ötujjú tervnek megfelelően. 2000 óta Koppenhágát és a svédországi Malmőt a díjköteles Øresund híd köti össze.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Koppenhága és a környező községek

A szűken vett, félmilliós város közigazgatási szempontból Koppenhága községhez tartozik. Területileg ezen belül, enklávéként helyezkedik el Frederiksberg városa, amely közigazgatásilag önálló községet alkot.

[szerkesztés] Kerületek és városrészek

Koppenhága község 10 kerületre oszlik, amelyek közigazgatási, statisztikai és adózási szerepet játszanak. Minden kerületnek van képviselő-testülete, de Indre Bynek – amely Christianshavnt is magába foglalja – kettő van, akárcsak Vesterbro/Kongens Enghavénak (Vesterbro és Kongens Enghave).

2008 előtt 15 kerület volt (lásd a térképet). Ezen kívül számos nem hivatalos városrész és terület van a városban, például Christiania vagy Ørestad.

[szerkesztés] Népesség


[szerkesztés] Gazdaság

Koppenhága Észak-Európa legsűrűbben lakott területeinek központjában helyezkedik el, és egy dinamikus térség, az Øresund régió gazdasági központja. 300 km-es körzetében 9 millió ember él és dolgozik, így munkaerő tekintetében Skandinávia legjobban ellátott városa.

A város fontos célpontja a nemzetközi cégeknek. Jelenleg több, mint 2200 külföldi vállalat van jelen, és sokan közülül Koppenhágát választották a skandináv térségben való megjelenéshez. 2004-ben a harmadik legtöbb vállalati központot vonzotta az európai városok közül, London és Párizs után. A térség számos technológia-intenzív vállalkozást koncentrál, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, a biotechnológia, valamint az információ-technológia és a telekommunikáció területén.[11]

Lakóinak 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és 80%-uk beszél angolul. A foglalkoztatottak 62,5%-a a tudásintenzív ágazatokban dolgozik, ami európai viszonylatban is egyedülálló. Az egy főre jutó GDP 2004-ben 56 000 euró volt.[12]

[szerkesztés] Városfejlesztés

[szerkesztés] Építészet


[szerkesztés] Ötujjú terv

Mozgólépcsők az egyik metróállomáson

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

Koppenhága az Európai utak rendszerébe is bekapcsolódik:[13] érinti az E20-as, az E55-ös és az E47-es útvonal. 2000 óta az Øresund híd közvetlen közúti és vasúti összeköttetést biztosít a svédországi Malmö felé.


[szerkesztés] Kerékpáros közlekedés

Kerékpárok a főpályaudvarnál

Koppenhágát a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városaként ismerik.[14]

A kerékpáros infrastruktúra jól kiépített. Az egyértelműen jelzett kerékpársávok behálózzák az egész várost:[14] összesen 350 km kerékpárút és 40 km zöld kerékpárút (jellemzően parkokban, vízparton vezetett rekreációs célú gyalog- és kerékpárút[15]) áll a közlekedők rendelkezésére.[16] Minden útfelújításnak részét képezi a kerékpáros infrastruktúra kiépítése is. Az önkormányzat nyilvános és ingyenes kerékpárkölcsönző rendszert működtet a belvárosban, a kölcsönzéshez csak egy 20 koronás letétre van szükség, amit a kerékpár leadásakor visszatérítenek.[14]

A fejlett kerékpáros kultúrát jelzi, hogy az emberek 37%-a kerékpárral jár munkába, és a város lakói összesen 1,2 millió kilométert kerékpároznak naponta. A város vezetése azt tűzte ki célul, hogy 2015-re a biciklivel munkába és iskolába járók aránya elérje az 50%-ot. A kerékpározás magas aránya jelentős hasznokkal jár a város számára, például a közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás jóval alacsonyabb mint más hasonló méretű városokban.[16]

[szerkesztés] Kikötő

A várost nemzetközi komp- és hajójáratok is érintik.[13]


[szerkesztés] Repülőterek

Koppenhágának két repülőtere van; a nemzetközi a Koppenhágai repülőtér, ahonnan a világ 129 úticélja érhető el.[13]

[szerkesztés] Közösségi közlekedés

A főpályaudvar keleti oldala

A közösségi közlekedést az elővárosi vasút (S-tog), az autóbuszhálózat és a metró biztosítja.

A hálózat gerincét az S-tog vonalak adják, amelyek a város és agglomerációja nagy részét lefedik, és legfontosabb csomópontjuk a Koppenhágai főpályaudvar. Az S-tog hálózatot regionális vasutak egészítik ki, amelyek többek között a repülőteret, Helsingørt és Malmőt is összekötik a várossal. A városnak több skandináv és más európai várossal van közvetlen vasúti összeköttetése.[13]

A 2002-ben átadott és azóta kibővített koppenhágai metrónak jelenleg két vonala van, amelyeken összesen 22 állomás található. Mindkettő Vanløséből indul, másik végállomásuk pedig az Amager szigetén található Vestamagernél illetve a Koppenhágai repülőtérnél van. A vonalak összhosszúsága 21 km, ebből 10 km fut a felszín alatt, 11 km pedig a felszín felett.[17] Tervezik egy újabb, gyűrűirányú vonal kiépítését is, ami 2018-ra készülhet el.[18]

A kikötőben sűrű menetrend szerint közlekedő, masszív, gyorsjárású vízibuszok élénk utasforgalmat bonyolítanak le az észak-déli tengely mentén.

[szerkesztés] Kultúra

Koppenhága az 1990-es évek vége óta kedves skandináv fővárosból vibráló, nemzetközi jelentőségű központtá fejlődött, amelyet Amszterdammal és Barcelonával említenek egy lapon.[12] Ez az infrastruktúrába és a kultúrába való nagyszabású befektetéseknek, valamint dán építészek, formatervezők és mesterszakácsok egy új, sikeres generációjának köszönhető.[4][19]


[szerkesztés] Turizmus

Christiania egyik utcája
Az operaház a kikötő felől, este

Koppenhága főbb nevezetességei:

[szerkesztés] Sport

Koppenhága számos sportegyesülettel büszkélkedhet. A város két leghíresebb labdarúgócsapata a Brøndby IF (melynek otthona a Brøndby stadion Brøndbyben) és az FC København (pályálya az østerbrói Parken stadion). A másodosztályban is játszanak koppenhágai csapatok, köztük a Lyngby BK, az AB és a Frem.

[szerkesztés] Személyek

[szerkesztés] Testvérvárosok

Koppenhága a következő városokkal írt alá partnerségi megállapodást[20]:

 

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ BEF44: Population 1 January, by urban areas (angol nyelven). Statistics Denmark, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  2. ^ Location and size (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  3. ^ A great place to live (angol nyelven). Invest in Denmark. Ministry of Foreign Affairs of Denmark, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  4. ^ a b Stuart Husband: #2: Copenhagen is Scandinavia's most desirable city (angol nyelven). The New York Times, 2007. június 19. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  5. ^ Vidya Ram: Europe's 10 Best Places To Live (angol nyelven). Forbes, 2008. július 21. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  6. ^ Copenhagen (angol nyelven). Monocle. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  7. ^ Claus Venlov: Hotspot på Amager Strandpark (dán nyelven). Go'Motion. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  8. ^ Weather (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  9. ^ Copenhagen, DK (angol nyelven). MSN Weather, 2009. (Hozzáférés: 2009. július 24.)
  10. ^ a b c d e Brief History about Copenhagen (angol nyelven). Copenhagen-Portal. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
  11. ^ Why Copenhagen? (angol nyelven). Copenhagen Capacity, 2006. február 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  12. ^ a b Manfred Ertel: Coole Boomtowns (német nyelven). Spiegel Special, 2008. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  13. ^ a b c d Transportation (angol nyelven). visitcopenhagen.com. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
  14. ^ a b c 11 most bycicle friendly cities in the world (angol nyelven). Virgin Vacations, 2009. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  15. ^ Grønne cykelruter (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  16. ^ a b København - cyklernes by (dán nyelven). Koppenhága község, 2009. július 2. (Hozzáférés: 2009. október 4.)
  17. ^ Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  18. ^ Construction (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
  19. ^ Kopenhagen entdecken (német nyelven). Baumeister, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
  20. ^ Koppenhága nemzetközi kapcsolatai (2006.12.13.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhága témájú médiaállományokat.


Előző:
Luxembourg
Európa Kulturális Városa
1996
Következő:
Szaloniki