Északi sirályhojsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Északi sirályhojsza
Eissturmvogel02.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Nem: Fulmarus
Faj: F. glacialis
Tudományos név
Fulmarus glacialis
(Linnaeus, 1761)
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területElterjedési terület
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Északi sirályhojsza témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sirályhojsza témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sirályhojsza témájú kategóriát.

Az északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis) a madarak osztályába, a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi partjainál költ. A telet a tengereken tölti. Az összefüggő jég határától Bretagne magasságáig megtalálható. Az északi sirályhojsza régebben a legtávolabbi észak madara volt.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fulmarus glacialis auduboni
  • Fulmarus glacialis glacialis
  • Fulmarus glacialis minor
  • Fulmarus glacialis rodgersii

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajra a 43-52 centiméteres testhossz a jellemző, szárnyfesztávolsága elérheti a 100-117 centimétert is, testtömege 700-900 grammot. Tollruhája a fehértől a világosszürkén át a sötétszürkéig terjed. Orrnyílása csövesen megnyúlt. Az északi sirályhojsza első pillantásra sirályhoz hasonlít, de nincs vele közeli rokonságban. Teste zömökebb, nyaka rövidebb, vastagabb, szárnya keskenyebb. Egészen más repülése alapján is könnyen megkülönböztethető: a sirályok élénk szárnycsapásokkal repülnek, csak időnként vitorlázva, míg az északi sirályhojsza kifeszített szárnyakon siklik és köröz, miközben fejét hol az egyik, hol a másik oldalra fordítja. Többnyire alacsonyan száll a víz fölött.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víz felszínén tengeri élőlényekkel és emberi hulladékkal táplálkozik, de a víz alá bukva is vadászik. A legidősebb madarak elérik a 40 éves kort is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sziklapárkányokon telepesen fészkel. A költési időszakban a madarak fészkelőtelepeiktől 30-40 kilométernél távolabbra nem távoznak el. Fészkében csak egy fehér tojás van.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a tengerész sirályokat észlel, tudja, hogy már közel van a part. Ám ha sirályhojszákat lát, még türelemre van szüksége.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]