Szublimáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Ellentétét, a légnemű anyag megszilárdulását (kondenzációját) deszublimációnak (angolul depozíciónak) nevezzük.

Tipikus példa a jód vagy a kámfor szublimációja, de lényegében sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük az illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a esetén is megfigyelhető.

Gyakorlati alkalmazása [szerkesztés]

  • Szilárd anyag tisztítása
  • Ruhák védelme molylepkék ellen naftalin szublimációjával
  • Szárazjég, például koncerteken mesterséges köd létrehozása
  • Instant italok előállítása

Például az instant kávé készítésének egyik módszere, a liofilezés azaz a fagyasztva szárítás, melynek során szublimáció is történik:

  • hagyják száradni a kávét, így magától elpárolog a benne lévő nedvesség
  • a koncentrátumot -40 °C-ra hűtik
  • légritka teret hoznak létre, így könnyebben létrejön a szublimáció, ekkor a jég elpárolog, a zamatanyagok a hőtől nem károsodnak
  • száraz kávépor a végeredmény.[1]

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]