Nyomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyomás fizikai mennyiség, az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Jele: p. A nyomást a nyomóerő F és a nyomott felület A hányadosából számítjuk ki, vagyis

p=\frac{F}{A}

A nyomást skaláris mennyiségként határozzuk meg. Ebben az értelemben a nyomóerő olyan vektor, amelynek iránya azonos a felületelem irányultságával. Nyugvó, súrlódásmentes folyadékban nem rendelhető irányultság a nyomáshoz. A nyomás az intenzív mennyiségek közé tartozik.

Gyakorlati értelmezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képletből látható, hogy a nyomás egyenesen arányos a nyomóerővel, fordítottan arányos a nyomott felülettel.

A nyomóerő növelésével növeljük a nyomást, amikor dió összeroppantásához, tű erős anyagon való átszúrásához nagyobb erőt fejtünk ki, vagy amikor ragasztott felületek összepréseléséhez nagyobb súlyú tárgyakat helyezünk rájuk. A nyomóerő csökkentésével csökkentjük a nyomást, amikor például a törékeny árut nem a bevásárlókosár aljára tesszük, vagy a sárba süppedő járműről terhet veszünk le.

A nyomott felület csökkentése révén növeljük a nyomást a kés megélezésével, hegyesebb tű, ár, szeg használatával. A nyomott felület növelése révén csökkentjük a nyomást, amikor hóban járáshoz hótalpat vagy sílécet veszünk, mély talajon közlekedéshez széles kerekű vagy lánctalpas járművet választunk, nehéz tárgy alá szélesebb lécet vagy más alátétet helyezünk, teher emeléséhez széles hevedert használunk. Sőt, akkor is, amikor ülő- vagy fejpárnát használunk, amely besüppedve nagyobb testfelületen osztja el a testsúlyt.

Mértékegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabványos SI-mértékegysége a pascal (Pa)[1], származtatása: \mathrm {Pa}=\frac{\mathrm N}{\mathrm m^2}.

Egyéb használatos, vagy történetileg jelentős mértékegységek[2]:

  • bár (bar): a mára a használatból kivont CGS-mértékegységrendszerben származó, ottani megfeleltetése: 106 dyn/cm2. Mivel 1 bar=105 Pa, ezért a használata a literhez vagy a tonnához hasonlóan ma is megengedett.[3]
  • technikai vagy műszaki atmoszféra (at): 1 kilogrammnyi tömeg standard nehézségi gyorsulás mellett mért súlyerejének (9,80665 N) nyomása 1 cm2 felületre terhelve. Felhasználva a súlyerő MKS-rendszerbeli mértékegységét, a kilopondot: at=kp/cm2. Standard nehézségi gyorsulás mellett a 10 méter magas vízoszlop hidrosztatikai nyomása 1 at.
  • fizikai atmoszféra (atm): az úgynevezett ideális légkörben közepes tengerszinten mért légnyomás értéke, 1 atm = 101325 Pa = 760 torr.
  • vízoszlopmilliméter mmH2O, elavult mértékegység (régiesen: v.o.mm); egy milliméternyi vízoszlop alatt uralkodó hidrosztatikai nyomás
  • higanymilliméter (mmHg, régiesen Hgmm): az 1 mm magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomása szabványos nehézségi gyorsulás mellett. A higany szabványos sűrűsége 13 595,1 kg/m3.
  • torr (torr): megegyezik a higanymilliméterrel.
  • font per négyzethüvelyk (psi): az angolszász nyelvterületeken használt mértékegységrendszer része, amelyben az angol font az erő (és a súly)[4], az angol hüvelyk (inch) pedig a hosszúság egysége. A mértékegység jele a pound-force per square inch[5] kifejezésre utal.
Nyomásmértékegységek
 
pascal
Pa

bár
bar
technikai atmoszféra
at
fizikai atmoszféra
atm
torr
és
mmHg
font per
négyzethüvelyk

psi
1 Pa ≡ 1 N/m² 10−5 10,197·10−6 9,8692·10−6 7,5006·10−3 145,04·10−6
1 bar 100 000 ≡ 106 dyn/cm² 1,0197 0,98692 750,06 14,504
1 at 98 066,5 0,980665 ≡ 1 kp/cm² 0,96784 735,56 14,223
1 atm 101 325 1,01325 1,0332 ≡ 101 325 Pa 760 14,696
1 torr 133,322 1,3332·10−3 1,3595·10−3 1,3158·10−3 ≡ 1 mmHg 19,337·10−3
1 psi 6,89476·103 68,948·10−3 70,307·10−3 68,046·10−3 51,715 ≡ 1 lbf/in²

Például: 1 Pa = 1 N/m²  = 10−5 bar  = 10,197·10−6 at  = 9,8692·10−6 atm … stb.

További nyomásmértékegységek olvashatók a Mértékegységek átszámítása szócikkben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BIPM - pascal, siemens. bipm.org, 2005. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  2. Pressure Units : FAQs : Reference. npl.co.uk, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.)
  3. Definitions of the SI units: Non-SI units. physics.nist.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.)Engedélyezett rendszeren kívüli mértékegység, kerek számmal származtatható a Pa-ból. Az MKS mértékegységből, és így az SI mértékegységből is értemezhetjük, ugyanis a N és a m2 mértékegységekből vezetjük le
  4. A brit birodalmi mértékegységrendszer megkülönbözteti a tömeg mérésére szolgáló fontot (lbm, pound mass) az erő mérésére szolgáló fonttól (lbf, pound force)
  5. NIST Guide to SI Units - Appendix B8. Factors for Units. physics.nist.gov, 2011. (Hozzáférés: 2011. június 7.) Pound per square inch

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Gruber József-Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965.
  • Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. Magyar Elektronikus Könyvtár

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MKEH szolgáltatási (kalibrálási) jegyzék A nyomásmérések relatív mérési bizonytalansága a 10-2...10-5 nagyságrendben igényelhető

Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a nyomás címszót a Wikiszótárban!