Skalár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változnak. Itt a koordináta-rendszer alatt elsősorban a háromdimenziós euklideszi teret értjük, és ekkor hármasskalár mennyiségről van szó tulajdonképpen. Ha a (térbeli) tükrözéseket is bevonjuk a megengedett transzformációk körébe, akkor két eset lehetséges:

  • a mennyiség nem változik, ekkor valódi skalár vagy szűkebb értelemben vett skalár mennyiségről beszélünk
  • a mennyiség előjelet vált ((-1)-gyel szorzódik), amikor is pszeudoskalár mennyiségről beszélünk

A fogalom kiterjesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négyesskalár vagy Lorentz-skalár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a háromdimenziós (hármas-)térbeli forgatások helyett a Lorentz-transzformációval szembeni invarianciát követeljük meg, akkor az ezt kielégítő mennyiséget négyesskalár mennyiségnek hívjuk. Minden négyesskalár egyben hármasskalár is, de ez fordítva nem igaz. Például a nyugalmi tömeg és az energia hármasskalár, de csak a nyugalmi tömeg négyesskalár is.

Példák skalármennyiségre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négyesskalár mennyiségek általában az alapvető fizikai állandók, mint a fénysebesség, Planck-állandó, Boltzmann-állandó, elemi töltés stb., valamint a nyugalmi tömeg stb.

Hármasskalár mennyiség az idő, energia, stb.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]