Atmoszféra (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az atmoszféra (jele: atm) a nyomás mértékegysége. Nem tartozik az SI mértékegységek közé, de nemzetközileg mindmáig használják. A mértékegység és jele része volt a Műszaki-technikai mértékegységrendszernek.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A súlyokról és mértékegységekről 1954-ben rendezett 10. konferencia (Conférence Générale des Poids et Mesures – CGPM) során az atmoszférát általános használatra elfogadták, és a következőképpen definiálták[1]:

  • 1 atmoszféra pontosan 1 013 250 dyn/cm²
  • 1 atmoszféra 101 325 Pa

Ez az érték Párizs szélességi körénél a tengerszinten mért átlagos légköri nyomást hivatott képviselni, és gyakorlati szempontból nem elhanyagolhatóan valóban megfelel számos iparosodott ország tengerszinten mért átlagos légnyomásának.

Nyomásmértékegységek
 
pascal
Pa

bár
bar
technikai atmoszféra
at
fizikai atmoszféra
atm
torr
és
mmHg
font per
négyzethüvelyk

psi
1 Pa ≡ 1 N/m² 10−5 10,197·10−6 9,8692·10−6 7,5006·10−3 145,04·10−6
1 bar 100 000 ≡ 106 dyn/cm² 1,0197 0,98692 750,06 14,504
1 at 98 066,5 0,980665 ≡ 1 kp/cm² 0,96784 735,56 14,223
1 atm 101 325 1,01325 1,0332 ≡ 101 325 Pa 760 14,696
1 torr 133,322 1,3332·10−3 1,3595·10−3 1,3158·10−3 ≡ 1 mmHg 19,337·10−3
1 psi 6,89476·103 68,948·10−3 70,307·10−3 68,046·10−3 51,715 ≡ 1 lbf/in²

Például: 1 Pa = 1 N/m²  = 10−5 bar  = 10,197·10−6 at  = 9,8692·10−6 atm … stb.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kémia tudományában a standard hőmérséklet és nyomás (standard temperature and pressure – STP) esetén 0 °C (273.15 K) hőmérsékletet és 1 atm nyomást kell érteni.

A könnyűbúvárok szóhasználatában az atmoszféra kifejezés gyakran az 1 bar (1000 millibar vagy 100 000 Pa) helyett használatos

Használatát bonyolulttá tette nem csak a fizikai és technikai atmoszféra közötti néhány százalékos különbség; sokkal inkább a túlnyomásnak mértékegységként való használata. Értelmezni kellett volna ugyanis, hogy a túlnyomást az aktuális légköri nyomáshoz, vagy annak a törvényes értékéhez viszonyítják-e. Magyarországon részben megoldotta a problémát a mértékegység jele:

at - mértékegység általában
ata - az atmoszferikus nyomásnak abszolút (a nullához viszonyított) mértékegysége
att - „atmoszféra túlnyomás”, a német atü magyar változata

Emiatt az ötvenes-hatvanas években elterjedtek olyan nyomásmérő műszerek, amelyeken negatív értékek is szerepeltek. Ezek a „vákuum” értékét mutatták egészen mínusz egy atmoszféráig.[2]

Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1954-es döntése nem legalizálta sem a mértékegységet, sem a jelét, csupán annak mérőszámára vonatkozó állásfoglalást tartalmazott. Azt t.i. hogy ezt az értéket nem csak a kémia számára, hanem általánosan is megengedett használni. A döntés máig ható következménye, hogy fizikai és kémiai adatok megadása számára az Amerikai Egyesült Államokban a légköri nyomás szabványos értéke 101 325 Pa, míg az IUPAC erre a célra a 100 000 Pa nyomást jelölte ki.

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal dokumentumaiban az atm – mértékegység jeleként – csak a fényabszorpciós mérésekkel kapcsolatban fordul elő.

Magyarországon erre 8/1976 Mt. a következőképpen nyilatkozik:

Az alább felsorolt mértékegységek, ezek többszörösei és törtrészei, akár egymagukban, akár más mértékegységekkel kombinálva, 1980. január 1-ig törvényes mértékegységek
A technikai atmoszféra - jele: kgf/cm2 vagy kp/cm2 vagy at - nyomásmértékegység.
1 kgf/cm2 = 1 kp/cm2 = 1 at = 98 066,5 Pa

A jelenleg hatályos 1991. évi XLV. törvény („A mérésügyről”)[3] a fentieket nem módosította. Ebből következőleg 1980 január elseje óta az atm-nek mértékegységként való használata nem törvényes.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]