Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia a neve annak a nemzetközi hatáskörű intézménynek, amely a méteregyezmény alapján jött létre. Feladata fenntartani a nemzetközi mértékegységeket és koordinálni a mérésügy nemzetközi feladatait. Ilyen hatáskörében ellátja a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal munkájának felügyeletét.

Eredeti neve franciául Conférence générale des poids et mesures, rövidítése CGPM (szé-zsé-pé-em).

Legfontosabb, egyben első konferenciájának szerepe volt a méter- és a kilogrammetalonok ellenőrzött másolatainak kiosztása a méteregyezmény tagországainak.[1] Ekkorra készült el a 40 darab X-keresztmetszetű, új típusú méter-másolat. Az ősméter és az őskilogramm platinából készült, ezt pénzügyileg kivitelezhetetlen lett volna ennyi másolatban elkészíteni.

A tagországok száma 2009-ben 53, ezen kívül 27 ország társult tagsággal rendelkezik.

CGPM konferenciák időrendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1.CGPM (1889) határozatot hozott arról, hogy a tömeg mértékegysége a kilogramm, amelyet annak platina-iridium ötvözetből készült prototípusa képvisel, és amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sèvres-ben helyeztek el.
2.CGPM (1897) A második CGPM nem fogadott el határozatokat.
3.CGPM (1901) a liter a térfogat mértékegysége, amelyet egy kilogramm víz tömegéből határoztak meg.

Tisztázta, hogy a kilogramm a tömeg mértékegysége, habár a neve „szabványos súly”. Ennek érdekében meghatározta a nehézségi gyorsulás szabványos értékét. Ez mind a mai napig nem változott. Eredeti definícióját még cgs-mértékegységrendszerben adták meg: 980,665 cm/s2

4.CGPM (1907) a metrikus karát = 200 mg mértékegység elfogadása.
5.CGPM (1913) Döntés a nemzetközi hőmérsékleti skáláról.
6.CGPM (1921) A méteregyezmény revíziója. A méter-etalon mérését két, egymástól 571 mm-re levő hengeres alátámasztás felett kell mérni. A méter méréséhez 1898-tól 1960-ig a Michelson-interferométert használták (Albert Abraham Michelson Nobel-díjas fizikus alkotása).
7.CGPM (1927) Az Elektromos Konzultatív Bizottság (Consultative Committee for Electricity CCE) alapítása.
8.CGPM (1933) Az abszolút elektromos egységek definíciója.
9.CGPM (1948) amper, bár, coulomb, Farad, henry, joule, newton, ohm, volt, watt, weber meghatározása. A Celsius-fok engedélyezése. Az l (L kisbetűs változata) a liter mértékegység számára. A tizedesvessző és a tizedespont egyenértékű használata decimális terminátorként. A stère (francia mértékegység a köbméter mérésére) és a szekundum változtatása [1]. A hosszú skála szám-elnevezési rendszert javasolták, de nem fogadták el.
10.CGPM (1954) A kelvin, a szabványos atmoszféra (101325 Pa) elfogadása. A nemzetközi mértékegységrendszer számára a (méter, a kilogramm, a szekundum, az amper, a kelvin és a candela) definíciója.
11.CGPM (1960) A méter meghatározása a fény hullámhossza alapján (Bay Zoltán munkája nyomán). Új mértékegységek: a hertz, a lumen, a lux, a tesla elfogadása. Az új metrikus mértékegységrendszer jele: SI és neve Système International d'Unités. Új prefixumok pico-, nano-, micro-, mega-, giga- és a tera- elfogadása.
12.CGPM (1964) a liternek 1 dm³-ként való ismételt elfogadása. Az atto- és femto- prefixumok hozzáadása.
13.CGPM (1967) A szekundum megújult definíciója: az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama nulla kelvin hőmérsékleten. A Kelvin-fok neve ezentúl: kelvin. A candela megújult definíciója.
14.CGPM (1971) Új SI alapmértékegység: a mól definíciója. A pascal és a siemens elfogadása.
15.CGPM (1975) a peta- és az exa- prefixumok. Új radiológiai mértékegységek: a gray és a becquerel.
16.CGPM (1979) A candela és a sievert definíciója. A kisbetűs l és a nagybetűs L egyaránt a liter mértékegység jele, de nem dőlt betűvel. (Dőlt betűvel csak a fizikai mennyiségek jelölhetőek).
17.CGPM (1983) A méter a fény sebessége alapján megerősítve, kiegészítve azzal, hogy ez azonos a méter eredeti nagyságával.
18.CGPM (1987) A Josephson-állandó: KJ, és a von Klitzing-állandó: RK nemzetközi értékének elfogadása az amper és a kilogramm pontosabb meghatározásának előkészítése érdekében (árammérleg és a wattmérleg), amelyek majd a Planck-állandó alapján lesznek definiálhatóak.
19.CGPM (1991) új prefixumok yocto-, zepto-, zetta- és yotta-.
20.CGPM (1995) Az SI kiegészítő egységek: a (radián és a szteradián) SI származtatott egységek lettek.
21.CGPM (1999) új SI származtatott egység, a katal, mint a mol/másodperc elfogadása a katalitikus aktivitás mértékegységéül. Ez az anyagmennyiség-áram mértékegysége, de orvosi használatra határozták meg.
22.CGPM (2003) a tizedesvesszőt és a tizedespontot ismételten decimális terminátorként engedélyezték. "A számok a jobb olvashatóság érdekében hármasával tagolhatóak, de a szóközök helyére sem pontot, sem vesszőt nem szabad tenni."[2]
23.CGPM (2007) A kelvin újabb értelmezése és további előkészületek az alapmértékegységek revíziójának céljára
24.CGPM (2011) Az SI mértékegységrendszer jövőjének meghatározása

További olvasnivaló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]