Ohm (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ellenállások. Az elektromos ellenállás értékét színkóddal fejezik ki.

Az ohm (ejtsd: óm, jele Ω, a görög abc nagy ómega betűje) az elektromos ellenállás alapmértékegysége az SI rendszerben. Nevét Georg Simon Ohm német fizikusról kapta.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy vezető ellenállása 1 ohm, ha benne 1 volt feszültség 1 amper erősségű áramot hoz létre.

\Omega = \dfrac{\mbox{V}}{\mbox{A}} = \dfrac{\mbox{m}^2 \cdot \mbox{kg}}{\mbox{s}^{3} \cdot \mbox{A}^2}
  • milliohm (mΩ) = 0,001 Ω
  • kiloohm (kΩ) = 1000 Ω

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]