Méter
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A méter (rövidítése: m) a távolság alapmértékegysége az SI mértékegységrendszerben.
A méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt. A méter önmagában egy hagyományosan kényelmes mértékegység, mivel reális összefüggésben van a többi mértékegységgel a fizika törvényei szerint.
A métert ismertető első magyar könyvet Finály Henrik írta.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelmi, ma már nem használt definíciók
[szerkesztés] A Föld méretén alapuló méter
A métert legelőször franciák határozták meg:
- Egy méter egyenlő a Föld kezdő délkörén mért kerületének 1/40 000 000 (negyvenmiliomod) részével.
- Alternatív megfogalmazása: A Föld egy kvadránsának (negyed délkörének) tízmilliomod része
Az etalon méter ma is látható a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, a franciaországi Sèvres-ben.
Az etalont XVI. Lajos ékszerésze készítette platinából (levéltári méter, Mètre des Archives). Ennek két véglapja között a távolság egy méter. A Méteregyezmény alapján negyven darab X keresztmetszetű méterrudat készítettek, amelyek 102 cm hosszúak. Ezek végén karcolások találhatóak, amelyek egymástól egy méter távolságra vannak. A karcolások közötti távolságot optikai úton nagy pontossággal lehet mérni, például a Michelson-féle interferométerrel.
Az X keresztmetszetű méterrúd mechanikai szilárdsága nagyobb, így nem hajlik meg annyira a nehézségi erőtérben, mint a négyzet keresztmetszetű rúd.
[szerkesztés] Atomi sugárzás hullámhosszán alapuló méter
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 8/1976. (IV. 27.) MT számú, a mérésügyről szóló rendelete az alábbi méter-definíciót tartalmazta:
- A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.
Ez a meghatározás elavult; ennek helyébe lépett a fénysebességhez kötött definíció. Az időközben lefolyt vizsgálatok azt mutatták, hogy a kripton sugárzásának stabilitása nem megfelelő.
[szerkesztés] A fénysebességen alapuló méter
Bay Zoltán javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a métert alapozzuk a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre. Szakirodalmi kutatásokat végzett a fénysebesség állandóságával kapcsolatban. 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:
- A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-od része alatt megtett út hossza.
A Bay-féle készülék valójában jód-stabilizált hélium–neon lézer, amely 633 nm hullámhosszú sugárzást bocsát ki.
[szerkesztés] A méter többszörösei és törtrészei
A méterhez bármely szabályos SI prefixum kapcsolható. Többszörösei közül gyakorlatilag csak a kilométert használjuk.
- kilométer (jele km) - a méter ezerszerese
[szerkesztés] A méter törtrészei
A mérésügyről szóló törvény a szabályos prefixumokon kívül engedélyezi a méter tizedrészének (deci) és századrészének (centi) prefixumát is:
- deciméter (jele dm) - a méter tizedrésze
- centiméter (jele cm) - a méter századrésze (1×10−2 m)
- milliméter (jele mm) - a méter ezredrésze (1×10−3 m)
- mikrométer (jele µm) - a méter milliomodrésze (1×10−6 m)
- nanométer (jele nm) - a méter milliárdodrésze (1×10−9 m)
- pikométer (jele pm) - a méter billiomodrésze (1×10−12 m)
- femtométer (jele fm) - a méter billiomodrészének ezredrésze (1×10−15 m)
A femtométer fm jele azonos a korábban engedélyezett, és Fermiről elnevezett mértékegységgel.
[szerkesztés] Irodalom
- A Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) MT számú rendelete.
- Az 1991. évi XLV. törvény 1. melléklete.
- Ligeti Imre: A nemzetközi mértékegység-rendszer (SI) és használata, ÉTK, Budapest, 1979. ISBN 9635123388
- MSZ 4900-1:1978 számú Magyar Szabvány: Fizikai mennyiségek neve és jele. Általános előírások, tér és időmennyiségek.
