Világkiállítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1878. Párizs, a nagykanizsai óriáshordó a világkiállításon. A somogyi tölgyfából összeállított hordó 82 dongából állt, melyek egyenként 5,75 méter hosszúak, s 20 cm vastagok voltak. Űrtartalma 1000 hektoliter volt[1]

A világkiállítás vagy univerzális kiállítás (ismert expó néven is, ez az angol exposition, „kiállítás” szó rövidítése) a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után.[forrás?] A másik két eseményhez képest régebben kezdtek expókat rendezni. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, „Minden nemzet iparának alkotásaiból rendezett nagy kiállítás” (Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations). A kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és a gyártott termékek első nemzetközi seregszemléje volt. Mint ilyen, a társadalom számos aspektusának fejlődését befolyásolta, [forrás?] legyen szó a művészetek oktatásáról, a nemzetközi kereskedelemről, vagy akár a turizmusról. Ezenkívül számos további nemzetközi kiállítás elődje lett, amelyeket később „világkiállítás” néven emlegettek, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek.

A világkiállítás fő látványosságai a részt vevő országok által felállított és berendezett nemzeti pavilonok. A 2000-es hannoveri expón a pavilonok megépítésére fordított átlagos költség 13 millió eurót tett ki.[forrás?] A hatalmas költségeket tekintve az EU kormányai néha szkeptikusak a részvételt illetően, mivel a kézzelfogható haszon értékét gyakran kevesebbre becsülik a befektetésnél. Azonban a hatásokat gyakran nem vizsgálják. Kivétel volt ez alól az a független tanulmány, amely a 2000-es kiállítás holland pavilonjával kapcsolatban készült. A kutatás becslése szerint a 160,35 millió eurós építési költségű pavilon mintegy 350 millió eurós lehetséges jövedelmet jelent a holland gazdaságnak. A tanulmány a világkiállítási pavilonok sikerességének kulcstényezőit általános érvényűen is leírta.[2]

1928-ban írták alá a nemzetközi kiállításokról szóló egyezményt (Convention on International Exhibitions), azóta a Nemzetközi Kiállítási Iroda (Bureau International des Expositions, BIE) nemzetek közötti szabályozó testület. A BIE többféle vásárt hagyhat jóvá, ezek lehetnek univerzálisak, nemzetköziek vagy speciálisak. Ezek általában 3-6 hónapig tartanak.

A világkiállítások rövid története[szerkesztés]

Az 1900-as párizsi világkiállítás panorámaképe

A világkiállítások eredete az országos kiállítások francia hagyományaira nyúlik vissza, amelyek közül a legnagyobb az 1844-ben Párizsban rendezett Francia Ipari Kiállítás volt. Ezt követően az európai kontinensen számos hasonló országos kiállítást rendeztek, majd Londonban valósult meg az első valódi nemzetközi vásár. Az 1851-es kezdetek óta fokozatosan alakult a világkiállítások karaktere. Három korszak különböztethető meg:[forrás?] az iparosodás kora, a kulturális csere kora, valamint a nemzeti megnyilatkozások kora.

Iparosodás (1851–1938)[szerkesztés]

Az első korszak durván az 1800–1950 közötti időszakra esik. Ebben az időszakban a világkiállítások középpontjában elsősorban a kereskedelem állt, és a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatásáról váltak híressé. Ezek az események adtak lehetőséget arra, hogy egy helyütt legyen bemutathatóak a világ különböző helyeiről származó tudományos és a technikai újdonságok. Ebből a szempontból az 1851-es londoni, az 1889-es párizsi, az 1893-as chicagói, az 1900-as párizsi, az 1904-es St. Louis-i kiállítások tekinthetők mérföldkőnek.[forrás?] Olyan találmányokat, mint a telefon, ebben az időszakban mutattak be. Az expó mai hírnevének jelentős része ekkor alapozódott meg.

Kulturális csere (1939–1987)[szerkesztés]

Az 1939-es New York-i és az 1949-es stockholmi világkiállítás már másra helyezte a hangsúlyt. Onnantól kezdve az expók mindig egy adott kulturális jelentőségű témát helyeztek a középpontba, és az emberiség különböző problémáinak kérdéseit. A jövőbe tekintő kiállítások utópisztikus jelleget öltöttek. A technika és az újítások megőrizték fontosságukat, de már nem a kiállítás egyetlen érdekességeként. A Holnap Világa (New York, 1939), és a Sport (Stockholm, 1949) expók példák erre. A kiállítások meghatározó eleme lett a kultúrák közötti párbeszéd és a megoldások megvitatása. A korszak legjelentősebb expója vitathatatlanul az 1967-es montréali. A 2000-es hannoveri világkiállítás 'Világ körüli programok' (Projects Around the World) címmel az egész földkerekségről hozott össze maradandó ötleteket és megoldásokat. A 2005-ös aicsi expó volt az eddigi leginkább tematikus kiállítás.

Nemzeti védjegyek (1988–tól napjainkig)[szerkesztés]

A brisbane-i 1988-as expó óta a résztvevők számára nemzeti megjelenésük nagy lehetőségeként használják az eseményt, amiben nagy szerepet kapnak az egyes pavilonok. Finnország, Japán, Kanada, Franciaország és Spanyolország kiváló példák erre. Tjaco Walvis "A 2000-es hannoveri expó számokban" (Expo 2000 Hanover in Numbers) címmel megjelent átfogó tanulmányában leírta, hogy a kérdéses kiállításon részt vevő országok 73%-ának a nemzetkép javítása volt az elsődleges célja. Egy olyan világban, ahol a nemzetről kialakított kép kulcsfontosságú, a pavilonok reklámhadjárat eszközévé váltak, az expó pedig a „nemzeti védjegyek” bemutatásának színtere. A kulturális és a jelképes indokokon kívül a rendező országok (és persze azon belül a vendéglátó térség illetve város) szintén reklámozza magát az eseménnyel. Wally Olins márkaszakértő szerint Spanyolország arra használta az Expo '92-t és az ugyanabban az évben megrendezett barcelonai nyári olimpiát, hogy az Európai Unió és a világ közösségének fontos, modern és demokratikus tagjaként mutatkozhasson be.

A mai világkiállítások mindhárom korszak jegyeit magukon viselik. Új találmányokat mutatnak be, tematikusan segítik a kulturális cserét, és reklámlehetőséget jelentenek egy városnak, térségnek, illetve nemzetnek.

A világkiállítások csoportosítása[szerkesztés]

Jelenleg kétféle világkiállítás létezik: bejegyzett és elismert. A bejegyzett kiállítások jelentik a legnagyobb kategóriájú eseményeket. Régebben a bejegyzett expókat “Univerzális kiállításnak” nevezték. Bár a köznyelvben még használatos ez a megnevezés, hivatalosan már nem használatos. A bejegyzett kiállításokon a résztvevők általában megépítik a saját pavilonjukat, ezért ezek a legkülönlegesebb és legköltségesebb expók. Tarthatnak hat hétig, vagy akár hat hónapig is. 1995 óta két bejegyzett kiállítás között legalább 5 évnek el kell telnie. A legutóbbi világkiállítás a 2015. május 1. – október 31. között, Milánóban rendezett Expo 2015.

Az elismert kiállítások kisebb terjedelműek, alacsonyabb költségűek, és általában rövidebb ideig tartanak: három hét és három hónap között. Korábban ezeket "Nemzetközi vagy Szakvásárok" néven emlegették, de ezek a fogalmak ma már nincsenek hivatalos használatban. Az elismert kiállítások teljes területe nem haladhatja meg a 25 hektárt, és a részt vevő országok számára emelt pavilonokért a szervezők nem kérhetnek semmiféle bérleti díjat, költségtérítést vagy egyéb címen pénzt. A legnagyobb pavilon nem lehet 1000 m2-nél nagyobb alapterületű. Két bejegyzett világkiállítás között csak egy elismert kiállítás tartható.[3]

A világkiállítások harmadik kategóriáját a Nemzetközi Kertexpó ˙(International Garden Exposition) teszi ki, amely a BIE és a Nemzetközi Kertészeti Egyesület (International Horticultural Association) közös rendezvénye, ahol a résztvevők kertek és kerti pavilonok segítségével mutatkoznak be.

Bejegyzett avagy univerzális kiállítások[szerkesztés]

Az univerzális kiállítások egyetemes témákat ölelnek fel, amelyek az emberi tapasztalat teljes spektrumát felölelik. Itt a nemzetközi és a céges résztvevők megjelenésének alkalmazkodnia kell az adott világkiállítás témájához. Ezeket a kiállításokat ritkábban rendezik meg, mint a nemzetközi vagy szakkiállításokat, mivel drágábbak és a pavilonokat teljesen az alapoktól kezdve kell megtervezni. Ennek eredményeképpen a részt vevő nemzetek azért versengenek, hogy a lehető legkülönlegesebb és legemlékezetesebb épületeket hozzák létre. Ennek legutóbbi példái: Japán, Franciaország, Marokkó és Spanyolország pavilonjai az Expo '92-n. További univerzális kiállítások: a brüsszeli Expo '58, a montréali Expo 67, az oszakai Expo '70, és a sevillai Expo ′92. A fejlődő országok illetve az azonos földrajzi területről érkező nemzetek előre gyártott építményeket használnak, illetve ugyanott állítanak ki (pl. az Amerikai országok plázája a sevillai kiállításon).

Az 1939-1940 és az 1964-1965 között rendezett New York-i világkiállításokat a BIE jóváhagyása nélkül rendezték meg. Mivel ezek az expók sem a helyet, sem az időt tekintve nem feleltek meg a BIE előírásainak (hiszen legfeljebb hat hónapig tarthattak volna), a testület megvonta tőlük a “hivatalos” státuszt. A rendezők azzal fordultak az idegenforgalmi és kereskedelmi szervezetek felé, hogy nemzeti pavilonokat állítsanak fel hivatalos állami szponzoráció helyett. Azonban számos kormány mindkét világkiállításon részt vett. 1959-ben New York polgármestere, Robert Wagner felkérte Frederick Pitterát (nemzetközi vásár- és kiállításszervezőt, aki az Encyclopaedia Britannica és a Comptons Encyclopedia szócikkeihez a világvásárok történetének megírásával járult hozzá), hogy az 1964-es New York-i világvásár előtt készítse el az első megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány elkészítésében részt vett Pittera mellett Victor Gruen osztrák építész (a 'pláza' feltalálója). Számos amerikai város közül az Eisenhower Bizottság egyhangúlag New Yorknak ítélte a világkiállítás rendezésének jogát. Az 1939-1940-es világkiállítás helyszíne Flushing Meadow 1216 hold területe volt, ugyanezen a területen az 1964-1965-ben rendezett kiállításhoz csupán 646 holdat vettek igénybe (ez körülbelül a Central Park mérete).

A századforduló óta a BIE csupán ötévente engedélyezi az expók megrendezését, mivel az 1980-as és 1990-es években egymást érték az ilyen rendezvények, egyesek szerint ez a részt vevő nemzetek lehetséges költségeinek csökkentésével magyarázható. Ezt a szabályt talán mindegyik expóra vonatkoztatják majd, ám lehet, hogy csak az univerzális kiállítások rendezhetők ötévente, míg a nemzetközi vagy a szakkiállítások megrendezhetők időközben, amennyiben adott országok jelzik részvételi szándékukat.

„Elismert kiállítások” avagy nemzetközi vagy speciális kiállítások[szerkesztés]

A nemzetközi kiállítások létrejöttét gyakran egy közös téma motiválja, mint például a közlekedés (Vancouver Expo 86), vagy, a “Kikapcsolódás a technológia korában” (Brisbane, Expo '88). A 2008-as Nemzetközi Kiállítást a spanyol Zaragoza városa rendezte "Víz és fenntartható fejlődés" címmel. Ezek a témák szűkebb érdeklődési területet mutatnak be az univerzális kiállításokhoz képest.

A nemzetközi és szakkiállítások általában kisebb fókuszúak és alacsonyabb költségűek mind a rendezők, mind a résztvevők számára, mivel az építészeti kiadásokat csökkenti, hogy csupán bérbe veszik a helyet a rendezőbizottságtól, és általában előre gyártott építményt állítanak fel. Ezekre az építményekre az országok saját színeiket festhetik fel, illetve elképzeléseik szerint díszíthetik a külsejét, belsejét pedig saját tartalommal tölthetik meg. Ennek egyik példája Kína: a nemzetet jelképező kínai boltívek több előre gyártott kiállítási pavilonjukon megjelenik (Expo '88, Expo '92, Expo '93).

A 2012-es expó helyszíne a dél-koreai Joszu volt, témája pedig „Az élő óceán és partja: forrásaink sokfélesége és fenntartható tevékenységeink”[4]

Nemzetközi kertészeti kiállítások[szerkesztés]

A kiállítások listája[szerkesztés]

Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonja

Az eddigi hivatalos világkiállítások listája (univerzális, nemzetközi/speciális, nemzetközi kertészeti) a Bureau International des Expositions hivatala szerint[5] and ExpoMuseum:[6]

Év Helyszín Cím/Mottó/Híres építmények
1851 London, Egyesült Királyság Great Exhibition of the Works of Industry of All Nations (BIE) / Crystal Palace (Kristálypalota)
1853 New York, USA Exhibition of the Industry of All Nations
1853 Dublin, Írország, Great Industrial Exhibition
1855 Párizs, Franciaország Exposition Universelle (BIE)
1862 London, Egyesült Királyság London International Exhibition on Industry and Art 1862 (BIE)
1867 Párizs, Franciaország Exposition Universelle de Paris 1867 (BIE)
1873 Bécs, Ausztria Weltausstellung 1873 – Kultur und Wirtschaft - (BIE) - Rotunda
1874 Dublin, Írország International Exhibition of Arts and Manufactures
1876 Philadelphia, Pennsylvania, USA Centennial International Exhibition of Arts, Manufactures and Products of the Soil and Mines (BIE)
1878 Párizs, Franciaország Exposition Universelle de Paris (BIE)
1879 Berlin, Németország Berliner Gewerbeausstellung – az első villamosüzemű vasút
1880 Melbourne, Ausztrália International Exhibition of arts, Manufactures and Agricultural and Industrial Products of all Nations. (BIE)
1884 New Orleans, Louisiana, USA New Orleans Universal Expositon and World's Fair
1885 Antwerpen, Belgium Exposition Universelle d'Anvers
1886 London, Egyesült Királyság Colonial and Indian Exhibition
1888 Melbourne, Ausztrália Centennial Exhibition of Melbourne
1888 Glasgow, Skócia International Exhibition
1888 Barcelona, Spanyolország Exposition Universal de Barcelona (BIE)
1889 Párizs, Franciaország Exposition Universelle de Paris (BIE) - Eiffel-torony
1893 Chicago, Illinois, USA World Columbian Exposition (BIE)
1894 San Francisco, Kalifornia, USA California Mid-Winter Exposition
1895 Atlanta, Georgia, USA Cotton States and International Exposition
1896 Berlin, Németország Berliner Gewerbeausstellung
1897 Brüsszel, Belgium Exposition International de Bruxelles (BIE)
1900 Párizs, Franciaország Exposition Universelle et Internationale de Paris (BIE)[7]
1901 Buffalo, New York, USA Pan-American Exposition
1904 St. Louis, Missouri, USA Louisiana Purchase Exposition (BIE) - Louisiana-emlékmű
1905 Liège , Belgium Exposition Universelle et Internationale de Liège (BIE)
1906 Milánó, Olaszország Esposizione Internazionale del Sempione (BIE)
1907 Dublin, Írország Irish International Exhibition
1907 Hampton Roads, Virginia, USA Jamestown Exposition
1909 Seattle, Washington, USA Alaska-Yukon-Pacific Exposition
1910 Brüsszel, Belgium Exposition Universelle et Internationale de Bruxelles (BIE)
1911 Torino, Olaszország Expo Internazionale
1913 Gent, Belgium Wereldtentoonstelling Gent (BIE)
1915 San Francisco, Kalifornia, USA The 1915 Panama-Pacific Exposition of San Francisco (BIE) - Szépművészeti Palota
1915 San Diego, Kalifornia, USA Panama-California Exposition
1922 Rio de Janeiro, Brazília Exposição do Centenario do Brasil
1924 Wembley, Egyesült Királyság British Empire Exhibition
1925 Párizs, Franciaország Exposition Internationale des Arts Décoratifs et Industriels Modernes
1926 Philadelphia, Pennsylvania, USA Sesquicentennial Exposition
1929 Barcelona, Spanyolország
és Sevilla, Spanyolország
Exposición Internacional de Barcelona (BIE),
Exposición Ibero-Americana
1930 Antwerpen, Belgium Exposition internationale coloniale, maritime et d'art flamand
1930 Lüttich, Belgium Exposition internationale de la grande industrie, sciences et applications, art wallon ancien
1931 Párizs, Franciaország French Colonial Exposition
1933 Chicago, Illinois, USA A Century of Progress – nemzetközi kiállítás (BIE)
1935 Brüsszel, Belgium Exposition universelle et internationale (BIE)
1936 Stockholm, Svédország ILIS - Internationella Luftfartsutställningen i Stockholm – repülőkiállítás (BIE)
1937 Párizs, Franciaország Exposition Internationale des Arts et Techniques dans la Vie Moderne (BIE)
1938 Helsinki, Finnország Second International Aeronautic Exhibition S.I.L.I. (BIE)
1939 Liège, Belgium Exposition Internationale de la technique de l'eau (BIE)
1939 New York, USA New York World's Fair (BIE) avagy The World of Tomorrow Futurama Trylon Perisphere
1939 San Francisco, Kalifornia, USA Golden Gate Exposition avagy Golden Gate International Exposition
1942 Róma, Olaszország E.42 Esposizione Universale Roma
1947 Párizs, Franciaország Urbanism (BIE)
1949 Stockholm, Svédország Universal Sport Exhibition (Linguiade) (BIE)
1949 Port-au-Prince, Haiti L'Exposition Internationale de Port au Prince (BIE), Bicentennial of the foundation of Port-au-Prince
1949 Lyon, Franciaország Rural Habitation (BIE)
1951 Lille, Franciaország International Exhibition of Textile (BIE)
1953 Jeruzsálem, Izrael International Exhibition and Fair Jerusalem Israel Conquest of the desert (BIE)
1953 Róma, Olaszország Roma 1953 Agricultural Exhibition (BIE)
1954 Nápoly, Olaszország Mostra d'Oltremare - Campi Flegrei (BIE), Navigation
1955 Torino, Olaszország International Sport Exhibition (BIE)
1955 Helsingborg, Svédország H55 Exposition Internationale des Arts appliques de l'habitation et de l'amenagement interieure (BIE)
1956 Beit Dagan, Izrael Exhibition of Citriculture (BIE)
1957 Berlin, Németország Interbau - Berlin 57 (BIE), a Hansa-negyed újjáépítése
1958 Brüsszel, Belgium Expo '58 / Atomium; 1958. április 17. – október 19.
1961 Torino, Olaszország International Labour Exhibition (BIE), Centenary Celebration of the Unification of Italy
1962 Seattle, Washington, USA Century 21 Exposition (BIE) / Space Needle
1964 New York, USA 1964/1965 New York World's Fair
1965 München, Németország IVA - International Transport Exhibition (BIE)
1967 Montréal, Kanada Expo 67 (BIE), Habitat 67
1968 San Antonio, Texas, USA Hemisfair '68 (BIE)
1970 Oszaka, Japán Expo '70 (BIE) / a Naptorony és a Holdkő, Karlheinz Stockhausen tervezte gömbpavilon
1974 Spokane, Washington, USA Expo '74 (BIE)
1975 Okinava, Japán Expo '75 (BIE)
1981 Plovdiv, Bulgária Exposition Cynegetique Mondiale Bulgarie (BIE)
1982 Knoxville, Tennessee, USA 1982 World's Fair (BIE) / Sunsphere
1984 New Orleans, Louisiana, USA 1984 Louisiana World Exposition (BIE)
1985 Plovdiv, Bulgária World Exhibition of achievement of the young inventor (BIE)
1985 Cukuba, Japán Expo '85 (BIE)
1986 Vancouver, Kanada Expo 86 (BIE)
1988 Brisbane, Ausztrália World Expo '88 (BIE)
1991 Plovdiv, Bulgária Second World Exhibition of achievements of the young inventors (BIE)
1992 Sevilla, Spanyolország Exposición Universal de Sevilla 1992 - Expo ′92 / La Cartuja /

Makovecz Imre - Magyar Pavilon

1992 Genova, Olaszország Genoa Expo '92 (BIE)
1993 Tedzson, Dél-Korea Expo '93 (BIE)
1995 Bécs, Ausztria és Budapest, Magyarország népszavazás után Budapest 1996, végül pénzhiány miatt elmaradt
1998 Lisszabon, Portugália Expo '98 (BIE)
2000 Hannover, Németország Expo 2000 / Universal Exhibition Hannover 2000 (BIE)
2004 Seine-Saint-Denis, Franciaország
2005 Nagakute, Japán és
Szeto, Japán
Expo 2005
2008 Zaragoza, Spanyolország Expo 2008
2010 Sanghaj, Kína Expo 2010
2012 Joszu, Dél-Korea Expo 2012
2015 Milánó, Olaszország Expo 2015
2017 Asztana, Kazahsztán Expo 2017
2021 Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Expo 2020
2025 Oszaka, Japán Expo 2025

Jövőbeli lehetséges kiállítások[szerkesztés]

Japán Oroszországot és Azerbajdzsánt győzte le a szavazáson a 2025-ös világkiállítás megrendezésére, legyőzve Jekatyerinburgot. A kiállítás témája: A jövő társadalmának kialakítása, életünk elképzelése a holnapban.

A kiállítás után[szerkesztés]

Az épületek többsége ideiglenes, és az esemény után lebontják. Figyelemre méltó kivételt képeznek ez alól a tornyok, melyek közül a leghíresebb az Eiffel-torony, amit az Exposition Universelle (1889) alkalmából emeltek, és mára a rendező város, Párizs meghatározó jelképe lett. Meglepő módon néhány kortárs kritikus a kiállítás után a torony lebontása mellett emelt szót.

Számos világkiállítási pavilont áttelepítettek új helyszínre, és uszodaként, táncteremként vagy étteremként használják.[8] Az 1964-es New York-i kiállításra Walt Disney maga tervezett néhány attrakciót, amelyet az esemény után Disneylandbe szállítottak, és ott ma is működtetnek.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Expo (exhibition) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Weltausstellung című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amikor Magyarország még faipari nagyhatalom volt..., faipar.hu
  2. Tjaco Walvis (2003), "Building Brand Locations", Corporate Reputation Review, Vol.5, No.4, pp.358-366
  3. Based on: BIE Convention
  4. Archivált másolat. [2009. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
  5. BIE Web Site
  6. ExpoMuseum - The World's Fair Museum
  7. A párisi kiállításon kitüntetett magyarok
  8. http://www.carre.be

[1]

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Expo világkiállítás címszót a Wikiszótárban!
Commons:Category:World's Fairs
A Wikimédia Commons tartalmaz Világkiállítás témájú médiaállományokat.
  1. Oszakában világkiállítás lesz 2025-ben. vs.hu. (Hozzáférés: 2022. január 20.)