Csillagászati egység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csillagászati egység az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. Régi definíciója szerint a Nap és a Föld átlagos távolsága.

Definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagászati egység az égi mechanikában használatos hosszúságegység. Eredeti definíciója szerint a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye.[1]

A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét. [2] Jele: CsE. További elterjedt rövidítése az AU az angol "Astronomical Unit"-nak megfelelően.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.

Néhány átváltási érték:

  • 1 CsE = 149 597 870,700 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
  • 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
  • 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
  • 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
  • 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
  • 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
  • 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
  • 1 fényév ≈ 63 241 CsE
  • 1 parszek ≈ 206 265 CsE

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagászatban csak távolságarányok mérhetőek könnyen, tényleges hosszak nehezen, ezért sokáig az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben lehetett tudni.

Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Az 1769-es Vénusz átvonulás megfigyelésében részt vett: Hell Miksa és Sajnovics János a norvégiai Vardø szigeten, valamint James Cook Tahitin. Kepler is csak a Nap-Föld távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.

Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a második világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni egy csillagászati egység pontos értékét is. Magyarországon Bay Zoltán csoportjának a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest távolságát: a Holdét.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csillagászat, Szerkesztette Marik Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 125. o.
  2. IAU1206 — News Release
  3. Index 2012-09-25
  4. IAU1206 – Resolution B2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]