Csillagászati egység
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE.
[szerkesztés] Példák
- A Plútó 39,5 CsE-re, a Jupiter 5,2 CsE-re van a Naptól.
- A Betelgeuse csillag átmérője 2,56 CsE.
- A Hold a Földtől 0,0026 CsE-re található.
További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.
Néhány átváltási érték:
- 1 CsE = 149 597 870,691 ± 0,030 km ≈ 8,317 fényperc ≈ 499 fénymásodperc
- 1 fénymásodperc ≈ 0,002 CsE
- 1 fényperc ≈ 0,120 CsE
- 1 fényóra ≈ 7,214 CsE
- 1 fénynap ≈ 173,263 CsE
- 1 fényhét ≈ 1212,84 CsE
- 1 fényhónap ≈ 5197,9 CsE
- 1 fényév ≈ 63 241 CsE
- 1 parszek ≈ 206 265 CsE
[szerkesztés] Története
A csillagászatban csak távolságarányok mérhetőek könnyen, tényleges hosszak nehezen, ezért sokáig az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben lehetett tudni.
Az első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Hell Miksa és Sajnovics János részt vett ebben 1769-ben. Kepler is csak a Nap-Föld távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.
Fontos szerepe van az égitestek radarral való vizsgálatának, mely a II. világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ez idő tájt (1940-ben) sikerült meghatározni egy csillagászati egység pontos értékét is. Magyarországon Bay Zoltán csoportjának a világon az elsők között sikerült radarral megmérnie egy másik égitest távolságát: a Holdét.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hosszegységek átváltása: http://www.ex.ac.uk/trol/scol/calcostl.htm (angol)
