Parszek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A parszek definíciója

A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége. Az elnevezés a „parallaxis” és „secundum” szavakból származik; nemzetközi jelölése: parsec. Az a távolság, amelyből egy CsE – merőleges rálátás esetén – egy ívmásodperc szög alatt látszik.

Ez tehát 1 / tan 1″ CsE = ~360·60·60 / 2π CsE = ~2,0626480625·105 CsE = ~3,085 677 580 666 31·1016 m = ~3,2617 fényév.

A mértékegység története, elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első sikeres csillagászati távolságmérést Friedrich Bessel német csillagász és matematikus végezte el 1838-ban, aki a földpálya átmérőjét, mint alapvonalat használta a 61 Cygni távolságának meghatározásához. A csillag parallaxisának ismeretében könnyen kiszámítható a távolság, ugyanis a definíció szerint a parallaxis reciproka a távolság: d =\frac {1} {\pi ''} , ahol d a távolság parszekben, π a parallaxis ívmásodpercben. Egyéb távolságegységekre szükség esetén a megfelelő képletekkel lehet átszámítani. A parszek kifejezést először egy 1913-as csillagászati publikációban említették. A mértékegység elnevezésén több tudós vitatkozott. Sir Frank Watson Dyson (18681939) angol királyi csillagász határozottan azon a véleményen volt, hogy ennek a távolságegységnek nevet kell adni. Ő az astront, Carl Ludwig Vilhelm Charlier (18621934) svéd csillagász a siriometert, Herbert Hall Turner (1861-1930) angol csillagász és földrengéskutató pedig a parsec-et javasolta. Az utóbbi mértékegység van használatban 1913 óta.

Használata és mérések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asztrometriában a parallaxis módszer az alapvető mérési módszer a távolság meghatározáshoz. A földi telepítésű távcsövek mérési pontossága azonban korlátozott, körülbelül 0,01 ívmásodperc, és csak azoknál a csillagoknál, amelyek 100 parszeknél közelebb vannak. Ez azért van így, mert a Föld légköre eltorzítja a csillagok képét. Az űrbe telepített távcsöveket ez a hatás nem érinti, így ezek pontosabb távolságmérési eredményeket adnak. A Hipparcos műhold, amit az Európai Űrügynökség (ESA) helyezett pályára 1989 és 1993 között, mintegy 100 000 csillag parallaxisát mérte meg, átlagosan 0,97 milliívmásodperces pontossággal, és ezzel 1 000 parszek távolságig pontos méréseket szolgáltatott a csillagok távolságára. A NASA FAME nevű műholdját 2004-ben indították volna, hogy közel 40 millió csillag parallaxisát mérje meg megfelelő pontossággal, 2 000 parszek távolságig. Azonban a küldetés költségvetését a NASA 2002 januárjában visszavonta. Az ESA Gaia űrtávcsöve 2012 második felében indul, és egymilliárd csillag távolságát fogja megmérni 20 mikroívmásodperc pontosságon belül.

Távolságok parszekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolságok, amik kisebbek egy parszeknél

Általában egy csillag környezetéhez (mint például a mi Naprendszerünk) tartozó objektumok esetében a parszek törtrészével fejezzük ki a távolságokat.

  • Egy csillagászati egység (CsE) - a Föld távolsága a Naptól 4,85×10-6 parszek.
  • A legtávolabbi űrszonda - Voyager–1 5,1×10-4 parszekre volt a Földtől 2008 márciusában. Ezt a távolságot a Voyager kb. 30 év alatt tette meg.
  • Az Oort-felhő becsült átmérője - mintegy 0,6 parszek.

Parszekek és kiloparszekek

Azoknak a távolságoknak a nagyságrendje esik a parszek tartományba, amelyek szomszédos csillagok között mérhetők, vagy azok között a csillagok között, amelyek egy galaxisnak ugyanabban a spirálkarjában vagy ugyanabban a gömbhalmazban helyezkednek el. Az ezer parszek távolságot kiloparszeknek (kpc) nevezzük. A csillagászok rendszerint a kiloparszeket használják a galaxisok egyes részei közti távolság mérésére, vagy egy galaxiscsoporton belüli távolság mérésére.

  • Egy parszek megközelítőleg 3,262 fényév
  • A Földhöz legközelebbi csillag (a Nap után) a Proxima Centauri 1,29 parszek távolságra van
  • A Tejút közepe körülbelül 8 kiloparszekre van a Földtől
  • A Tejút átmérője körülbelül 30 kiloparszek
  • Az Androméda-galaxis (M31) kissé kevesebb, mint 800 kiloparszekre van a Földtől

Megaparszekek és gigaparszekek

Az egy millió parszek távolságot megaparszeknek (Mpc) nevezzük. A csillagászok általában a szomszédos galaxisok és galaxishalmazok távolságát mérik megaparszekben. Egy gigaparszek (Gpc) egy milliárd parszek. Ez az egyik legnagyobb távolság-mérték, amit használnak. A csillagászok a gigaparszeket általában a nagy léptékű struktúrák mérésére használják, mint pl. a CfA2 Great Wall mérete és távolsága, vagy galaxishalmazok közti távolságok mérésére, valamint a kvazárok távolságának mérésére.

  • Az Androméda Galaxis 0,77 Mpc távolságra van a Földtől
  • A legközelebbi nagy galaxishalmaz, a Virgo-halmaz, kb. 16,5 Mpc távolságra van a Földtől
  • Az RXJ1242-11 galaxis, aminek egy szupernehéz fekete lyuk magja kell legyen, kb. 200 Mpc távolságra van a Földtől
  • A részecskehorizont (a megfigyelhető univerzum határa) sugara kb. 14 Gpc (46,5 ezer millió fényév)

Többszörösei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1 kiloparszek (kpc) a parszek ezerszerese
  • 1 megaparszek (Mpc) a parszek milliószorosa
  • 1 gigaparszek (Gpc) a milliárdszorosa

Fényévben:

  • 1 parszek = 3,26 fényév
  • 1 kiloparszek (kpc) = 3260 fényév
  • 1 megaparszek (Mpc) = 3 260 000 fényév
  • 1 gigaparszek (Gpc) = 3 260 000 000 fényév

8,6 kpc a Föld és a galaxisunk középpontjának távolsága.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Parsec című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.