Galaxishalmaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Abell 1689 galaxishalmaz. Nagy tömege miatt a távolabbi galaxisok képe a gravitációs lencsehatás miatt körívvé torzulva látszik
A CL0024+17 galaxishalmaz
Az Abell 1835 galaxishalmaz fekete-fehér képe

A galaxishalmazok galaxisok csoportosulásai, a csillagászatban a legnagyobb, gravitációsan kötött objektumok, amelyek akár tízezer galaxist is tartalmazhatnak.

Az összes extragalaxis valamilyen galaxishalmaz eleme. Köztük számos egyben röntgenforrás is, ami a halmaz galaxisai között meglévő gázról tanúskodik. Térbeli elrendeződésük szerint lehetnek szabályosak vagy szabálytalanok. A szabályos galaxishalmazokban a galaxisok elrendeződése gömbszerű és koncentrálódnak a középpont felé. A legközelebbi szabályos galaxishalmaz a Pegazus-halmaz, ami a Földtől 150 millió fényév távolságra van.

Galaxishalmazok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes galaxishalmazok össztömege elérheti a 10·1015 naptömeget, átmérőjük pedig a 3·107 fényévet. A csillagászati megfigyelések arra utalnak, hogy a galaxisok túlnyomó része halmazokban található.

A megfigyelhető univerzum legjelentősebb galaxishalmazai a Virgo-halmaz, a Herkules-halmaz és a Coma-halmaz. Rendkívül sok tagot számláló halmaz még a Nagy Attractor.

A galaxishalmazok tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy tipikus galaxishalmaz az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

  • Általában 50 – 1000 galaxist tartalmaz, forró röntgenforrást és nagy mennyiségben tartalmaz sötét anyagot; ennek a három összetevőnek az aránya hozzávetőlegesen egyenlő.
  • Teljes tömege 1014 és 1015 naptömeg közötti.
  • Átmérőjük 2 és 10 megaparsec közötti
  • A halmazt alkotó egyes galaxisok radiális diszperziója 800–1000 km/s érték körüli

A legismertebb galaxishalmazok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő táblázat a legismertebb halmazok fontosabb fizikai adatait adja meg:

r: a galaxishalmaz távolsága; lII, bII: galaktikus hosszúság és galaktikus szélesség fokokban számítva (galaktikus koordináta-rendszer); L, B: hosszúság és szélesség a szupergalaktikus koordináta-rendszerben

Elnevezés Elnevezés (2) r (106 ) lII bII L B Tagok száma Fő tag vrad (km/s) Csillagkép(ek)
Virgo
70
284o
+ 74o
103o
- 2o
2500
M 87
+ 1150
Vir, Com
Pegazus I
230
86o
- 48o
100
3800
Peg
Pegazus II
84o
- 47o
12800
Peg
Pisces
235
128o
- 29o
100
5000
Perseus
Abell 426
340
150o
- 14o
500
5400
Per
Ursa Maior III
465
152o
+ 64o
90
UMa
Ursa Maior I
950
140o
+ 58o
300
15400
UMa
Leo
175 Mpc
232o
+ 53o
300
19500
Leo
Corona Borealis
1235
41o
+ 56o
400
21600
CrB
Ursa Maior II
2400
149o
+ 54o
200
41000
UMa
Maffei
IC 342
10
~ 21
Maffei I
Cas, Cam, Per
Sculptor
NGC 253
10
~ 20
Sculptor-galaxis
Scl, Cet
M 81
NGC 3031 Csoport
120
~ 30
Bode-galaxis
UMa, Cam
NGC 5128
M 83 Csoport
150
135o
+ 20o
160o
0o
~ 31
Centaurus A
Hya, Cen
Canes I
M 94 csoport
13
115o
+ 75o
75o
+ 10o
~ 40
M 94
CVn, Cam
NGC 1023
M 101
NGC 5457
27
100o
+ 65o
70o
+ 20o
~ 15
Szélkerék-galaxis
UMa, CVn
Canes II
CVn
HCG 92
Fornax
100
For
Cancer
280
202o
+ 29o
150
4800
Coma Berenices
Abell 1656
450
80o
+ 88o
1000
NGC 4884
6700
Hercules
615
31o
+ 44o
300
10300
Her
A halmaz
850
144o
- 78o
400
15800
Centaurus
A3526
170
313o
+ 31o
300
NGC 4696
-
Cen
B halmaz
1165
345o
- 55o
300
-
Gemini
1235
182o
+ 19o
200
23300
Gem
Corona Borealis
1235
41o
+ 56o
400
21600
CrB
Bootes
2300
50o
+ 67o
150
39400
Boo
Hydra II
3530
226o
+ 30o
-
60600
Hya
Norma
ACO 3627, Abell 3627
325o
- 7o
-
Nor

Virgo-halmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Virgo galaxishalmaz térképe
A Virgo galaxishalmaz középponti része

A Virgo-halmaz szabálytalan galaxishalmaz. Távolsága 56 millió fényév. Galaxisok ezrei alkotják. 16 galaxist tartalmaz a Messier-katalógusból, köztük a Sombrerót, a spirális M 100 és a szuperóriás M 87 galaxisokat.

Abell-galaxishalmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A majdnem elkészült, 4000 galaxishalmazt tartalmazó katalógus 30, legkisebb vöröseltolódású tagja ( z = 0,2 ). Az eredeti katalógust a Palomar Obszervatórium fotografikus égboltfelmérési programjában (POSS – Palomar Observatory Sky Survey) résztvevő George Abell szerkesztette 1958-ban, majd Corwin és Olowin egészítette ki (1987)-ben a déli égbolt felmérésével.

Sculptor-galaxishalmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sculptor-galaxishalmaz tagjai
Név Típus Naptól mért távolság
(millió fényév)
Magnitúdó
ACO 143   ~ 10 + 17,5
DDO 6 dIA ~ 10 + 16
ESO 294-G10 d ~ 10 + 15,6
ESO 407-G18 dIAm ~ 10 + 14,2
ESO 410-G05 dG ~ 10 + 14,5
ESO 471-G06 SAdm ~ 10 + 14
ESO 347-G017 IA ~ 10 + 15,5
ESO 348-G009 dG. ~ 10 + 13,6
ESO 540-032 dG ~ 10 + 16,44
IC 1574 dIA ~ 10 + 14
IC 5332 SAc ~ 10 + 11,25
NGC 55 SB(s)m ~ 10 + 7,8
NGC 59 S0 ~ 10
NGC 247 SAB(s)d ~ 10 + 8,9
NGC 253 SB(s)c ~ 10 + 7,3
NGC 300 SA(s)cd ~ 10 + 8,1
NGC 7713 SBcd ~ 10 + 10,9
NGC 7793 SAdm ~ 10 + 9
Sculptor-törpegalaxis I ~ 10 + 15,54

M 83 galaxishalmaz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az M 83 galaxishalmaz tagjai
Név Típus Naptól mért távolság
(millió fényév)
Magnitúdó
Centaurus A
(NGC 5128)
E 15 7,96
ESO 324-24 d 15 12,9
ESO 325-11 dG. 15 13,8
ESO 381-20 IA 15 14,1
ESO 383-87 dG. 15 11,3
ESO 444-84 dG. 15 15
NGC 4945 IA 15 9,60
NGC 5102 S0 15 10,35
NGC 5164 SBb 15 14,6
NGC 5253 SBb 15 10,99
NGC 5408 IA 15 14,0
Déli Szélkerék-galaxis
(M83)
SABc 15 8,51


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Világegyetem 2. - Csillagok, Galaxisok, Geobook Hungary, 2004

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galaxishalmaz témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Extragalaktikus csillagászat