Európai Űrügynökség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Űrügynökség
ESA logo.png
Az Európai Űrügynökség logója

Alapítva 1975. május 30.[1]
Tevékenység űrkutatás
Székhely Párizs
Nyelvek angol, francia és német[2]
Vezető Jean-Jacques Dordain
Költségvetés 3,99 milliárd EUR / 5,43 milliárd USD (2011)[3]

é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″
Az Európai Űrügynökség weboldala

Az Európai Űrügynökség (angolul European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Több mint 2100 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd euró, 2010-ben pedig 3,7 milliárd euró volt. Utóbbinak mintegy 20%-a az Európai Unió hozzájárulása a közös programok finanszírozásához.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) Francia Guyana-ból, Kourouból indítják, amelyet azért választottak, mert közel található az Egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása következtében az Egyenlítőn a legnagyobb a kerületi sebesség, tehát ha megfelelő (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsátáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Tagállamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Űrügynökség tagállamai

██ ESA tagországok

██ Együttműködő (ECS) államok

██ Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok

Az ESA tizenöt eredeti tagállama: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország.

1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és elnyerhetnek szerződéseket az ESA-tól.

Ausztria és Norvégia 1986-ban csatlakozott az ESA-hoz, Finnország 1995-ben, Portugália 2000-ben, Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alá a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai.[4] Őket Csehország követte, a belépési szerződés 2008. július 8-ai aláírása után november 12-én lett az ESA 18. tagja.[5][6] Románia 2011. január 20-án írta alá a csatlakozási szerződést.[7]

Tagállam Csatlakozás dátuma Nemzeti program
Francia Franciaország 1980. október 30.[1] Centre National d'Études Spatiales (CNES)
Német Németország 1977. július 26.[1] Deutsche Zentrum für Luft- und Raumfahrt e. V. DLR
Olasz Olaszország 1978. február 8.[1] Agenzia Spaziale Italiana ASI
UK Egyesült Királyság 1978. március 28.[1] UK Space Agency UKSA
Spanyol Spanyolország 1979. február 7.[1] Instituto Nacional de Técnica Aeroespacial INTA
Belgium Belgium 1978. október 3.[1] Belgian Federal Science Policy Office BELSPO
Hollandia Hollandia 1979. február 6.[1] Netherlands Institute for Space Research SRON
Svájc Svájc 1976. november 19.[1] Swiss Space Office SSO
Svédország Svédország 1976. április 6.[1] Swedish National Space Board SNSB
Dánia Dánia 1977. szeptember 15.[1] Danish National Space Center DNSC
Írország Írország 1980. december 10.[1] Space Ireland SI
Norvégia Norvégia 1986. december 30.[1] Norwegian Space Centre NSC
Ausztria Ausztria 1986. december 30. Austrian Space Agency ASA
Finnország Finnország 1995. január 1. National Technology Agency TEKES
Portugál Portugália 2000. november 14. Foundation for Science and Technology TCT SO
Görög Görögország 2005. március 9. Institute for Space Applications and Remote Sensing ISARS
Luxemburg Luxemburg 2005. június 30.
Cseh Csehország 2008. július 8. Czech Space Office CSO
Románia Románia 2011. január 20. Romanian Space Agency ROSA
Lengyelország Lengyelország 2012. november 19. Space Research Centre CBK-PAN

Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül vesz részt az ESA programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A csaknem teljes egészében visszapályázható éves hozzájárulás sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Románia 2006-ban, Lengyelország 2007-ben, Észtország 2009-ben, Szlovénia 2010-ben csatlakozott a PECS-hez. Csehország 2004-től 2008-as ESA csatlakozásáig vett részt a PECS programban.

Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Mindamellett az Európai Űrpolitika alakításában az EU és az ESA 29 tagállama közösen vesz részt. Az Európai Unió tagállamai közül csak Bulgária és Horvátország nem tagja sem az Európai Űrügynökségnek, sem az azzal együttműködő államoknak. Bulgária megkezdte az együttműködő államokhoz való csatlakozási eljárást.

Tagállam Együttműködés kezdete Nemzeti program
Kanada Kanada 1979. január 1.[8] CSA Canadian Space Agency
Magyar Magyarország 1991. április[9] Magyar Űrkutatási Iroda HSO
Török Törökország 2004. június 15.
Észt Észtország 2007. június 26.
Ukrán Ukrajna 2008. január 25. State Space Agency of Ukraine SSAU
Szlovén Szlovénia 2008. május 28.
Lett Lettország 2009. július 23.
Ciprusi Ciprus 2009. augusztus 27.
Szlovák Szlovákia 2010. április 28.
Litván Litvánia 2010. október 7.
Izraeli Izrael 2011. január 30.[10] Israel Space Agency ISA
Máltai Málta 2012. február 20.[11] MCfST.[12]

Központok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ESA központja Párizsban

ESTEC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.

ESRIN[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Űrkutató Intézet (European Space Research Institute, ESRIN) információs központ, székhelye Frascati (Olaszország).

ESOC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Repülésirányító Központ (European Space Operations Centre, ESOC) irányítóközpont, székhelye Darmstadt (Németország). Innen irányítják az európai űreszközök nagy részét.

EAC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Űrhajós Központ (European Astronauts Centre, EAC) az ESA űrhajós kiképzőközpontja, székhelye Köln (Németország).

ESAC[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európai Űrcsillagászati Központ (European Space Astronomy Centre, ESAC). Székhelye Madrid (Spanyolország) mellett található.

CSG[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Guyana Űrközpont (Centre Spatial Guyanais, CSG) Európa űrrepülőtere, az ESA és a Centre National d'Études Spatiales (CNES) francia űrügynökség által közösen üzemeltetett létesítmény a francia guyanai Kourou közelében, innen indítják a világűrbe Európa hordozórakétáit.

Hordozórakéták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ESA flottája háromféle rakétából áll:

  • Ariane–5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
  • Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), Oroszország és az ESA együttműködési megállapodása alapján 2007-től folyik a kourou-i űrközpontban a Szojuzok indítóállásának kiépítése, az első startra várhatóan 2011-ben kerülhet sor [2]
  • Vega – kis hordozórakéta (1,5 tonna 700 km-es pályára), első indítására várhatóan 2011-ben került sor [3]

A korábbi Ariane–1, –2, –3, –4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttműködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz hrodozórakétákat is használni fogja.[13] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa jelentős mennyiségű pénzt és időt takaríthatott meg, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költenie. A Szojuz Kourouból mintegy 30%-kal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az Egyenlítőhöz.

Fontosabb programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben az indítás éve)

Befejezett programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aktív programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészítés alatti vagy tervezett programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat.