Herschel űrtávcső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herschel űrtávcső
Herschel Space Observatory.jpg

Űrügynökség ESA
Típus IR csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma 2009. május 14. 13:12 UTC[1][2]
Indítás helye Guyana Űrközpont
Hordozórakéta Ariane–5
Tömeg 3300 kg

COSPAR azonosító 2009-026A
SCN 34937
A Herschel űrtávcső weboldala

A Herschel űrtávcső (eredetileg FIRST: Far Infrared and Submillimeter Telescope) egy, az Horizon 2000 program keretében indított csillagászati műhold, amely infravörös tartományban működött. Az indításra 2009. május 14-én került sor Ariane–5 rakéta segítségével, a Planck műhold társaságában. A Herschel a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontjában kering a Nap körül. Az eszköz a híres német-angol csillagászról, William Herschelről kapta a nevét. A valaha űrbe juttatott legnagyobb átmérőjű teleszkóp (3,5 m). Küldetését 2013-ban fejezte be, miután 2300 liternyi héliumkészlete elfogyott. [3]

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A május 14-i indítás után az első felvételek (a Messier 51 spirálgalaxisról) június 14-én készültek.[4][5]

A HIFI műszer működésében rendellenességet észleltek 2009. augusztus 3-án, az ellenőrzési fázisban, ezért a műszert leállították 2010. január 18-ig.[6]

Műszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műhold fedélzetén egy 3,5 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső helyezkedik el, három műszerrel:

HIFI (Heterodyne Instrument for Herschel)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy felbontású spektrográf, mely a távoli infravörös tartományban, 157-212 és 240-625 mikrométeren működik.

PACS (Photoconductor Array Camera and Spectrometer)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamera és közepes felbontású spektrométer, 60-210 mikrométeres hullámhosszon működik.

SPIRE (Spectral and Photometric Imaging Reciever)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamera és kis felbontású spektrométer, 200-670 mikrométeres hullámhosszon működik.

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Herschel műszereit közel abszolút nulla fokos hőmérsékleten tartották, két okból: egyrészt az érzékelők csak alacsony hőmérsékleten működnek jól, másrészt fontos, hogy a szonda célkitűzésének megfelelően csak a külső világűr felől érkező távoli infravörös elektromágneses sugárzást mérje, ne pedig a sokkal közelebbi, saját berendezéseiből eredő hőt. Az alacsony hőmérsékletet szuperfolyékony héliummal mint hűtőközeggel érte el. A rendelkezésre álló hélium hűtőközeg elpárolgása után a műszerek felmelegedtek és a küldetés 2013-ban véget ért. [3]

A Herschel tudományos kutatásra fordítható tervezett élettartama kb. 7000 óra volt évente. A kétirányú kommunikációról egy földi állomás gondoskodott, ami Perth közelében található (Ausztrália).

A nemzetközi kutatóközösség számára az idő 2/3-ában volt „nyitott”, ezt a javaslatok versenyeztetésével tették elérhetővé.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herschel űrtávcső témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kiss, Csaba: Elindult a Herschel és a Planck. Űrvilág.hu, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
  2. Kiss, Csaba: Új ablak az infravörös világegyetemre - ma indul a Herschel űrtávcső. Hírek.csillagászat.hu, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
  3. ^ a b Búcsú egy űrtávcsőtől csillagaszat.hu
  4. Kovács, József: Lenyűgözőek a Herschel űrtávcső első felvételei. Hírek.csillagászat.hu, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  5. Frey, Sándor: A Herschel legelső képei. Űrvilág.hu, 2009. június 21. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  6. http://sci.esa.int/science-e/www/object/index.cfm?fobjectid=46304 Herschel's HIFI instrument ready to resume operations - 2010-01-18