Európai Űrügynökség

Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség logója
Alapítva	1975. május 30.
Tevékenység	űrkutatás
Székhely	Párizs
Nyelvek	angol, francia és német
elnök	Jean-Jacques Dordain
Költségvetés	3,99 milliárd EUR / 5,43 milliárd USD
A(z) Európai Űrügynökség weboldala

Az Európai Űrügynökség (angolul European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Több mint 2100 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd euró, 2010-ben pedig 3,7 milliárd euró volt. Utóbbinak mintegy 20%-a az Európai Unió hozzájárulása a közös programok finanszírozásához.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) Francia Guyana-ból, Kourouból indítják, amelyet azért választottak, mert közel található az Egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása következtében az Egyenlítőn a legnagyobb a kerületi sebesség, tehát ha megfelelő (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsátáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

Tagállamok

Az Európai Űrügynökség tagállamai

██ ESA tagországok

██ Együttműködő (ECS) államok

██ Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok

Az ESA tizenöt eredeti tagállama: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, , Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország.

1979. január 1. óta Kanada az ESA együttműködő állama. Részt vesz a döntéshozásban és a programokban. Kanadai vállalatok pályázhatnak és elnyerhetnek szerződéseket az ESA-tól.

Ausztria és Norvégia 1986-ban csatlakozott az ESA-hoz, Finnország 1995-ben, Portugália 2000-ben, Luxemburg és Görögország 2004-ben írta alá a belépési szerződést, 2005 decemberében lettek az ESA teljes jogú tagjai. Őket Csehország követte, a belépési szerződés 2008. július 8-ai aláírása után november 12-én lett az ESA 18. tagja. Románia 2011 Január 20-án írta alá a csatlakozási szerződést.

Tagállam	Csatlakozás dátuma	Nemzeti program
Franciaország	1980. október 30	Centre National d'Études Spatiales CNES
Németország	1977. július 26	Deutsche Zentrum für Luft- und Raumfahrt e. V. DLR
Olaszország	1978. február 8	Agenzia Spaziale Italiana ASI
Egyesült Királyság	1978. március 28	UK Space Agency UKSA
Spanyolország	1979. február 7	Instituto Nacional de Técnica Aeroespacial INTA
Belgium	1978. október 3	Belgian Federal Science Policy Office BELSPO
Hollandia	1979. február 6	Netherlands Institute for Space Research SRON
Svájc	1976. november 19	Swiss Space Office SSO
Svédország	1976. április 6	Swedish National Space Board SNSB
Dánia	1977. szeptember 15	Danish National Space Center DNSC
Írország	1980. december 10	Space Ireland SI
Norvégia	1986. december 30	Norwegian Space Centre NSC
Ausztria	1986. december 30	Austrian Space Agency ASA
Finnország	1995. január 1	National Technology Agency TEKES
Portugália	2000. november 14	Foundation for Science and Technology TCT SO
Görögország	2005. március 9	Institute for Space Applications and Remote Sensing ISARS
Luxemburg	2005. június 30
Csehország	2008. július 8	Czech Space Office CSO
Románia	2011. január 20	Romanian Space Agency ROSA

Magyarország 2003 óta az ESA ún. európai együttműködő állama, így a PECS (Plan for European Cooperating State) programon keresztül vesz részt az ESA programjaiban. A PECS célja, hogy felkészítse az államokat az ESA-hoz való csatlakozásra. A PECS országai szinte minden programban részt vehetnek. A csaknem teljes egészében visszapályázható éves hozzájárulás sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében. Románia 2006-ban, Lengyelország 2007-ben, Észtország 2009-ben, Szlovénia 2010-ben csatlakozott a PECS-hez. Csehország 2004-től 2008-as ESA csatlakozásáig vett részt a PECS programban.

Az ESA nem kapcsolódik az Európai Unióhoz, attól független nemzetközi szervezet, nem minden ESA tagállam része az EU-nak (Svájc, Norvégia). Mindamellett az Európai Űrpolitika alakításában az EU és az ESA 29 tagállama közösen vesz részt.

Tagállam	Együttműködés kezdete	Nemzeti program
Kanada	1979. január 1	Canadian Space Agency
Magyarország	1991. április	Magyar Űrkutatási Iroda HSO
Lengyelország	1994. január 28	Space Research Centre CBK-PAN
Törökország	2004. június 15
Észtország	2007. június 26
Ukrajna	2008. január 25	State Space Agency of Ukraine SSAU
Szlovénia	2008. május 28
Lettország	2009. július 23
Ciprus	2009. augusztus 27
Szlovákia	2010. április 28
Litvánia	2010. október 7
Izrael	2011. január 30	Israel Space Agency ISA

Központok

Az ESA központja Párizsban

ESTEC

Az Európai Űrkutatási és Technológiai Központ (European Space Research and Technology Centre, ESTEC) az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén.

ESRIN

Az Európai Űrkutató Intézet (European Space Research Institute, ESRIN) információs központ, székhelye Frascati (Olaszország).

ESOC

Az Európai Repülésirányító Központ (European Space Operations Centre, ESOC) irányítóközpont, székhelye Darmstadt (Németország). Innen irányítják az európai űreszközök nagy részét.

EAC

Az Európai Űrhajós Központ (European Astronauts Centre, EAC) az ESA űrhajós kiképzőközpontja, székhelye Köln (Németország).

ESAC

Európai Űrcsillagászati Központ (European Space Astronomy Centre, ESAC). Székhelye Madrid (Spanyolország) mellett található.

CSG

A Guyana Űrközpont (Centre Spatial Guyanais, CSG) Európa űrrepülőtere, az ESA és a Centre National d'Études Spatiales (CNES) francia űrügynökség által közösen üzemeltetett létesítmény a francia guyanai Kourou közelében, innen indítják a világűrbe Európa hordozórakétáit.

Hordozórakéták

Az ESA flottája háromféle rakétából áll:

• Ariane-5 – nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
• Szojuz – orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), Oroszország és az ESA együttműködési megállapodása alapján 2007-től folyik a kourou-i űrközpontban a Szojuzok indítóállásának kiépítése, az első startra várhatóan 2011-ben kerülhet sor [2]
• Vega – kis hordozórakéta (1,5 tonna 700 km-es pályára), első indítására várhatóan 2011-ben került sor [3]

A korábbi Ariane-1, -2, -3, -4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttműködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz rakétákat is használni fogja. A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa jelentős mennyiségű pénzt és időt takaríthatott meg, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költenie. A Szojuz Kourouból mintegy 30%-kal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az Egyenlítőhöz.

Fontosabb programok

(zárójelben az indítás éve)

Befejezett programok

• Helios-program (1973 - 1985): napkutató szondák.
• International Ultraviolet Explorer (1978 - 1996) ultraibolya csillagászati műhold.
• Infrared Astronomical Satellite (1983): infravörös csillagászati műhold.
• Spacelab (1983 - 2000): a Space Shuttle űrrepülőgépek rakterében indítható laboratórium.
• Giotto (1985 - 1992): üstököskutató űrszonda. Elsőként készített fényképeket a Halley-üstökös magjáról.
• HIPPARCOS (1989 - 1993): asztrometriai műhold.
• Huygens (1997 - 2005): 2005-ben szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra és kémiai méréseket végzett. (együttműködés a NASA-val)
• SMART-1 (2003 - 2006): az első európai holdszonda. Ionmeghajtást tesztelt.
• Ulysses (1990 - 2009): napkutató szonda. A Föld keringési síkjából kilépve vizsgálta a Nap pólusait, egészen 2009 júniusáig.

Aktív programok

A Rosetta űrszonda a Philae leszálló egységgel

• Hubble űrtávcső (1990): a NASA vezetésével működtetett közös program
• Solar and Heliospheric Observatory (1995): napkutató szonda. Megfigyeléseket végez a Nap belsejével és légkörével kapcsolatban, és vizsgálja a rendszeres napkitöréseket.
• Nemzetközi Űrállomás (1998): Az emberiség eddig legnagyobb vállalkozása az űr meghódítására, közös vállalkozásban a NASA azRSA az ESA és JAXA csapattal.
• XMM-Newton (1999): röntgencsillagászati űrtávcső.
• Cluster-program (2000): geofizikai program négy hasonló felépítésű műholddal.
• Artemis (2001): kísérleti távközlési műhold.
• Envisat (2002): távérzékelő műhold.
• INTErnational Gamma-Ray Astrophysics Laboratory (INTEGRAL) (2002): Röntgent és Gamma sugarakat kutató műhold.
• Mars Express (2003): az első európai marskutató szonda.
• Double Star (2003): Kínával közösen indított műholdak. A napszél és a Föld mágneses terének kölcsönhatását vizsgálják.
• Rosetta (2004): üstökös-kutató szonda, úton a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, ahová várhatóan 2014-ben érkezik meg.
• EGNOS (2004): Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén. Kiegészíti az amerikai (GPS) és az orosz (GLONASS) katonai műholdas rendszereket.
• Venus Express (2005): az első európai űrszonda a Vénuszhoz.
• COROT (2006): exobolygók után kutató csillagászati műhold.
• Columbus (2007): a Nemzetközi Űrállomás európai kutatómodulja.
• Herschel űrtávcső (2009): infravörös csillagászati műhold.
• Planck (2009): mikrohullámú csillagászati műhold. Fő kutatási feladata kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás pontos mérése.
• Galileo: globális navigációs rendszer.

Előkészítés alatti vagy tervezett programok

• ExoMars (2013): az első európai marsautó.
• Bepi Colombo (2013): az első európai űrszonda a Merkúrhoz.
• James Webb Space Telescope (2014-15): a Hubble Space Telescope-ot felváltó új generációs űrtávcső, közös ESA, NASA, CSA projekt.
• Solar Orbiter (2015): napkutató szonda.
• Europa Jupiter System Mission (legkorábban 2020): A Jupiter rendszert kutató szondák a NASA-val közös projektben.
• International X-ray Observatory (legkorábban 2021): új generációs Röntgen-űrtávcső, melyet az ESA a NASA és JAXA űrhivatalok közösen kiviteleznének.

Külső hivatkozások

• Az Európai Űrügynökség honlapja