67P/Csurjumov–Geraszimenko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
67P/Csurjumov–Geraszimenko
A forgó üstökös gyorsított képe
67P/Csurjumov–Geraszimenko
Felfedezése
Felfedező: Klim Ivanovics Csurjumov, Szvetlana Ivanovna Geraszimenko
Felfedezés ideje: 1969
Alternatív nevek: 1969 R1, 1969 IV, 1969h, 1975 P1, 1976 VII, 1975i, 1982 VIII, 1982f, 1989 VI, 1988i
Pályaadatok
Epocha: 2456646,5
(2013. december 20.)
Aphélium távolsága: 5,6839 CsE
(2023. december 9.)
Perihélium távolsága: 1,2429 CsE
Földközel: 2015. aug. 13.
Fél nagytengely: 17,8 CsE
Pálya excentricitása: 0,64113
Keringési periódus: 6,45 év
Inklináció: 7,0418°
Felszálló csomó hossza: 50,160°
Fizikai tulajdonságok
Tömeg: 3,14 ±0,21 ×1012 kg
Átlagos sűrűség: 102 ±9 kg/m³
Felszíni gravitáció az Egyenlítőnél: m/s²
Szökési sebesség: 0,46 km/s (776 km/h)
Forgási sebesség: 12,6 óránként
Felszíni hőm.: −90 °C
Fantáziarajz a Rosetta (űrszonda) 2014 szeptemberi közelítéséről az üstököshöz
Az üstökös mérete és forgása az ESA (European Space Agency) 2014. július 14.-i megfigyelése alapján
3D ábra a magról a Hubble-űrtávcső 2003-as megfigyelései alapján

A 67P/Csurjumov–Geraszimenko vagy Csurjumov–Geraszimenko egy üstökös, az ESA Rosetta űrszondájának célégitestje. A Tempel 1 után ez lesz a második üstökös, amire ember alkotta tárgyat juttatnak, és az első, aminek felszínén műszereket helyeznek el.

Felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt az üstököst Klim Ivanovics Csurjumov fedezte fel a 32P/Comas Solá üstökösről készült felvételen. A felvételt Szvetlana Ivanovna Geraszimenko készítette 1969. szeptember 11-én az Alma-atai Csillagvizsgálóban. Csurjumov egy üstökösszerű objektumot vett észre a kép szélén, amelyről úgy gondolta, hogy a Comas Solá. Miután visszatért saját intézetébe, Kijevbe, az összes felvételt részletesebben megvizsgálták. Október 22-én felfedezték, hogy nem a Comas Soláról van szó, mert a várt helyétől 1,8° távolságra volt. További alapos vizsgálat során megtalálták a Comas Solát, a másik objektum pedig az új üstökös volt.

Hubble képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rosetta küldetés előkészítéséhez, 2003. március 12-én a Hubble űrtávcső (HST) lefényképezte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Egy 3D-s modellt alkottak meg és különböző látószögekből számítógép alkotta képekből áll a jobb oldali ábra.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keringési ideje 6,5 év, központi magjának átmérője nagyjából 4 km, excentricitása 0,6, inklinációja 7,1°. 1840 előtt teljesen megfigyelhetetlen volt nagy perihéliumtávolsága (4 CsE) miatt. Közben a Jupiter gravitációs hatása ezt a távolságot 3 CsE-re csökkentette. 1959-ben egy újabb Jupiter-megközelítés a perihéliumot 1,28 CsE-re állította. A Csurjumov–Geraszimenko azóta ezen a pályán kering.

Maga az égitest nem egyetlen üstökös, hanem "bináris érintkező", egymásba kapcsolódott két objektum. Hőmérséklete miatt bizonyos, hogy nem csak jég, hanem porral borított területei is vannak.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 67P/Csurjumov–Geraszimenko témájú médiaállományokat.

Külföldi oldalak