Abszolút fényesség
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
| Égitest | Abszolút fényesség |
|---|---|
| Bolygók | |
| Ceresz, kisbolygó | + 3,34m |
| Csillagok és extragalaktikus objektumok | |
| Nap, csillag | + 4,83m |
| Betelgeuse, csillag | - 5,6m |
| RR Lyrae változócsillag | 0m |
| Rigel, csillag | - 7,0m |
| Deneb, csillag | - 7,2m |
| Nóva | - 7,5m – - 8,8m |
| LBV 1806-20 | - 14,2m |
| Ia típusú szupernóva | - 19,3m |
| Tejútrendszer | - 20,5m |
| Messier 87 óriás elliptikus galaxis | - 22m |
| Átlagos kvazár | - 25,5m |
| 3C 273 kvazár | - 26,7m |
Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk. (A fényesség annál nagyobb, minél nagyobb negatív értékű).
Csillagok és galaxisok esetén azt mutatja meg, hogy 10 parszek távolságból milyen fényesnek látnánk, bolygók és más Naprendszerbeli égitestek esetén pedig azt, hogy milyen fényesnek látnánk, ha a Földtől és a Naptól is 1 csillagászati egység (CsE) távolságra lenne.
A Nap abszolút magnitúdója +4,83 a V (sárga) sávban és +5,48 a B (kék) sávban.
