Rigel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rigel, Beta Orionis
Orion constellation map.svg
A Rigel az Orion csillagképben
Megfigyelési adatok
Csillagkép Orion csillagkép
Távolság 775
Látszólagos fényesség +0,12
Abszolút fényesség –6,8
Színkép típusa B8
Fizikai adatok
Sugár 70 R
Tömeg 17 M
Hőmérséklet
Felszín 11 000 K
Luminozitás I L
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva

A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali. A Rigel az ötödik legfényesebb csillag, ami a közepes északi szélességekről látható, és összességében a hetedik legfényesebb az égbolton.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

775-800 fényév távolságban lévő, többtagú csillagrendszer, legfényesebb tagja egy kék szuperóriás csillag, mely a Napnál tizenhétszer nagyobb tömegű. Abszolút fényessége a Napénak 40 000-szerese.

UV-sugárzása a Napénak 66 000-szerese.

Valószínűleg elegendő tömeget veszít ahhoz, hogy ne váljék szupernovává, végül ritka oxigén-neon fehér törpévé válik. Elérhette azt a határt, amikor héliumkészletét szénné és oxigénné alakítja.

Történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

R. H. Allen „Az északiak csillagászata” c. könyvében („the Norsemen’s astronomy”) azt állítja, hogy a Rigel Orwandil (Orion) nagylábujja. A másik nagylábujj valószínűleg fagyási sérülést szenvedett a gigászi Orwandil utazása során, ezt Thor letörte és felhajította az északi égboltra. A lábujj ott látható mint Alcor, egy negyedrendű csillag, amit szabad szemmel is látni lehet a Mizar mellett, a Göncölszekér nyelének görbületénél.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rigelre általában úgy gondolnak, mint az Orion nyugati térdére, neve azonban azt sugallja, hogy inkább a lábat jelöli (Oriont elképzelhetjük úgy, mint aki felemeli az elöl lévő lábát, hogy lesújtson a bikára a bunkójával). Paul Kunitzsch szerint a Rigel nevet először i.sz. 1000 körül már használták a nyugati kultúrában, amikor átvették az arab rijl al jauza kifejezést (=Dzsauza lába). Nem tudjuk, ki volt Dzsauza, de a kifejezés Orionra mint nőnemű lényre utal.

A középkori arab csillagász, Al Szufi szerint a Rigel neve Ra’i al Dzsauza (=Dzsauza pásztora). A pásztor tevéi az Alpha Orionis (Betelgeuse), Gamma Orionis (Bellatrix), Kappa Orionis (Saiph) és a Delta Orionis (Mintaka).

Néhány száz évvel ezelőtt néhány szaktekintély a Rigel nevet Regel vagy Riglon formában írta. Egyes költők az Algebar vagy Elgebar nevet használják a Rigelre.

Az ókori Egyiptomban a Rigel neve

S29 Aa17 V28 D61 N14
N35

vagyis Seba-en-Sah Sb3-n-S3ḥ volt, aminek jelentése lábujj csillag vagy láb csillag.

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rigel az ötödik legfényesebb csillag, ami a közepes északi szélességekről látható.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csillagászati navigációban fontos szerepet játszik a Rigel, mert a világtengerek mindegyikéről jól látható, mivel az ekliptika közelében helyezkedik el.

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rigel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigel témájú médiaállományokat.

Rigel: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]