Rigel
| Rigel, Beta Orionis | |
 |
|
| A Rigel az Orion csillagképben | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Orion csillagkép |
| Távolság | 775 fé |
| Látszólagos fényesség | +0,12 |
| Abszolút fényesség | –6,8 |
| Színkép típusa | B8 |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 70 R☉ |
| Tömeg | 17 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 11 000 K |
| Luminozitás | I L☉ |
A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali. A Rigel az ötödik legfényesebb csillag, ami a közepes északi szélességekről látható, és összességében a hetedik legfényesebb az égbolton.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
775-800 fényév távolságban lévő, többtagú csillagrendszer, legfényesebb tagja egy kék szuperóriás csillag, mely a Napnál tizenhétszer nagyobb tömegű. Abszolút fényessége a Napénak 40 000-szerese.
UV-sugárzása a Napénak 66 000-szerese.
Valószínűleg elegendő tömeget veszít ahhoz, hogy ne váljék szupernovává, végül ritka oxigén-neon fehér törpévé válik. Elérhette azt a határt, amikor héliumkészletét szénné és oxigénné alakítja.
Történetei [szerkesztés]
R. H. Allen „Az északiak csillagászata” c. könyvében („the Norsemen’s astronomy”) azt állítja, hogy a Rigel Orwandil (Orion) nagylábujja. A másik nagylábujj valószínűleg fagyási sérülést szenvedett a gigászi Orwandil utazása során, ezt Thor letörte és felhajította az északi égboltra. A lábujj ott látható mint Alcor, egy negyedrendű csillag, amit szabad szemmel is látni lehet a Mizar mellett, a Göncölszekér nyelének görbületénél.
Nevének eredete [szerkesztés]
A Rigelre általában úgy gondolnak, mint az Orion nyugati térdére, neve azonban azt sugallja, hogy inkább a lábat jelöli (Oriont elképzelhetjük úgy, mint aki felemeli az elöl lévő lábát, hogy lesújtson a bikára a bunkójával). Paul Kunitzsch szerint a Rigel nevet először i.sz. 1000 körül már használták a nyugati kultúrában, amikor átvették az arab rijl al jauza kifejezést (=Dzsauza lába). Nem tudjuk, ki volt Dzsauza, de a kifejezés Orionra mint nőnemű lényre utal.
A középkori arab csillagász, Al Szufi szerint a Rigel neve Ra’i al Dzsauza (=Dzsauza pásztora). A pásztor tevéi az Alpha Orionis (Betelgeuse), Gamma Orionis (Bellatrix), Kappa Orionis (Saiph) és a Delta Orionis (Mintaka).
Néhány száz évvel ezelőtt néhány szaktekintély a Rigel nevet Regel vagy Riglon formában írta. Egyes költők az Algebar vagy Elgebar nevet használják a Rigelre.
Az ókori Egyiptomban a Rigel neve
|
vagyis Seba-en-Sah Sb3-n-S3ḥ volt, aminek jelentése lábujj csillag vagy láb csillag.
Megfigyelése [szerkesztés]
A Rigel az ötödik legfényesebb csillag, ami a közepes északi szélességekről látható.
Érdekességek [szerkesztés]
A csillagászati navigációban fontos szerepet játszik a Rigel, mert a világtengerek mindegyikéről jól látható, mivel az ekliptika közelében helyezkedik el.
Megjelenése a kultúrában [szerkesztés]
- Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című művében a főszereplő Santiago megjegyzi, hogy a Rigelt látja naplementekor (szeptemberben, Kuba partjaitól nem messze), ami nem lehetséges.
- Az Orion Beta (valószínűleg Beta Orionis, vagyis a Rigel) egy bányászkolónia Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című művében, ahol a bányászok egy telepatikus, ivós játékot játszanak, aminek a tárgya az Ol' Janx Spirit, a Pángalaktikus Gégepukkasztó alkoholos ital egyik fő alkotóeleme.
Forrás [szerkesztés]
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rigel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Rigel: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
