Rektaszcenzió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A rektaszcenzió (latin: ascensio recta, egyenes emelkedés) a csillagászati célokra használt ekvatoriális koordinátarendszer egyik koordinátája (hosszúság). A tavaszpontból kiindulva órákban mérik, az északi égi pólusról nézve az óramutató járásával ellentétes, tehát a Nap évi mozgásával megegyező irányban. A másik koordináta a deklináció (szélesség).

[szerkesztés] Forrás

• Csillagászat. Szerkesztette Marik Miklós (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989) ISBN 963 05 4657 4