Év

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az év vagy esztendő időszámításunk egyik meghatározó egysége, bizonyos egységül felvett időköz. Leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége van ahhoz, hogy a Napot körbejárja, és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Létezik csillagászati és naptári év. Csillagászati év alatt az év valóságos (másodpercre pontos) időtartamát értjük, naptári éven pedig a csillagászati évben foglalt teljes napok számát. Az év jelölése a természettudományokban: a (az annum szóból), melyet SI-prefixummal láthatunk el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Naptári év

Általánosan és leggyakrabban a naptári évet használjuk éveink meghatározásához. A naptári évet a Gergely-naptár szerint feloszthatjuk:

Nem szokás, de lehetséges tovább osztani az évet:

  • 8760 órára (szökőévben 8784 órára)
  • 525 600 percre (szökőévben 527 040 percre)
  • 31 536 000 másodpercre (szökőévben 31 622 400 másodpercre)

A Gergely-naptár szerint az év első napja január 1., az év közepe július 1-jére esik, míg az utolsó nap december 31.

Az évek számozását a Gergely-naptár Jézus születésének évével kezdi, azaz 1. január 1-jével (történészek valószínűsítik, hogy Jézus i. e. 4-ben született). Más naptárak, évszámozások is léteznek vagy léteztek, amelyekben az időszámítás kezdetét más időpontra tették (az évszámokat a Gergely-naptár szerint adjuk meg):

[szerkesztés] Csillagászati év

Csillagászati éven a Föld Nap körüli útjának egyszeri megtételét értjük. A csillagászati év időtartama többféleképpen is megadható; az alábbiakban három változat leírását ismertetjük.

A sziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.

365,256363051 SI nap (365 nap 6h 9m 9s) (J2000.0 epochára = 2000. január 1. 12:00:00 TT).

A tropikus év az az időtartam, mely a Fiktív Ekliptikai Középnap két egymást követő tavaszpont-áthaladása között eltelik.

31556925,9747 efemerisz másodperc vagy 365,24218967 SI nap (365nap 5h 48m 45s) (J2000.0 epochára).

A tropikus év hossza nem állandó: értéke a (8000 éves idő intervallum)T. évben: t = 365,242189669781 – 6,161870·10-6·T – 6,44·10-10·T^2, ahol T=(JD – 2451545)/36525 [1] A képlettel számított hosszának eltérése a távcsöves megfigyelésektől

ΔTMB = 48,75 + 48,1699·T + 13,3066·T^2 [IS másodpercben] (McCarthy, Babcock 1986)

Figyelembe véve az ókori csillagászati eseményeket a hiba érték növekszik

ΔTSM = 2177 + 408.6·T + 44.3·T^2 [IS másodpercben](Stephenson and Morrison 1984)

/a két hiba érték között i. e. 45-re ΔTSM=12330 sec és ΔTMB=46222 sec különbség adódik./

Az anomalisztikus év az az időtartam mialatt a Föld napközelből újra napközelbe kerül, másképpen perihéliumtól perihéliumig tart.

365,259635864 SI nap (365nap 6h 13m 52s) (J2000.0 epochára).

Mivel a Föld precessziója miatt a tavaszpont vándorol az égbolton, és a perihéliumpont pedig más okok (Jupiter zavaró hatása és általános relativitáselmélet) miatt, ezért ezeknek az éveknek a hossza eltér. Ez a három legfontosabb év, még több található a szócikk angol változatában.

[szerkesztés] Különleges évek

[szerkesztés] Tanév, oktatási év

A tanév egy két éven átívelő periódus, mely az északi féltekén általában szeptember elejétől június közepéig tart. A nyári szünetet a megelőző tanévhez tartozónak tekintjük.

[szerkesztés] Színházi évad, hangversenyévad

A tanévhez hasonló módon alkalmazzák.

[szerkesztés] Adóév

A multinacionális cégeknek nemzetközi összehasonlíthatósági szempontból lehetőségük van a naptári évtől eltérő adóévet létrehozni, így adóügyi beszámolóikat bizonyos esetekben ennek megfelelően készítik el.

[szerkesztés] Standard Julián-év /JY/

1 Julián évszázad = 36 525 JD
1 JY =365,25 JD

A standard Julián-nap /JD/ hossza:

1 JD =86400 SI sec
a JD0 = i. e. 4713. január 0,5 (12:00)

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken