Julián dátum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csillagászati számításoknál használt julián dátum a Kr. e. 4713. év első napjától eltelt napok számával és a 24^h, 60^m, 60^s törtrészek helyett a nap decimális törtrészeivel adja meg az időpontokat.

A pontos kezdet (epocha)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kr. e. 4713. január 1., UTC szerint délben.

  • –4712. január 1. 12^h 00^m 00^s UTC.

(Korábban a greenwichi középidőben (GMT), mint egyetemes „világidőben” határozták meg az epochát.)

Története, indoklása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időszámításban az év-hó-nap rendszer szabálytalansága (365-366 napos évek, 28-31 napos hónapok), valamint a nap törtrészeinek 24-es és 60-as váltószámai az időpontok között eltelt időtartam kiszámítását körülményessé teszik.

Joseph Scaliger francia történész 1582-ben javasolta a feltehetően minden (akkor) ismert és megbízhatóan datált történelmi eseményt megelőző kezdetet a történelem-tudomány számolási problémáinak kiküszöbölésére. Így például az időszámításunk kezdetének (az 1. év 1. nap délben) julián dátuma: 1 721 425,00 JD.

(A „julián” megjelölésnek semmi köze a julián naptárnak nevet adó Julius Caesarhoz. Scaliger az apja, Julius Scaliger tiszteletére nevezte el így a rendszert, a julián jelenése: „juliusi”.)

A julián dátumot széleskörűen csak a 19. században kezdték el használni a csillagászok.

A csillagászati évkönyvek és a történészek által használt táblázatok a köznapi naptár minden napjára megadják az aktuális julián dátumot. A Scaliger által használt déli kezdet helyett 1925 óta minden időszámítási rendszer a nap kezdetét éjfélben határozza meg. Ezt a fél napi korrekciót a váltás éve utáni időpontoknál figyelembe kell venni.

A julián napok naptári megfeleltetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eltelt napok számát Kr. e. 4713. január 1-jétől Kr. u. 1582. október 4-éig a Julianus-naptár napjainak száma adja, 1582. október 15-étől a Gergely-naptár napjainak száma. A julián naptár zavaros éveit (Kr. e. 45 - Kr. u. 8., amikor a szökőéveket nem szabályosan használták; illetve a kibővített i. e. 46-ot, a 445 napos évet) nem veszi figyelembe, és szabályosan számol (tehát Kr. e. 1. - a. u. c. 753. - szökőév). Az 1582. év viszont 355 napos, a többi szabályosan a két naptár szerinti szökőévektől függően 365, illetve 366. Az így kiszámított napok számának összegéből le kell vonni 0,5-et, mert a julián nap kezdete déli 12 óra.

Számítási példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]