1848

1848 más naptárakban
Gergely-naptár	1848
Ab urbe condita	2601
Bahái naptár	4 – 5
Berber naptár	2798
Bizánci naptár	7356 – 7357
Buddhista naptár	2392
Burmai naptár	1210
Etióp naptár	1840 – 1841
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1903 – 1904
Shaka Samvat	1770 – 1771
Kali juga	4949 – 4950
Holocén naptár	11848
Iráni naptár	1226 – 1227
Japán naptár	2508 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4544–4545
Kopt naptár	1564 – 1565
Koreai naptár	4181
Muszlim naptár	1264 – 1265
Örmény naptár	1297 ԹՎ ՌՄՂԷ
Thai szoláris naptár	2391
Zsidó naptár	5608 – 5609

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek

Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853

Események

Január

• január 12. – A szicíliai Palermóban forradalom tört ki.

Február

• február 2. – Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
• február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
• február 22. – Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
• február 24. – I. Lajos Fülöp francia király lemond trónjáról.
• február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.

Március

• március 15. – Pesten kitör a forradalom.
• március 17. – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
• március 23. – V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić bárót, az 1. báni határőrezred parancsnokát.

Április

• április 11. – V. Ferdinánd király aláírja az Áprilisi törvényeket.
• április 20. – Batthyány Lajos miniszterelnök az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökévé nevezi ki Ottinger Ferenc vezérőrnagyot. (Megbízatását május 15-én vonta vissza.)

Május

• május 7. – Az uralkodó a magyarországi, a bánsági, a horvátországi és a szlavóniai-szerémségi főhadparancsnokságokat a Batthyány-kormány alá rendeli.
• május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredesnek, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
• május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
• május 20. – A Magyar Királyságban kezdetét veszi a toborzás.

Június

• június 5. – Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés (Szábor).
• június 10. – V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.
• június 13. – Ottinger Ferenc vezérőrnagyot nevezik ki a dunántúli hadsereg – és egyben a Dráva-vonal – parancsnokának.
• június 23. – Munkásfelkelés Franciaországban (június 26-ra leverik).

Július

• július 1. – Megindulnak a Kossuth Hírlapja (szerkesztő: Bajza József) és a Népelem (szerkesztő: Madarász László és Madarász József) című napilapok.
• július 3. – Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.
• július 4. – A minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy adjon segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez, ha Magyarországon helyreáll a rend.
• július 5. – István nádor összehívja Pestre az első népképviseleti országgyűlést.
• július 8. – Anton Doblhof-Dier báró lesz az osztrák miniszterelnök.
• július 10. – Szicíliai felkelők felajánlják a koronát Károly Albert szárd–piemonti király második fiának, Ferdinánd Mária Albert Amadé genovai hercegnek.
• július 11. – A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
• július 14. – A magyar honvédség sikertelenül ostromolja a szerb felkelő kezén lévő Szenttamást.
• július 16. – Megalakul a Madarász László vezette Egyenlőségi Társulat, ami a nemesi radikálisokat és a márciusi ifjakat tömöríti.
• július 18. – Johann Philipp von Wessenberg-Ampringen báró lesz az osztrák miniszterelnök és külügyminiszter.
• július 19. – Kétnapos, a nők jogaival foglalkozó gyűlés kezdődik a New York államban található Seneca Fallsban.
• július 22. – A képviselőház megszavazza, hogy Magyarország katonai támogatást adjon a királynak az olasz nemzettel való méltányos béke megteremtéséhez, ha idehaza helyreáll a béke és a rend.
• július 22. – Bécsben megkezdi munkáját a birodalmi gyűlés.
• július 25. – A Custozzai csatában Radetzky császári tábornagy legyőzi a Lombard–Velencei Királyság elfoglalására törő Károly Albert szárd–piemonti király és a vele szövetséges olasz nemzeti felkelők hadseregét.
• július 26. – Ceylonban kirobban a brit gyarmati ualom elleni Matele felkelés.
• július 27. – Batthyány Lajos magyar miniszterelnök és Josip Jelačić horvát bán megállapodik Bécsben, hogy mindkét fél visszavonja csapatait a Drávától.
• július 29. – A fiatal írek felkelését a brit uralom ellen a rendőrség leveri.

Augusztus

• augusztus 13. – Melczer Andor ezredes, hadügyminisztériumi államtitkár váltja fel Ottingert a dunántúli magyar haderő élén.
• augusztus 20. – Teleki Ádám vezérőrnagyot, pesti dandárparancsnokot nevezik ki a dunántúli magyar haderő – és egyben a Dráva-vonal – élére.

Szeptember

• szeptember 11. – Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást.
• szeptember 12.
  • Jelačić csapatai átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.
  • Batthyány ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.
• szeptember 15. – István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.
• szeptember 23. – István nádor lemond és Bécsbe távozik.
• szeptember 25. – Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.
• szeptember 29. – A pákozdi csata.

Október

• október 3. – Királyi leirat feloszlatja a magyar országgyűlést és Josip Jelačićot nevezi ki teljhatalmú biztossá egész Magyarország területére. Kossuth Lajos javaslatára a képviselőház elhatározza, hogy továbbra is együtt marad, s a kormány teendők ellátásával Kossuth elnöklete alatt a honvédelmi bizottmányt bízza meg.
• október 6. – Bécsben forradalom tör ki. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
• október 19. – A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
• október 23. – A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
• október 28. – A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
• október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől.

November

• november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
• november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
• november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.

December

• december 6. – Franz von Schlik császári altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
• december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
• december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor honvéd ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek Franz von Schlik császári altábornagy osztrák hadtestétől.
• december 25. – A magyar honvéd haderő felszabadítja Kolozsvárt.
• december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.

Határozatlan dátumú események

• Az aranyláz kezdete Kaliforniában.
• Éhínség Írországban.

Születések

• február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
• április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
• április 30. – Nádaskay Béla állatorvos és orvosdoktor, a leíró- és tájbonctan tanára, 1878-ban az első magyar állatorvosi folyóirat, a Veterinarius alapítója († 1933).
• május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke († 1916)
• június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
• június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
• július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
• július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
• szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
• november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
• november 14. – Wekerle Sándor magyar politikus, miniszterelnök († 1921)
• december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)

Halálozások

• február 23. – John Quincy Adams, az Egyesült Államok hatodik elnöke (* 1767)
• április 8. – Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (* 1797)
• július 4. – François-René de Chateaubriand, francia író és politikus, a francia romantika kiemelkedő alakja (* 1768)
• július 21. – Kőszeghi-Mártony Károly építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója (* 1783)
• augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész (* 1779)
• augusztus 25. – Fiáth Pompejus huszártiszt (* 1824)
• szeptember 19. – Diénes Antal piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
• szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
• október 2. – Georg August Goldfuss német paleontológus és zoológus (* 1782)
• október 6. – Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminiszter (* 1780)
• október 25. – Arnold György zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)