1848
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Gergely-naptár | 1848 |
| Ab urbe condita | 2601 |
| Örmény naptár | 1297 ԹՎ ՌՄՂԷ |
| Bahá’í naptár | 4 – 5 |
| Berber naptár | 2798 |
| Buddhista naptár | 2392 |
| Kínai naptár | 4544–4545 |
| Japán naptár | 2508 (Jimmu-korszak) |
| Burmai naptár | 1210 |
| Bizánci naptár | 7356 – 7357 |
| Kopt naptár | 1564 – 1565 |
| Etióp naptár | 1840 – 1841 |
| Zsidó naptár | 5608 – 5609 (Zsidó év) | 5609 |
| Hindu naptárak | |
| - Vikram Samvat | 1903 – 1904 |
| - Shaka Samvat | 1770 – 1771 |
| - Kali juga | 4949 – 4950 |
| Holocén naptár | 11848 |
| Iráni naptár | 1226 – 1227 |
| Muszlim naptár | 1264 – 1265 |
| Koreai naptár | 4181 |
| Thai szoláris naptár | 2391 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek
Évek: 1843 – 1844 – 1845 – 1846 – 1847 – 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 12. – A szicíliai Palermoban forradalom tört ki.
- február 2. – Az Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
- február 20. – Londonban megjelenik Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltvány című röpirata.
- február 22. - Kitör az 1848. februári forradalom Franciaországban.
- február 24. – Lajos Fülöp francia király lemond a trónról.
- február 27. – Kitör a forradalom a Badeni Nagyhercegségben.
- március 15. – Pesten kitör a forradalom.
- március 17. – V. Ferdinánd kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása.
- április 11. V. Ferdinánd aláírja az Áprilisi törvényeket.
- május 16. – Megjelenik báró Baldacci Manó ezredes, a haditanács elnökének – Batthyány Lajos által ellenjegyzett – kiáltványa, amely a fenyegető veszélyre hivatkozva bejelenti a toborzás megkezdését Magyarországon.
- május 19. – Az amerikai-mexikói háború vége: Mexikó ratifikálja a Guadalupe Hidalgo-i szerződést.
- május 20. – Magyarországon kezdetét veszi a toborzás.
- június 23. - Munkásfelkelés Franciaországban (26.-ra leverik).
- szeptember 29. – A pákozdi csata.
- október 6. – Bécsben forradalom tör ki. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül.
- október 19. - A románok lemészárolják Kisenyed 140 magyar lakosát.
- október 23. - A román felkelők 200 magyart mészárolnak le Boroskrakkón és környékén.
- október 28. - A románok lemészárolják Borosbenedek 400 magyar lakosát, másnap Magyarigenen újabb 200 magyart gyilkolnak meg.
- október 30. – A schwechati csatában a Móga János vezette magyar hadsereg vereséget szenved Windisch-Grätz császári hadseregétől
- november 1. – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
- november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen.
- november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.
- december 6. – Franz Schlik altábornagy egy 8 000 fős hadtest élén Galíciából – a Duklai-hágón keresztül – betör Felső-Magyarországra.
- december 8. – Bem József tábornokot nevezik ki az Erdélyben állomásozó magyar haderő főparancsnokává.
- december 11. – A budaméri ütközetben, a Pulszky Sándor ezredes vezette magyar erők vereséget szenvednek a Franz Schlik altábornagy parancsnoksága alatt álló osztrák hadtesttől.
- december 25. – A magyar haderő felszabadítja Kolozsvárt.
- december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Josip Jelačić hadtestétől.
- az aranyláz kezdete Kaliforniában
- éhínség Írországban
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1848 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] Születések
- február 6. – Deczky Károly gimnáziumi tanuló, költő († 1867)
- április 29. – Buza János főiskolai tanár, gyűjteményőr († 1916)
- május 25. – Helmuth Johannes Ludwig von Moltke († 1916)
- június 7. – Paul Gauguin impresszionista festő († 1903)
- június 15. – Láng Adolf, építész, a magyar historizmus képviselője († 1913)
- július 6. – Baross Gábor közlekedési, majd kereskedelemügyi miniszter († 1892)
- július 27. – Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, miniszter († 1919)
- szeptember 1. – Auguste-Henri Forel svájci pszichiáter, elmegyógyász, amatőr rovartankutató († 1931)
- november 8. – Friedrich Ludwig Gottlob Frege német matematikus, logikatudós, filozófus († 1925)
- november 14. – Wekerle Sándor magyar politikus, miniszterelnök († 1921)
- december 15. – Petőfi Zoltán magyar színész, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia († 1870)
[szerkesztés] Halálozások
- április 8. – Gaetano Donizetti olasz zeneköltő (* 1797)
- augusztus 7. – Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész (* 1779)
- augusztus 25. – Fiáth Pompejus huszártiszt (* 1824)
- szeptember 19. – Diénes Antal piarista rendi pap, tanár, költő (* 1782)
- szeptember 28. – Lamberg Ferenc Fülöp, császári és királyi altábornagy (* 1791)
- október 6. – Theodor Baillet von Latour osztrák hadügyminiszter (* 1780)
- október 25. – Arnold György zeneszerző, karmester, egyházi karnagy (* 1781)
