Kőszeghi-Mártony Károly
Kőszeghi-Mártony Károly (Sopron, 1783. március 12. – Brünn, Osztrák Császárság, 1848. július 21.) építőmérnök, hadmérnök, feltaláló. A földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója, a sűrített levegőt használó légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója volt.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzését követően az osztrák császári hadsereg tisztjeként közreműködött különféle hadmérnöki munkákban. Előbb a Földvár és Ercsi környéki sáncművek építési munkálataiban vett részt, majd a bécsi Schotten Bastion tervezésébe és építési munkálatainak irányításába fogott. 1831-től ezredesi rangban felügyelte a franzensfestei erőd építését (ma Fortezza, Olaszország). 1845-ben táborszernaggyá léptették elő.
Munkássága [szerkesztés]
Hadmérnöki tevékenysége mellett jelentős volt elméleti és gyakorlati építőmérnöki, talajmechanikai munkássága, Magyarországon elsőként foglalkozott földnyomáselméletekkel, a talaj tömegéből és helyzetéből eredő, az épített szerkezetekre gyakorolt nyomás vizsgálatával. Kutatásai eredményeként meghatározta a földnyomás nagysága és eloszlása, valamint a talaj különböző fizikai tulajdonságai, például a testsűrűség, a kohézió és a csúszási súrlódás közötti összefüggéseket. Elméletei alátámasztásául nagy léptékű modellkísérleteket is végzett, amelyek helyességét az 1920-as években igazolták. Emellett írásaiban áttekintette a földnyomáselméletek történetét, ismertetve többek között Charles Augustin de Coulomb idevágó eredményeit.
Több hadászati jelentőségű találmány fűződik a nevéhez. 1828-ban bízták meg egy olyan életvédő készülék megtervezésével, amely használóját meg tudja védeni az aknafolyosót elárasztó lőporgázoktól. 1829-ben elkészítette sűrített levegővel működő légzőkészülékét, amelynek 6 literes acélpalackjában 2 millió pascalos (azaz 20 baros) nyomáson 120 liternyi levegőt tároltak, illetve vezettek hajlékony csövek segítségével a fejre húzható kecskebőr sisakba. Így a készülék használója 25-30 percen keresztül tartózkodhatott akár mérges gázokkal telített levegőjű helyen is. Találmányát, illetve annak működési elvét a várostromok során robbantásokat végző aknászok, a későbbiekben pedig bányamentők, tűzoltók és könnyűbúvárok is eredményesen alkalmazták. A készülék egyik példánya a budapesti Tűzoltó Múzeumban megtalálható. Több forrásban tévesen a gázálarc feltalálását kötik a nevéhez, holott az működési elvében jelentősen eltér a környezeti levegőtől függetlenített, sűrített levegővel táplált légzőkészüléktől. Ugyancsak ő találta fel a mozgó tábori főzőkészüléket, közismertebb nevén a gulyáságyút is.
Társasági tagságai és elismerései [szerkesztés]
1848-ban megválasztották a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává, de más irányú elkötelezettségeire hivatkozva megválasztását követően a tagságot nem fogadta el.
Főbb művei [szerkesztés]
- Versuche über den Seitendruck der Erde. Wien, 1828.
- Beschreibung eines Rettungsapparat. Wien, 1833.
Felhasznált források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. Online hozzáférés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Online hozzáférés
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 502–503. o. ISBN 963-85433-5-3
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1192. o. ISBN 963-547-759-3
- Hadnagy Imre József: A légzőkészülék, azaz Kőszeghi Mártony Károly „életmentő készülete”
- A légzőkészülék magyar találmány
További irodalom [szerkesztés]
- Jáky József: Kőszeghi Mártony Károly, az első magyar földnyomáskutató emlékezete. in: Vízügyi Közlemények 1933.
- Irmédi-Molnár László: Kőszeghi-Mártony Károly. in: Soproni Szemle 1960.
