Építőmérnök
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
Az építőmérnök egy foglalkozás, mely az angol Építőmérnöki Társaság 1828-as alkotmánya szerint „a természet erőforrásait az emberiség kedvére és hasznára fordítja”. Munkája sokrétű, találkozhatunk különböző szakágakon végzett építőmérnökökkel.
Az építőmérnök fogalom a mérnöki tudományok szakosodása folyamán alakult ki. Kezdetben a mérnök kifejezés fedte le a mai értelemben vett építőmérnök tevékenységét, így az építőmérnök tekinthető az első mérnöki szakmának. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. Ezután jellemzően kialakult a tartószerkezettel és infrastruktúrával foglalkozó, ma is jellemző tevékenység (régen kultúrmérnök). A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. században kialakult a felsőoktatásban az építész, mint inkább esztétikai irány, majd a 20. században az építészmérnöki képzés is. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely a szerkezet (épület, híd, aluljárók, tornyok) építésben és az út-, a vasút-, a vízépítésben való jártasságra utal. Végül a 20. század második felében a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) átszervezése és az új tanrend oldotta meg a kérdést, a német Bauingenieur szónak magyarra fordításával.
Közkérdés tárgya a mérnök (építőmérnök) és építész közti különbség. Az eltérés a tevékenység eredményében mutatkozik meg, nagy vonalakban annyi, hogy az építőmérnök mindent épít, tervez, műszakilag ellenőriz amit építeni lehet, az építész pedig csak házat.[forrás?]
Magyarországon négy fő szak szerint folyik a képzés:
- közlekedés szak - tartószerkezeti (statikus) szak - vízépítő szak - földmérő
ezen belül is további szakirányokat, jogosultságokat illetve jártasságokat különböztetünk meg. Ezek nem feltétlenül a képzés során inkább a gyakorlat során alakulnak.
- útépítő - vasútépítő
- acélszerkezet - vasbetonszerkezet - egyéb különleges szerkezetek
- közúti hidász - vasúti hidász - magasépítési tartószerkezetes
- csapadékvíz - szennyvíz - gáz - ivóvíz - egyéb vezetékek
- tervező mérnök - műszaki ellenőr - beruházó, bonyolító, tanácsadó mérnök - műszaki vezető (kivitelező) - üzemeltető - hatósági mérnök
[forrás?]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szakirányok
Szerkezetépítő mérnök (régiesen statikus): Magas- és mélyépítési mérnöki létesítmények, mindennemű tartószerkezet, hidak, és műtárgyak tervezése, geotechnikai feladatok, épületek tervezése, építése és karbantartása.
Infrastruktúra- környezetmérnök (régiesen kulturmérnök): Utak, vasutak és más közlekedési létesítmények, a településfejlesztéssel, a vízépítéssel és vízgazdálkodással, közművesítéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építőmérnöki feladatok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fenntartási stb. feladatok ellátása.
Földmérő és térinformatikai mérnök (másképpen geodéta): Földmérés, a mérnökgeodézia, a térinformatika, a távérzékelés és fotogrammetria, ingatlan-nyilvántartás és értékbecslés területekhez tartozó mindenféle mérnöki tevékenység.
[szerkesztés] Egyetemek, főiskolák
A következőkben olyan egyetemek, főiskolák kerülnek felsorolásra, ahol található építőmérnöki kar (építőmérnök képzés folyik):
[szerkesztés] Magyarországi felsőoktatási intézmények
Budapest
- Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Honlap / Építőmérnöki kar
- Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Honlap
Debrecen
Győr
- Széchenyi István Egyetem Építési és Környezetmérnöki Intézet (egyetemi, főiskolai szint) Honlap / Építőmérnöki szak
Pécs
Baja
[szerkesztés] Jelentős külföldi felsőoktatási intézmények
[szerkesztés] Építőipari, műszaki középiskolák
A legjobb műszaki alap a továbblépéshez a megfelelő középiskola.
Budapest
- Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Honlapja
- Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Honlapja
Békéscsaba
- Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Honlapja
Győr
- Hild József Építőipari Szakközépiskola Honlapja
Miskolc
- Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Honlapja
Nyíregyháza
- Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Honlapja
Szeged
- Vedres István Építőipari Szakközépiskola Honlapja
Székesfehérvár
- Jáky József Műszaki Szakközépiskola Honlapja
Kaposvár
- Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Honlapja
[szerkesztés] Építőmérnököket segítő társtudományok
- Mechanika:
- Statika
- Szilárdságtan
- Rugalmasságtan, Képlékenységtan
- Geotechnika
- Geodézia (földméréstan)
- Hidraulika
- Hidrológia
Kapcsolódó tudományok
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- epitomernok.info - FÜGGETLEN ÉPÍTŐMÉRNÖK SZAKMAI GYŰJTŐPORTÁL
- muszakiak.hu - a műszaki portál
- http://www.statikusom.hu/ – építőmérnök, és statikuskereső szakportál
- http://www.mernok-kereso.hu/ – építőmérnök, és mérnök kereső szakportál

