Építőmérnök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az építőmérnök olyan foglalkozás, amely az angol Építőmérnöki Társaság 1828-as alkotmánya szerint „a természet erőforrásait az emberiség kedvére és hasznára fordítja”. Munkája sokrétű, találkozhatunk különböző szakágakon végzett építőmérnökökkel.

Az építőmérnök fogalom a mérnöki tudományok szakosodása folyamán alakult ki. Kezdetben a mérnök kifejezés fedte le a mai értelemben vett építőmérnök tevékenységét, így az építőmérnök tekinthető az első mérnöki szakmának. A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. Ezután jellemzően kialakult a tartószerkezettel és infrastruktúrával foglalkozó, ma is jellemző tevékenység (régen kultúrmérnök). A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. században kialakult a felsőoktatásban az építész, mint inkább esztétikai irány, majd a 20. században az építészmérnöki képzés is. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely a szerkezet (épület, híd, aluljárók, tornyok) építésben és az út-, a vasút-, a vízépítésben való jártasságra utal. Végül a 20. század második felében a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) átszervezése és az új tanrend oldotta meg a kérdést, a német Bauingenieur szónak magyarra fordításával.

Közkérdés tárgya a mérnök (építőmérnök) és építész közti különbség. Az építőmérnök feladata műszakibb, elsősorban az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építészet ezzel szemben művészibb, a hangsúly inkább a látványon és az összhatáson van.[1]

Magyarországon négy fő szak szerint folyik a képzés:

- közlekedés szak - tartószerkezeti (statikus) szak - vízépítő szak - földmérő

ezen belül is további szakirányokat, jogosultságokat illetve jártasságokat különböztetünk meg. Ezek nem feltétlenül a képzés során inkább a gyakorlat során alakulnak.

- útépítő - vasútépítő

- acélszerkezet - vasbetonszerkezet - egyéb különleges szerkezetek

- közúti hidász - vasúti hidász - magasépítési tartószerkezetes

- csapadékvíz - szennyvíz - gáz - ivóvíz - egyéb vezetékek

- tervező mérnök - műszaki ellenőr - beruházó, bonyolító, tanácsadó mérnök - műszaki vezető (kivitelező) - üzemeltető - hatósági mérnök

[forrás?]

Szakirányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkezetépítő mérnök (régiesen statikus): Magas- és mélyépítési mérnöki létesítmények, mindennemű tartószerkezet, hidak, és műtárgyak tervezése, geotechnikai feladatok, épületek tervezése, építése és karbantartása.

Infrastruktúra- környezetmérnök (régiesen kultúrmérnök): Utak, vasutak és más közlekedési létesítmények, a településfejlesztéssel, a vízépítéssel és vízgazdálkodással, közművesítéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építőmérnöki feladatok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fenntartási stb. feladatok ellátása.

Földmérő és térinformatikai mérnök (másképpen geodéta): Földmérés, a mérnökgeodézia, a térinformatika, a távérzékelés és fotogrammetria, ingatlan-nyilvántartás és értékbecslés területekhez tartozó mindenféle mérnöki tevékenység.

Egyetemek, főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következőkben olyan egyetemek, főiskolák kerülnek felsorolásra, ahol található építőmérnöki kar (építőmérnök képzés folyik):

Magyarországi felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest

Debrecen

Győr

Pécs

  • Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (egyetemi, főiskolai szint) Honlap / Képzések

Székesfehérvár

  • Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar (egyetemi, főiskolai szint) Honlap / [1]

Baja

  • Eötvös József Főiskola Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar Honlap / [2]


Jelentős külföldi felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építőipari, műszaki középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb műszaki alap a továbblépéshez a megfelelő középiskola.

Budapest

  • Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Honlapja
  • Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Honlapja

Békéscsaba

  • Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Honlapja

Győr

  • Hild József Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Miskolc

  • Kós Károly Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Nyíregyháza

  • Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Honlapja

Szeged

  • Vedres István Építőipari Szakközépiskola Honlapja

Székesfehérvár

  • Jáky József Műszaki Szakközépiskola Honlapja

Kaposvár

  • Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Honlapja

Építőmérnököket segítő társtudományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó tudományok

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Építész vagy Építőmérnök?. epiteszhk.bme.hu. BME Építészmérnöki Kar Hallgatói Képviselet. (Hozzáférés: 2013. június 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]