Sopron
| Sopron | |||
|
|||
| Becenév: A leghűségesebb város (Civitas Fidelissima) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Polgármester | Fodor Tamás (Fidesz) | ||
| Irányítószám | 9400 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 60 755 fő (2011. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 353,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 169,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Sopron weboldala | |||
Sopron (németül Ödenburg, horvátul Šopron, az ókorban latinul Scarbantia) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja. „A leghűségesebb város”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.
A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.
[szerkesztés] Története
A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.
1441. február 25-én Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné Sopront és környékét 8000 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A várost csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadta a koronát és az elzálogosított területeket.
1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból.
1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.
1529-ben a törökök feldúlták a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.
1605-ben Bocskai hadai dúlták fel Sopront. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.
1753-ban Sopron erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.
A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.
Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
Mivel közel van a határhoz, az 1848-as szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki. 1900-ban megindult a villamosközlekedés a városban, azonban a két vonalból álló hálózat nem bizonyult hosszú távon jövedelmezőnek, így 1923-ban felszámolták.[2]
1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Selmeci Akadémiát, amelynek jogutódja a Bányászati és Erdészeti Főiskola.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.
A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, főként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át (az erdőmérnöki kar ma a Nyugat-magyarországi Egyetem része). A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.
A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop.
1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.
2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.[3][4].
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Településrészek
- Kertváros (Sopronbánfalva, németül Wandorf) - egykor külön település, ma Sopron egyik negyede
- Balf (németül Wolfs) (998 lakos)
- Brennbergbánya (németül Brennberg) (604 lakos)
- Erdeiiskola (141 lakos)
- Görbehalom (németül Bogenriegel) (204 lakos)
- Óhermes (26 lakos)
- Sopronkőhida (németül Steinambrückl) (1312 lakos)
- Tómalom (467 lakos)
- Újhermes (118 lakos)
(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)
[szerkesztés] Látnivalók
- Belváros
- Tűztorony
- Római eredetű városfalak
- Széchenyi tér és Hűségzászló
- Kecske-templom
- Káptalan-terem
- Esterházy-paloták (barokk)
- Városháza (eklektikus, 1895)
- Storno-ház (reneszánsz)
- Fabricius-ház
- „Két mór” ház (18. századi parasztbarokk)
- Patikamúzeum (15–16. század)
- Lábasház (16–17. század) Az itt található kiállítóteremben látható minden páratlan évben az Országos Érembiennále anyaga.
- Gambrinus-ház (régi városháza)
- Generális- vagy Lackner-ház
- Hattyús ház, Pócsi utca 2.
- Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
- Szent Mihály-templom (gótikus)
- Evangélikus templom (késő barokk, 1784, romantikus toronnyal)
- Ó-Zsinagóga (középkori)
- Orsolya tér
- Ortodox zsinagóga
- Szentháromság-szobor
- Soproni Petőfi Színház
- Bánfalvi karmelita kolostor (Kertváros)
- Sörházdombi kilátó
- Hubertusz kilátó
- Károly-kilátó
- Gloriette-kilátó
- Taródi-vár
- Mária-oszlop (az 1700-as években készült csavart, füzéres barokk korinthoszi oszlop)
- Nepomuki Szent János kápolnája
- Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)
- Soproni Tavaszi Fesztivál
- Soproni Ünnepi Hetek
- VOLT Fesztivál
- Civitas Pinceszinház
- Liszt Ferenc Művelődési Központ
- Deák tér Közép-Európa leghosszabb tere
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Általános iskolák
- Deák Téri Általános Iskola
- Gárdonyi Géza Általános Iskola
- Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
- Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola
- Lackner Kristóf Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola - Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
- Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
- Tóth Antal Óvoda, Általános Iskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat
[szerkesztés] Középiskolák
- Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola
- Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium
- Doborjáni Ferenc Nevelés-Oktatási Központ
- Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
- Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
- Handler Nándor Szakképző Iskola
- Lippai János Középiskola, Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium
- Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium
- Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskola és Kollégium
- Széchenyi István Gimnázium
- Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
- Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium
[szerkesztés] Felsőoktatás
- Nyugat-magyarországi Egyetem - Benedek Elek Pedagógiai Kar, Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Közgazdaságtudományi Kar
[szerkesztés] Sopron híres szülöttei
- Andrásfalvy Bertalan (1931) néprajztudós
- Ankerl Géza, a Massachusetts Institute of Technology professzora (1933)
- Aggteleky Béla (1890–1977) II. világháborús magyar altábornagy
- Babos Gábor (1974) az NEC Nijmegen kapusa
- Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
- Csapody Miklós (1955) újságíró, az MDF egykori tagja, országgyűlési képviselő
- Csekonics Endre (1901–1983) agrármérnök, vadász
- Csiszár Jenő (1959) médiaszemélyiség
- Csollány Szilveszter (1970) olimpiai bajnok magyar tornász
- Danis Lídia (1980) színésznő
- Éder Krisztián "SP" (1988) magyar énekes, rapper, fotós
- Festetics Sándor (1876–1944) hadügyminiszter
- Gőbl Gábor (1969) a Moby Dick együttes basszusgitárosa
- Grüll Tibor (1964) ókortörténész, egyetemi oktató, író
- Hillebrand Jenő (1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője
- Hiller István (1964) országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
- Hoffer Péter (1974) a Moby Dick együttes és a Hungarica zenekar dobosa
- Honti Katalin kosárlabdázó
- Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
- Kőszeghi-Mártony Károly (1783–1848) építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója
- Itt született 1919. szeptember 6-án Ladó László közgazdász, egyetemi tanár.
- Mora Terézia (1971) Bachmann-díjas író, fordító
- Mentes Norbert (1968) a Moby Dick együttes és a Hungarica zenekar gitárosa
- Ottinger Ferenc (1792–1869) császári és királyi lovassági tábornok
- Petrik Lajos (1851–1932) vegyész
- Rakovszky Zsuzsa (1950) író, költő, műfordító
- Rátz László (1863–1930) tanár
- Roth Gyula (1873–1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
- Schmiedl Tamás (1964) a Moby Dick együttes énekese, gitárosa
- Soproni Horváth József (1891–1961) festőművész
- Soproni József (1930) zeneszerző
- Szájer József (1961) EP-képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
- Széchényi Manó (1858–1926) külügyminiszter
- Széchényi Miklós (1868–1923) győri, majd nagyváradi püspök
- Tapolczai János (1939) NB I-es labdarúgó-játékvezető (1971–1981)
- Temes Judit (1930) olimpiai bajnok úszó
- Teuchert-Kauffmann Frigyes báró (1831-?) osztrák tábornok
- Várszegi Asztrik (1946) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
[szerkesztés] Sopron híres lakói
- Bartók Béla zeneszerző
- Berzsenyi Dániel költő
- Csapody István botanikus
- Csollány Szilveszter olimpiai bajnok
- Dorosmai János meseíró, költő
- Farkas Ádám költő, az evangélikus Líceum rektora
- Fászl István ornithológus
- Házi Jenő főlevéltáros
- Kogutowicz Manó geográfus
- Krasznai Ferenc testnevelőtanár
- Lehár Ferenc zeneszerző
- Liszt Ferenc zongoraművész
- Petőfi Sándor költő
- Rakovszky Zsuzsa Kossuth díjas író, költő
- Rákosi Mátyás politikus
- Sarkady Sándor költő
- Szokolay Sándor zeneszerző
- Storno Ferenc kéményseprőből lett freskófestő és restaurátor
- Schiller János építőmester, a hegykői templom építője
- Sztehlo Gábor evangélikus lelkész. A vészterhes időkben kétezer ember megmentője, később a Gaudiopolis megálmodója, megvalósítója. 1931-ben a városban végezte el az evangélikus teológiát.
- Ullein József műépítész, a fertőhomoki templom tervezője
- Horthy Miklós a magyar hadiflotta utolsó parancsnoka, később kormányzó
- IV. Károly magyar király
- Boor Gusztav es Nándor épitőmesterek
- Mohácsy Zoltán (1915-1982) építőmester
- Grabner József festőművész
[szerkesztés] Testvérvárosai
Bad Wimpfen, Németország (1990)
Bolzano, Olaszország (1990)
Eilat, Izrael
Kismarton, Ausztria (2002)
Kazuno, Japán (2002)[5]
Kempten im Allgäu, Németország (1987)
Medgyes, Románia (1994)
Rorschach, Svájc (1991)
Seinäjoki, Finnország (1986)
Selmecbánya, Szlovákia (2008)
Spárta, Görögország (2008)
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Televízió
[szerkesztés] Rádió
[szerkesztés] Újság
- KISALFÖLD (megyei, helyi tartalommal)
- Soproni Téma
- SOPRON PRESS
- Soproni Szuperinfó
- Hírsztár
- Soproni Riporter
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A város hivatalos honlapja – www.sopron.hu
- Sopron Webcím Info
- Sopron Chat Közösségi Portál
- IkvaHír - Városfigyelő blog
- Sopron a www.utikonyvem.hu oldalon
- Sopron a Hotelstarton - Turista info
- Országos Érembiennále, Sopron, Lábasház
- Sopron.lap.hu - linkgyűjtemény
- Sulinet: Villa Racus: Egyháztól sok házig
- A nagy reneszánsz adattár: I. Mátyás
- Sopron madártávlatból
- Sopron látványtérképe
- Sopron a Szallas.hu -n: Szállások, programok és látnivalók
- Sopron látnivalói
|
|||||||
|
||||||||||
|
||||||||

