Sopron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Sopron

Sopron címere

Sopron címere

Sopron zászlaja

Sopron zászlaja
Becenév: A hűség városa
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Rang megyei jogú város
Irányítószám 9400
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 57 210 (2007)
Népsűrűség 333,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 169,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopron (Magyarország)
Sopron
Sopron
é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°
Sopron
Sopron
A Tűztorony, Sopron jelképe
A Tűztorony, Sopron jelképe
A Gambrinus-ház
A Gambrinus-ház
A bencés templom képe a Tűztoronyból
A bencés templom képe a Tűztoronyból
Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca)
Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca)
Sopron, Városháza
Sopron, Városháza
Sopron, Fő tér
Sopron, Fő tér
Sopron, Petőfi Színház
Sopron, Petőfi Színház

Sopron (németül Ödenburg; latinul: Scarbantia) mintegy ötvenezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

[szerkesztés] Története

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói az i. sz. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9.–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték
a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.

1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen 1753-ban nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Mivel közel van a határhoz, a szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a XIX. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki.

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskolát.

Sopron címere a Tűztorony kapuján
Sopron címere a Tűztorony kapuján

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak” (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás). A soproni népszavazás tisztasága történelmi viták tárgya. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2.005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, főként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át. A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat többszáz keletnémet polgár az Ausztriába menekülésre használta fel.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Településrészek

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

[szerkesztés] Híres soproniak

[szerkesztés] Sopron híres szülöttei

[szerkesztés] Sopron híres lakói

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

  • Általános Iskola – Grundschule (Brennbergbánya)
  • Deák Téri Általános Iskola [1]
  • Fenyő Téri Általános Iskola [2]
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola [3]
  • Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola [4]
  • Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola [5]
  • Lackner Kristóf Általános Iskola [6]
  • Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intezmény
  • Szent István Római Katolikus Általános Iskola
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [7]
  • Tóth Antal Nevelési- és Oktatási Központ[8]

[szerkesztés] Középiskolák

  • Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) [9]
  • Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola [10]
  • Fáy András Gazdasági Szakközépiskola [11]
  • Handler Nándor Szakképző Iskola [12]
  • Horváth József Művészeti Iskola [13]
  • Középiskolai Kollégium – (Leánykollégium)
  • Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium [14]
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium [15]
  • Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola [16]
  • Soproni Rendészeti Szakközépiskola [17]
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [18]
  • Széchenyi István Gimnázium [19]
  • Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium [20]

[szerkesztés] Egyetem

Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) [21]

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Televíziók

[szerkesztés] Rádiók

[szerkesztés] Sport

A városban működött az FC Sopron sportegyesület. A 2008 tavaszán a REAC és a Vasas SC játssza itt a hazai labdarugó mérkőzéseit (mivel a saját stadionjukban nem volt villanyvilágítás)

[szerkesztés] Galéria

Sopron, Deák tér

Sopron, Deák tér

Sopron, Magyar Művelődés Háza

Sopron, Tűztorony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.


 m·v·sz  Magyarország megyei jogú városai

Békéscsaba · Debrecen · Dunaújváros · Eger · Érd · Győr · Hódmezővásárhely · Kaposvár · Kecskemét · Miskolc · Nagykanizsa · Nyíregyháza · Pécs · Salgótarján · Sopron · Szeged · Szekszárd · Székesfehérvár · Szolnok · Szombathely · Tatabánya · Veszprém · Zalaegerszeg

 m·v·sz  Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr

Csorna – Fertőd – Jánossomorja – Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Pannonhalma – Sopron – Tét
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron”
Személyes eszközök