Acsalag
| Acsalag | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Csornai | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 9168 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 454 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Acsalag
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Acsalag
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
Acsalag község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Hanság délnyugati részén, Csornától 10 km-re északra fekszik. Síkvidéki sorfalu. A legközelebbi vasútállomás 3 km-re van (Bősárkány a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon).
[szerkesztés] Története
Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok. A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak. Neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
- A községtől nem messze kezdődik a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.
