| Acsalag |

Acsalag címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Nyugat-Dunántúl |
| Megye |
Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség 2012-ig |
Csornai |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Szilágyi Andrásné (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám |
9168 |
| Körzethívószám |
96 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
462 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
44,38 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
10,41 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 40′ 21,04″, k. h. 17° 12′ 10,33″47.6725111111, 17.2028694444 |
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
| é. sz. 47° 40′ 21,04″, k. h. 17° 12′ 10,33″47.6725111111, 17.2028694444 |
Acsalag (horvátul Ačologa[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai kistérségben.
A Hanság délnyugati részén, Csornától 10 km-re északra fekszik. Síkvidéki sorfalu. A legközelebbi vasútállomás 3 km-re van (Bősárkány a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon).
Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok. A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak. Neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
- Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
- A községtől nem messze kezdődik a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.