Fertőboz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Fertőboz
Fertőboz-templom.jpg
A bozi templom
Fertőboz címere
Fertőboz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Tóth József Gyula[1]
Irányítószám 9493
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 303 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 18,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fertőboz (Magyarország)
Fertőboz
Fertőboz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 16° 41′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 59″, k. h. 16° 41′ 59″
Fertőboz (Győr-Moson-Sopron megye)
Fertőboz
Fertőboz
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Kilátás a Fertő tóra
A Gloriette kilátó
A községháza
„András“ nevű gőzmozdony a bozi állomáson

Fertőboz (németül Holling, horvátul Buza[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A világörökség részeként számon tartott Fertő-tájhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 12 km-re, a Fertő mellett helyezkedik el. A Fertő-Hanság Nemzeti Park része, gazdag növény és állatvilág jellemzi. Győr-Moson-Sopron megye egyik legszebb részén, a Fertő déli partját övező dombsor és a fertői nádas között helyezkedik el.
Hozzátartozik Kisboz, a geofizikai obszervatórium és egy GYSEV őrház is.

Említésre méltó a békák tavaszi és őszi vonulása, mely a falut keresztezi. Ebben az időszakban a közlekedőket táblák figyelmeztetik, hogy vigyázzanak a szúnyogpusztítókra. Minél hatékonyabb védelmük érdekében az országút alatt alagutakat is építettek.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthetősége jó. A Fertőrákos felől Hidegség felé vezető út köti össze a külvilággal. Az áthaladó kerékpáros turizmust a falun végigvezető kerékpárút segíti. A vasútállomás 2,5 km-re található a Győr–Sopron-vasútvonalon, s ez egyben a Nagycenk-Fertőboz Múzeumvasút egyik végállomása is.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közékorban a Kanizsai család tulajdonában volt, a 16. században a Nádasdy család birtoka. A 18. században került a Széchenyi család tulajdonába.

A község nevét több szakember is a bodzával hozza kapcsolatba. Feltevésüket alátámasztja az, hogy egy 1281-ből származó oklevélben Terra Boziasnak, azaz Boziás földnek nevezték. Ezenkívül még a Boos, Búzs, Booz elnevezések is előfordulnak. A soproni múzeumban őrzött leletek tanúsága szerint már az őskor óta lakott helység volt. A Gradina nevű hegyet kőkorszakbeli lakóhelynek nyilvánították, s ennek az északnyugati részén római, valószínűleg 4. századi sírra bukkantak. Ebben 173 cm magas csontváz feküdt; körülötte rozsdás késpenge, három nyílcsúcs és egy szíjkapocs volt található. Egyes feltevések szerint a rómaiak idejében Sigillum Bozienisum néven fürdőhely lehetett.

Találtak a falu környékén honfoglalás kori nyílhegyeket is. 1321-ben Kanizsai Lőrinc szerezte meg bérletként a Balf és Hidegség közötti Boz nevű birtokot Bees Lászlótól, a bán fiától. 1366-ban Lajos király Kanizsai István zágrábi püspöknek és testvérének, Jánosnak további birtokot ajándékozott itt. Később a Rozgonyiak kezére jutott a vidék, de néhány év múlva ismét visszakerült eredeti tulajdonosához, majd Nádasdy birtok lett. Ezután a Draschkovichok, végül pedig a Széchenyiek lettek a vidék urai. 1677-től egészen a II. világháború utáni földosztásig ennek a grófi családnak volt tulajdona.

1732-ben épült fel a bozi templom, melyet 1903-ban rendbehoztak, de még ugyanebben az évben leégett egy nagy tűzvészben. Egy korabeli legenda szerint a tűzről az akkori plébános késve értesült, s így mire odaérkezett, a templom már roskadozott. Első gondolata az volt, hogy az Oltáriszentséget kimentse. Amikor bement a sekrestyén keresztül a templomba, a templom hagyma alakú tornya beomlott, de a pap és az Oltáriszentség sértetlenül kiért. A tűzvész után az újjáépítés azonnal megkezdődött id. Radics József süttőri építőmester tervei szerint. A helyreállítás a település hozzájárulásával és gróf Széchenyi Béla pénzügyi segítségével történhetett meg. Az épület belsejét ifj. Sterbencz Károly soproni festő díszítette. A főoltárkép, mely a Szentháromság képe Szűz Mária társaságában, Stornó Ferenc műve. Található még a templomban Szent Erzsébetet ábrázoló kép is, melyet Eduardo Lozano készített Madridban és gróf Széchenyi Béla adományozta a falunak. A harangot az aradi öntödében és Sopronban, a Seltenhófereknél készítették. Fertőboz 1772-ben különvált a hidegségi anyaegyháztól, s ettől vette kezdetét az anyakönyveztetés a településen

1802-ben készült el a falu máig is legjelentősebb műemléke, a Gloriette. Gróf Széchényi Ferenc építtette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. A „fertői kilátó” valószínűleg Ringer József építészmester műve lehet, akit a gróf foglalkoztatott a kastélyban. A Gloriette egyike azon kevés emlékeinknek, melyek a környéken ebből az időből megmaradtak, az idő vasfoga azonban ezen a műemléken is kifogott. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások, melynek terveit Rados Jenő egyetemi tanár készítette el, viszont az utána eltelt három évtizedben a savas eső és a környezetszennyezés is nagymértékben hozzájárultak a kilátó pusztulásához.

A Széchenyiek nemcsak a Gloriette-tel, hanem más egyéb tevékenységükkel is fejlesztő hatást gyakoroltak a településre. 1811-12-ben alakították ki a mai napig is meglévő hatalmas, hegyoldalba vájt borospincéket. Ugyanekkor alapították meg a Boózi Borüzéri Rt.-t is. 1832-ben Széchenyi István megépítette a bozi fürdőtelepet és a hajókikötőt. Ebben a században létesítették, 1855-ben a Hollinger Bade – Austalt, mely fürdőintézet volt és szálloda is épült hozzá, a Gloriette Fogadó. Ez 1995-ig üzemelt.

1891-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek nagy munkát adott a már említett 1903-as tűzvész, melyben a templom, az iskola és a település 3/4 része is leégett. 1904 és 1907 között, a megindult országos kivándorlási láz idején a településről elég sokan, összesen 29-en vándoroltak ki Amerikába. Az I. világháború bevonult katonái közül ketten kaptak vitézségi aranyérmet, s mellé vitézi telket. Az 1910-es éveket követő kisebb földbirtokreform során kiosztott területen épült egy új utca Kisboz néven, mintegy 20 házhellyel, s ez a vidék 1928 után fokozatosan benépesült. A 20-as évektől kezdve észrevehetően csökkent a falu lélekszáma, s ez így történt a második világpusztító háború után is. A harcok során elesettek emlékére 1991-ben emelték a Hősi Emlékművet a fertőbozi temetőben.

1946-ban az 575 németajkú lakosból 440-et telepítettek ki. Ők és családtagjaik első ízben 1992-ben utazhattak haza szülőfalujukba. A közel ötven éve elhagyott házaikba, a kormány határozata alapján telepesek költöztek a környékbeli községekből és a mai Szlovákiából. 1948-tól határ- és aknazárak, valamint határövezeti szigorítások zavarták a nádaratást és a halászatot, mely a lakosság fő megélhetési forrása volt. 1951-ben öt személyt deportáltak az Alföldre, illetve a Hortobágyra. Ők csak 1953 októberében térhettek vissza. 1959-ben az egész község belépett a tsz-be, mely 1962-ben egyesült a nagycenkivel. Az 1950-es években épült fel a község határában a geofizikai obszervatórium, majd 1967-ben avatták fel az egykori fürdőszállóból kialakított turistaszállót. Innen páratlanul szép kilátás nyílt a Fertő nádrengetegére.

Fertőboz közjogi helyzetére jellemző, hogy 1898-ig a cenki jegyzőséghez tartozott, azután a tanácsok megalakulásáig a hidegségihez. 1950 és 1973 között önálló település volt, majd 1991-ig a nagycenki Tanács társközsége lett. Jelenleg ismét önálló. A helység lakosainak száma folyamatosan csökkent. 1949-ben még 478-an, 1960-ban 384-en, 1970-ben 381-en, 1980-ban 326-an, 1990-ben 292-en, s jelenleg, 1997-ben 285-en élnek a faluban. A legnagyobb problémát az okozza, hogy kevesen képviselik az ifjabb generációt Fertőbozon. A keresők kb. fele Sopronba jár dolgozni különböző helyekre, negyedük pedig a nádgazdaságban dolgozik. Létezik itt a fertői Nádgazdasági Vállalatnak egy nádtelepe.

A település gazdasági életére jellemző, hogy a legtöbben (összesen hatan) egyéni vállalkozók és a külföldi tőke nem képviselteti magát. A vállalkozások közül főleg a kereskedelmi tevékenységet folytatók vannak túlsúlyban Fertőbozon, s szolgáltatással mindössze ketten foglalkoznak. Két jelentős gazdasági társaság működik itt: Unicorn Idegenforgalmi- és Mezőgazdasági Szolgáltató KFT és az Interars Restaurátori, Művészeti és Kereskedelmi BT.

Fertőboz kulturális helyzete silány. Ennek egyik okát abban lelhetjük, hogy nincsen a községben sem óvoda, sem iskola, sem pedig művelődési ház. Pedig bármelyik kulturális központtá válhatna. A gyerekek 1974 óta a közeli Nagycenkre járnak át tanulni. Egyébként működött Fertőbozon egy iskola, melyről az első feljegyzés 1872-ből való. 1928-ból pedig van egy olyan adat, mely szerint építettek egy kisiskolát is. 1948-ban államosították, s kétcsoportos oktatás folyt az 1970-es évek közepéig. A faluban jelenleg egyetlen művelődési lehetőség a könyvtárban van, ahol 1988-ban 2922 db könyv és 54 fő beiratkozott olvasó volt. Található még a településen egy sportpálya és egy templom is. Sajnos a községben az egészségügyi alapellátás nem biztosított. Már lassan három évtizede a cenki körzeti orvoshoz tartoznak a fertőboziak. Nagycenkkel szoros kapcsolat fűzi össze a községet. Ezt bizonyítja az is, hogy a településen élő időseknek a cenki kastélyszálló étkezdéjéből hordják az ebédet. Infrastrukturális ellátottsága a körülményekhez képest jónak mondható, s összesen 109 db lakás található a faluban, s ennek 95,4%-a vezetékes ivóvízzel rendelkezik. A szennyvízcsatorna hálózatba 74 otthon van bekapcsolva. Telefonnal majdnem a lakások 70%-a rendelkezik, s az utak 80%-a burkolt.

A helyi lakosságra az aktivitás és a szervezőkészség jellemző. Ezt támasztja alá, hogy ebben a piciny községben három darab civil szerveződés is alakult. 40 éve működik a „Magyar Vöröskereszt Fertőbozi Alapszervezete”, mely a soproni körzethez tartozik. Fő feladatának a véradások szervezését és az egészségügyi felvilágosító munkát tartja. 1992-ben jött létre a „Faluért Egyesület Fertőboz” nevű társadalmi szervezet, melynek a faluszépítés, a környezet- és természetvédelem, a hagyományőrzés és a jó faluközösség kialakítása a célja. 1995-ben pedig „Fertőparti Hegyközség Fertőboz” néven alakult meg egy hegyközség. Jelenleg összesen 121 tagja van és 135 ha szőlőültetvényt gondoz. A termés egy részének feldolgozása a dombok alá vájt helyi pincékben történik meg.

A fertőbozi elöljárók terveiben szerepel, hogy jó kapcsolatot építsenek ki az innen kitelepített családokkal és a leszármazottjaikkal. Céljuk az is, hogy a baráti viszonyt mind jobban elmélyítsék, s a volt „boziak” továbbadják kis településük és az azt körülvevő vidék jó hírét a kint élőknek. Így bízhatnak abban a község képviselői, hogy az idegenforgalomból jelentős bevétel fog származni. Az idelátogatók pedig nem lesznek csalódottak. Rabul ejtheti őket a természet gyönyörűsége, s a sok műemlék. A már említett Glorietten kívül, itt található a Szent Apollónia-szobor, az Ecce Homo-szobor, egy Széchenyi síremlék és az I. és II. világháborús síremlék is.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
1900 522
1930 682
1949 478
1990 284
1997 285
2001 260

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fertőboz község vasútállomásán 1945-ben hat hétig állomásozott a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi aranytartalékával megrakodva az aranyvonat. A vonaton a mintegy 400 főnyi banki alkalmazotton és az aranyon kívül sok veretlen pénzérme is volt, melyeket a község lakosai a mai napig meg-megtalálják, mert az aranyvonat szerelvényéből nem vitték tovább a veretlen érméket rejtő vagonokat Fertőbozról, s az itt hagyott vagonokat bombatalálat érte. Ezeket az érméket "bozi pengő"-nek is nevezik.

Fertőbozon született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecce homo-szobor

Testvérfalvak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma már nem ápolják ezt a hagyományt, de testvérfaluja volt:

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998); Dancsecz Mónika írása lett átdolgozva.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fertőboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőboz témájú médiaállományokat.