Sobor
| Sobor | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nemes László[1] | ||
| Irányítószám | 9315 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 280 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sobor
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sobor
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,4833°, k. h. 17,3833° | |||
Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 km-re délnyugatra, Szanytól 7 km-re keletre található. A településre két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül.
A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Vág–Sárdos-ér–Megág-főcsatorna folyik. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru[m 1], amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.
Története [szerkesztés]
Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy "Osl nembeli Lőrinc" visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól.[3]
A XVI. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.
A XVIII. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a XIX. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett.
A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással "sobriak") főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.[4] Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.[4]
Az 1848/49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt.
Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.
Mai élete [szerkesztés]
A II. világháborút követő földosztás keretében Sobor községben 330 katasztrális hold földet osztottak ki 175 családnak. Az 1950-es években megalakult termelőszövetkezet kezdetben 2 134 holdon önállóan gazdálkodott, majd 1974-ben egyesült a rábaszentandrásival, aztán 1991-ben ismét önállósodott. Napjainkban a földterület nagy részét egyéni gazdálkodók művelik.
A falu infrastruktúrája kiépült: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák.
Kulturális életét behatárolja, hogy a fiatalok általában Téten vagy Győrben dolgoznak s rendszerint szórakozni is a városokba járnak. Ennek ellenére működik a faluban egy néptánccsoport, amely Péter-Pál napján (június 29-én) a búcsún minden évben eltáncolja a jellegzetes sobri verbunkost.
Az általános iskolát Szanyban végzik a gyerekek, középiskolába pedig általában Győrbe vagy Csornára járnak.
A csendes, folyóparti község az utóbbi években pihenni vágyó idegeneket is vonz, több család is berendezkedett a falusi turizmusra. Az 1990-es években egy kastélyszálló is épült a településen étteremmel, nyitott és fedett úszómedencével, teniszpályával.
Látnivalók [szerkesztés]
A Rába-part [szerkesztés]
Régen sokan még az egyedi és rábaszentandrási építkezésekhez is a Sobornál kialakított "kövécsvételtől" vitték a kavicsot. Ennek emlékét őrzi a falu szélén a töltésen átvezető méretes rézsü és a folyó sekélyebb partjához vivő széles földút.
Az evangélikus templom [szerkesztés]
A római katolikus templom [szerkesztés]
A kastélyszálló [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye települései. Hazánk Könyvkiadó, Győr, 1994. ISBN 963-7586-30-x
- Horváth Győző: Sobor. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9.
- Bedécs Gyula: Sobor. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
- Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Sobor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Anjoukori okmánytár I. kötet, 335. o.
- ^ a b Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 136. o. ISBN 963-9257-15-X
Megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ A régi magyar nyelvből eredő szóval kapcsolatban ezt olvassuk a Rábaszabályozó Társulat 1888-as zsebkönyvében: IV. Bélának 1226-ban kelt kiváltságlevele a borsmonostori minoriták egyháznépét felmentette az alól, hogy "a víznek gátjához, mely népiesen iztra (ebből eredt a mai eszteru) nevet visel", kirendeltessék.
További információk [szerkesztés]
|
|||||
