Hegykő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Hegykő
Hegykő Szent Mihály templom.jpg
A község főtere
Hegykő címere
Hegykő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Szigethi István[1]
Irányítószám 9437
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 1576 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 49,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegykő (Magyarország)
Hegykő
Hegykő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 19″, k. h. 16° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 19″, k. h. 16° 47′ 45″
Hegykő (Győr-Moson-Sopron megye)
Hegykő
Hegykő
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Hegykő weboldala

Hegykő (németül Heiligenstein, horvátul Hiećka, Hečkon, Hečkur) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül a település neve Heiligenstein. Horvátul három neve létezik. Hiećka-nak a kópháziak, Hečkon-nak ill. Hečkur-nak a fertőhomokiak hívják.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fertő hatalmas nádasokkal övezett partja felett emelkedő, kavicstakaróval borított dombvonulat oldalán és tetején helyezkedik el. A Fertőtől délre, a Hidegség és Fertőszéplak közötti lapályon elterülő falu. Három határátkelőhelyhez is közel van Ausztria felé. Soprontól 20 km-re, Fertődtől 5 km-re épült ki. Megközelíthető a 85. számú főútvonalról 2 km-re. A Fertőszentmiklós–Pomogy vasút megállóhelye (Fertőszéplak-Fertőd) 4 km-re, a Győr–Sopron-vasútvonal legközelebbi állomása (Pinnye) 5 km-re van, autóbuszmegálló van a községben. A falut átszeli a Fertő körüli kerékpárút, amely sok turistát vonz tavasztól őszig.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori mezőváros barokk pecsétjének mezejében nyitott kapus bástyafal látható, felette torony három ablakkal, fióktornyocskákkal. Mellette jobbról fogyó, arcos hold, balról nyolcágú csillag. A századfordulón még nagyközség, de 1906-ban már csak község. Pecsétje színes lett: a mező piros, a torony és a félhold ezüst, a csillag arany.

A községet 1262-ben említi egy oklevél "Villa Igku" néven, ami pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein – mondták rá a németek), amelyet elfeledve később Hegykővé alakított a népi etimológia.

A leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron megyei községek egyike. A Kr. e. 3.és 2. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. Egy római kori település emlékeit is őrzi a soproni múzeum. A Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett.

Az első középkori okleveles forrás 1262-ben említi „Villa Igku” (Szent-kő) néven, ide helyezik át az ősi széplaki hetivásárt. 1313-ban „Cives de Igku”, ekkor már a Kanizsai család tulajdona. 1344 és 1350 között megyegyűlések, megyei ítélőszék, nádori közgyűlések helyszíne a település. 1419-ben mint „Zum Heiligen Stein”, 1446-ban „HEGHKW” néven szerepel oklevélben. 1454-ben a Kanizsayak ellenségei feldúlják a falut.

1543-1557 között a Nádasdy család volt a birtokos. 1631-től a templom a protestánsoké volt, de Hidegséghez tartozott. 1660-ban Széplakhoz csatolták az ismét katolikus egyházat. Miután az összeesküvő Nádasdy Ferenc birtokait 1671-ben a királyi kincstár elkobozta, 1680-ban Esterházy Pál szerezte meg a fertőszentmiklósi uradalommal együtt, de azonnal elzálogosította előbb Széchényi érseknek, majd 1700-ban a máriacelli bencéseknek. Esterházy Antal 1719-ben váltotta vissza az uradalmat. Hegykő Esterházy-tulajdon volt 1771-ig, ekkor ifj. Esterházy Miklós Széplak községért és a hegykői Széchényi-féle erdőért cserébe adta Hegykőt gróf Széchenyi Zsigmond özvegyének.

Kilátás a Fertő tóra

1711-ben pestis tizedelte meg a lakosságot. 1899-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. Földesúri terhek és túlkapások is sújtották a község lakóit. A hegykőiek 16-17. századi élete a fertői halászat jegyében zajlott, melynek nyomai a középkorig nyúlnak vissza. A hegykői jobbágytelkek állományához a szántóföldön és a réten kívül még halászóvíz is tartozott. A 18. században az erősebb mezőgazdálkodás visszavetette a halászatot, és a falu földművelő település jelleget kapott. A parasztföldek tágíthatatlansága miatt beállott feszültségeket a hegykőiek irtásföldek létesítésével, kiterjedt rétgazdálkodással, szénatermeléssel enyhítették.

A falu népessége a középkorban tiszta magyar volt. A Fertőszentmiklós környékére 1533 körül betelepült horvátok Hegykőt még két évtized múltán sem érintették. A horvát beáramlás csak a 17. század közepén indult meg és vetett ide néhány horvát családot. A 18. század közepén aztán itt is beállott a németes irányzat. Hegykő elnémetesedése nem nemzetiségi változást jelent, hanem csupán az uraság – az Esterházyak – által felkarolt irányzatot, amennyiben a horvát-magyar lakosság a környéken használatos német nyelv elsajátítására kényszerült, ha az uraság tisztjeivel, alkalmazottaival meg akarta magát értetni. 1728-ban mindössze 6 német családfőt találunk itt 17 horvát és 37 magyar mellett.

A családok közül a Zámbók látszanak a legrégibb nemzetségnek, nevük 1518-ban tűnt fel. A Horváth és Szalay nemzetségek nevével 1631-ben, a Honyák, Kertész, Kulcsár családokéval 1664-ben, a Kóczán-ok és Németek nevével 1677-ben találkozni először.

Az 1900-as évek elején 56 hegykői vándorolt ki Amerikába, közülük csak 3 család tért vissza. A régi templomot 1904-ben lebontották, az újat a soproni Schiller János tervei szerint építették fel neoromán stílusban, majd 1931-ben megmagasították a tornyát. 1925-ben megalakult a Hegykői Vegyeskar Bolla Géza vezetésével, az énekkar 1936-ban már „az ország legjobb földművelő dalárdája” volt. 1930-ban megszűnt a rövid életű téglagyár. A halászat mellett jelentős volt a nádaratás. Iparosok is éltek itt az idő tájt: szabó, cipész, asztalos, bognár, kovács.

A földosztáskor 1945-ben 764 kh-at osztanak ki 204 földigénylőnek. 1959-ben termelőszövetkezet alakult. Zöldségtermesztés és állattenyésztés a fő ágazat, melegházban szegfűt neveltek.

A hatvanas években építették a tanácsházát, a postát, az új iskolarészt, a téeszközpontot. A hetvenes években elkészült az új élelmiszerbolt, a takarékszövetkezet és az óvoda, amelynek falán 1991-től emléktábla hirdeti: az épület Horváth József esperes plébános, a falu szülöttjének ajándéka. 1987-ben kezdték építeni a faluházat tornacsarnokkal, mozival, könyvtárral, amelyet már az önkormányzat fejezett be. 1972 után megnyílt a termálstrand. 1984-től Hegykő közigazgatásához tartozik Fertőhomok és Hidegség. 1987-ben faluház épült. 1990. november 30-án alakult meg a községi tanácsot felváltó önkormányzat.

A fürdő felülnézetből
A Sára fürdő egyik medencéje

1971-ben a Konyha-dűlő 11 hektáros területén gyógyhatású termálfürdőt építettek ki. 1969-ben kezdték el azt a fúrás, amely 1500 m mélységből percenként 400 liter 58°C-os alkáli-hidrogén-karbonátos vizet fakasztott. A strand négy medencés, 2500 férőhelyes. Két, egyenként 180 m² területű, háromszög alakú medencéjében a fürdőzők ülőpadokra telepedhetnek. A medencék vize 38, illetve és 32°C-os. A 90 m²-es pancsolót 26°C-os vízzel töltik fel. 1976-ban nyílt meg a 33,3 m x 22 m-es úszómedence, amelyben rendszeresen edzéseket és versenyeket tartanak – ennek a vize 24°C-os. A két ülőmedence elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, de a forrás gyomorbántalmak elleni ivókúrára is megfelel. A jó klíma, a tiszta levegő és a 6 ha területű horgásztó sok turistát vonz az üdülőfaluba.

A külterület északi oldala a Fertő–Hanság Nemzeti Park része.

A település mai lakói helyben az idegenforgalomban, vállalkozásokban és a termelőszövetkezetben, valamint Sopronban találnak munkát. Az ipar nem számottevő. A lakosság egy része mezőgazdasággal foglalkozik. Híres a hegykői zeller, zöldség, hagyma. A fiatalok közül sokan magánvállalkozók, a szolgáltatásban, iparban dolgoznak. A községben működik a Mezőgazdasági Szövetkezet, amelynek fő profilja az állattenyésztés és növénytermesztés. A kárpótlás és a földrendezés során kevés mezőgazdasági magánvállalkozó műveli saját földjét.

Dinamikusan fejlődnek a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások. A termálfürdőnek köszönhetően Hegykő üdülőfaluvá vált. Színvonalas apartmanok, panziók, kiadó szobák várják a vendégeket. Sok turistát vonz – főleg Ausztriá-ból – a Fertő körüli kerékpárút. Egyre nő a nyaralótulajdonosok száma, akik a szép természeti környezetért és fürdőjéért keresik fel Hegykőt.

A labdarúgó csapat a megyei másodosztályban, a női kézilabda csapat (www.fkchegyko.hu) a Győr-Moson-Sopron megyei bajnokság I. osztályában játszik. A tornacsarnok 1991-ben épült, amelyet 2006-ban korszerűsítettek.

A lakosság római katolikus vallású. A rendezvények közül kiemelkedik az évente májusban megrendezésre kerülő "Gasztronómiai és Bornapok", júliusban a "Tízforrás Fesztivál" (www.tizforras.hu), augusztusban a "Hegykői Vígasságok", október első hétfőjét megelőző vasárnap pedig a "Szent Mihály-napi Búcsú", majd hétfőn az országos kirakodóvásár.

2001 óta hivatalosan is a németországi Buchholz/Westerwald partner települése. A két település a nagy földrajzi távolság (979 km) ellenére is élénk kapcsolatokat ápol egymással.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Mihály római katolikus plébániatemplom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom
Festett üvegablakok

A falu temploma műemlék. A neoromán stílusú épületet 1904-ben emelték Schiller János soproni építőmester tervei alapján. Freskóit 1956-ban festette a később Rómába költözött Prokop Péter festőművész pap. Ugyanő festette a keresztút képeit (1976-ban). A festett üvegablakokat:

1957-ben készítette Árkayné Sztéhlo Lili.

A berendezés egy része a régi templomból maradt, 18. századi, népies fafaragás:

  • Madonna,
  • Ég Királynője és
  • egy angyalszobor.

A templom mögötti ház a régi katolikus iskola, amit ugyancsak 1904-ben építettek a régi templom helyén.

Pestisoszlop[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pestisoszlop
  • Az út menti szobrok közül a főtéren áll a pestisoszlop ("Pestisszobor") 1711-ből magas, szőlővel befuttatott oszlop vánkosszerű fejezetén ülő Madonnával, az oszlop lábánál fekvő Szent Rozáliával és álló Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal. Az 1720 körül készült szobor tagolt talapzatán pillér áll, oldalain Krisztus kínvallatásának eszközei és Pieta látható, ez a Vulka völgyének 1660 körül elterjedt pillértípusa. A temetőben 1742-ben készült kereszt áll, talpazatát két csiga fogja közre, Szent Mihály alakjával, továbbá egy rokokó díszítésű kereszt és egy klasszicista sírkő.
  • a Sá-Ra termálfürdő

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • dr. Fekete Mátyás:Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 079 / Kelemen Endréné írásának átdolgozásával
  • Bunovácz Dezső:Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
  • Körtvélyesi Erzsébet-Esterházy György: Vendégváró (Győr-Moson-Sopron megye) Miskolc 2000, ISBN 96386025 54
  • Kovácsné Szemes Ibolya-Völgyi János:Hegykő község története (Budapest, 2001) ISBN 963-9314-26-9

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hegykő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]