Nagybajcs
| Nagybajcs | |||
 |
|||
| Nagybajcs látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Győri | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Huszár Imre[1] | ||
| Irányítószám | 9063 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 918 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 120,00 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagybajcs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagybajcs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
|||
Nagybajcs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el.
[szerkesztés] Története
A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych néven 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról: „Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.”
Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította.
[szerkesztés] Látnivalók
Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja. [1]
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A vendégváró cikke
- http://nagybajcs.regionalis.hu/
- képek a templomról [2]
- természeti értékek [3]
- http://www.freeweb.hu/andrew77/mt/nyd/9063.htm
|
|||||
