Répceszemere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Répceszemere
Répceszemere Szent Kereszt felmagasztalása templom.jpg
A római katolikus templom
Répceszemere címere
Répceszemere címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Radics László János[1]
Irányítószám 9375
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 296 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 28,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Répceszemere  (Magyarország)
Répceszemere
Répceszemere
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 39″, k. h. 16° 58′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 39″, k. h. 16° 58′ 30″
Répceszemere  (Győr-Moson-Sopron megye)
Répceszemere
Répceszemere
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Répceszemere weboldala

Répceszemere község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Répceszemere Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén, közvetlenül Vas megye határán helyezkedik el. Csáfordjánosfa, Iván és Dénesfa, illetve a Vas megyei Csánig és Répcelak határolja. Természetföldrajzi szempontból a Répce-síksághoz tartozik, amely ebben a térségben a sűrű völgyhálózat révén enyhén hullámos felszínű táj. A környék eredeti természetes növénytakaróját már csak a közeli csáfordjánosfai védett keményfás ligeterdő őrzi. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőtlen, a Fertőszentmiklós-Celldömölk közötti vasútvonal felszámolása (1979) óta csak közúton közelíthető meg. Legközelebbi vasútállomás az 5 km-re fekvő Répcelakon van. A közeli nagyobb vonzáskörzetek (Répcelak, Kapuvár ) csak közúton érhetők el. Személygépkocsival Győr felől a 86-os számú főútvonalról Répcelakon jobbra letérve, Sopron felől pedig a 84-es számú főútvonalon Újkérnél vagy Simaságnál letérve Iván érintésével érhető el. Kapuvárral a Dénesfa-Cirák-Gyóró-Himod-Hövej útvonalon van összeköttetése. A településről személygépkocsival könnyen és gyorsan megközelíthető az Európa szerte híres gyógyfürdő centrum: Bükfürdő 18km, Sárvár 25km, az [[Alpokalja|Alpokalján fekvő kisváros, Kőszeg 35km, Szombathely 38km, Sopron 50km.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Répceszemere már a rómaiak korában jelentős településnek számított, a lakóinak száma azonban sohasem haladta meg az 1100 főt. Valószínűleg a Saváriához tartozó helyőrség állomásozott itt. Egy ideig még a híres Apollinaris légió is itt tartózkodott. Ebből a korból származik a község területén a múlt században talált ép római sírkő. A Drinóczy-kódex tanúsága szerint a honfoglalást követően hamarosan a magyarok is megtelepedtek, méghozzá a Szemere nemzetség tagjai, akik a Huba törzsnek voltak az egyenes ági leszármazottai. Hivatalos oklevélben először 1265-ben említették a község nevét, amikor IV. Béla király Szemere mellett öt telekre való földet adományozott Veszkényi Bertalan fiának, Dénesnek a királyi erdőőrök birtokából. Ezenkívül még hét a középkorban keletkezett oklevélben említették a falut. A XVI. század elején a reformáció lutheránus szárnya gyökeret vert Répceszemerén, s a későbbiek során a katolikus és az evangélikus lakosság között összetűzésekre is sor került. I. Lipót császár 1702-ben vásártartási jogot adományozott a községnek. Évente két alkalommal tartottak vásárt, ami a község ipari fejlődését is felgyorsította.

Takaros parasztház

Halasy György helybéli plébános például 1864-ben a következő gondolatot vetette papírra: "Répceszemeréről el lehet mondani, hogy szép község, csinos és művelt nép lakja, amely középbirtokosokból és iparosokból áll. Az ipart emeli a tavasszal és ősszel tartani szokott két híres vásár. "Mivel a középbirtokosok földjeiket jórészt maguk művelték, sok jobbágyra nem volt szükség. Az így felszabadult munkaerő elsősorban ipari tevékenységgel tartotta el magát. Iparos céhek tömkelege alakult , közülük a takács- és csizmadiacéhek voltak a leghíresebbek. Érdemes még megemlíteni, hogy 1863. karácsonyán itt tartotta alakuló ülését a Magyar Történészek és Régészek Társulata. A XX. század leghíresebb embere a faluban Dr Mesterházy Dezső paptanár , a Bécsi Királyi Akadémia tanára volt. Sok egyéb mellett az ő nevéhez fűződik a Szent Keresztről elnevezett szerzetesnővérek letelepítése Répceszemerén. A nővérek 1925 és 1945 között működtek a faluban, még iskola és óvoda is állott a vezetésük alatt. A második világháború utáni időszak nem sok jót hozott a településnek. Bár a középparaszti lakosság zöme nem sok jövőt ígért a kollektivizálásnak, mégis két termelőszövetkezetet is létrehoztak.

Hamarosan elveszítette a falu a közigazgatási önállóságát is : " központi funkció nélküli település " lett, s Ivánhoz csatolták. Megszüntették az itteni termelőszövetkezetet és összevonták az iváni termelőszövetkezettel. Felszámolták a községi gyógyszertárat, s még az önálló orvosi rendelő is megszűnt. A gyerekeknek pedig Ivánba kellett járni iskolába. A falu számára a legtragikusabb esztendő 1979. volt, a Fertőszentmiklós és Celldömölk közötti vasútvonal felszámolásával megszűnt a vasúti összeköttetése a külvilággal.

A falu polgárai 1990-ben az önállóságot választották, azonban a legtöbb kistelepüléshez hasonlóan itt is nehéz megbirkózni a gazdasági gondokkal. Répceszemere 1992. január elsejéig Ivánnal közös körjegyzőséghez tartozott, azóta nyerte el teljes közigazgatási önállóságát. Az utóbbi esztendőkben már több új lakóház is épült a faluban, s egyre több fiatal saját otthonául Répceszemerét választotta. A közeli városokból és a szomszédos Ausztriából nagyon sokan régi parasztházakat vagy kúriákat vásárolnak, s a hétvégéjüket és a szabadságukat csendes , kellemes környezetben tölthetik el. Ez, ha időszakosan is, a vásárlóerő növekedésével a helyi kereskedelem fellendülését vonhatja maga után, ugyanakkor az ingatlanárak növekedése a helybéli lakosság számára hátrányos.

A falu korösszetétele az utóbbi évek betelepülései ellenére még mindig az elöregedő községekével mutat rokonságot. Az óvodáskorú gyermekek száma mindössze 20 főt tesz ki, velük összesen két óvónő foglalkozik. Az alsó tagozatos iskolában 28 tanulót 3 tanítónő okít, a felső tagozatosok jelenleg is Ivánba járnak. A faluban működik a Szállástbiztosító Idősek Klubja, melynek 10 állandó lakója van, de további 22 nyugdíjas is ott tölti ideje java részét.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom
  • Felújított harangláb

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács András: Fejezetek Répceszemere község történetéből, 2001
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Áldozó István cikkének átdolgozásával.

Áldozó István cikkének forrása: Kovács András: Fejezetek Répceszemere község történetéből (kézirat)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Répceszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]