Farád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farád
Farád címere
Farád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Szalai Zoltán[1]
Irányítószám 9321
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1959 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 67,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farád  (Magyarország)
Farád
Farád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 12′ 00″
Farád  (Győr-Moson-Sopron megye)
Farád
Farád
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Farád község Győr-Moson-Sopron megyében, a csornai járásban, 1962 lakossal. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett.

Földrajzi helyzete, közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Csornától 3–4 km-rel nyugatra, a 85-ös főút mellett helyezkedik el. Kerékpárút köti össze Csornával. Vonattal elérhető a Győr–Sopron-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel: ezek közül kettő temető.

Okiratban először 1281-ben említik. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott, illetve azokkal rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A 15. században fontosabb birtokosok:

1594-ben a török feldúlta a falut; a túlélők egy része az Indiai-majorba menekült. A 18. század elejétől a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a művelhető terület.

1979. január 1-jén Csornához csatolták; 1992. március 1-jén lett újra önálló.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az evangélikus templom 1785-ben épült. Tornyát 1806-ban emelték. Berendezése egyszerű. Olaj oltárképe (Krisztus a keresztfán) Schiller József alkotása.
  • A római katolikus templom ugyancsak 1785-ben épült. Különösen szépek a padok oldallapjain a virágos faragások. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József festette.
  • Evangélikus temető, családi kriptákkal.
  • Katolikus temető (a Sarlay-család kápolnájának ravatalozója 1855-ben épült).
  • Köztéri szobrok:
  • A volt Ostffy-kastély ma iskola. A klasszicista stílusú épület homlokzatán a timpanon közepét a család címere díszíti.
  • A Sarlay-kastély klasszicista stílusú, homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címerével.
  • A falu határában horgásztó van, és
  • itt áll a Hanyi Csárda.

Kulturális élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A község általános iskolája 2006-ban a Hanság madárvilágát kutató csornai iskolaigazgató Király Iván nevét vette fel. A neves ornitológus és helytörténész emléktábláját az iskola falán helyezték el.
  • A községben működik a Farádi Pávakör énekkara.

Jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu címerét 1996-ban alkotta meg a képviselő-testület: a történelmi pecséteken lévő címerképek ábráit a településen nagy szerepet játszott Ostffy család címerének egyik elemével egészítették ki. (Az 1778-as pecséten három szál leveles búzakalász, felette F betű és mellette egy-egy hatágú csillag volt; ezt később ekevassal egészítették ki. A nemesség pecsétjében (1847) lefelé fordított ásó, három búzakalász és markolatos kard, később leveles gallyak voltak.)

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Farád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]