Tápszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tápszentmiklós
Tápszentmiklós címere
Tápszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Pannonhalmai
Jogállás község
Polgármester Kovács József[1]
Irányítószám 9094
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 974 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápszentmiklós  (Magyarország)
Tápszentmiklós
Tápszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 17° 50′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 17° 50′ 58″
Tápszentmiklós  (Győr-Moson-Sopron megye)
Tápszentmiklós
Tápszentmiklós
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Tápszentmiklós község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmai kistérségben található..

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom

A Sokorói-dombság déli, az Igmándi-Kisbéri medence nyugati peremén helyezkedik el. Kapcsolata egyértelmű a Bakony tájegységgel. Határos Komárom-Esztergom megyével és Veszprém megyével is.

Felszíne változatos. Az alacsony dombokat és a köztük lévő völgyeket homokos, agyagos-löszös, üledék borítja.

Győrtől 27 km távolságra, délkeletre fekszik. Közúton több irányból érhető el. Vasúton korábban elérhető volt a Tatabánya–Pápa-vonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község határában népvándorláskori leletekre bukkantak. A tatárjárás előtt a falu helyén Yimár (Ilmar) nevű település állott, ami aztán elpusztult. Zenth Miklus néven 1370-ben tűnik fel, mint a pannonhalmi apátság birtoka. 1527-ben Török Bálint foglalja el. 1618-ban Török Zsuzsannára (Nyáry Pálnéra) száll át. 1626-ban Esterházy Miklósnak adja el. Később a töröknek behódolt község volt. A török kiűzése után ismét az Esterházyaké lett, akik mellett a Miskey és gróf Cseszneky családok rendelkeztek még itt birtokkal.

Katolikus temploma 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt.

A 20. század elején távíróval és vasútállomással rendelkezett. Körjegyzőségi székhely volt. Az 1900-as évek elején a község három utcából állt. Hozzá tartozott az uradalom belső majorja is. Az 1990-as népszámlálás szerint 1083 lakója volt. A település területe nagyrészt szántóból állt. Volt itt rét, legelő, szőlő és konyhakert. Talaja nagyobbrészt homokos agyag, kisebb része kavicsos. Ekkor a lakosok kizárólag földműveléssel foglalkoztak. Korábban híres lótenyésztők voltak.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskola

A községnek az 1898-as IV. törvénycikk által megállapított neve Tápszentmiklós. 1969-ben július 1-jétől Táp Községi Közös Tanács társközsége. 1989 év elejével kivált a közös tanácsból és egyidejűleg önálló községi tanácsot alakított, 1990-től pedig önálló önkormányzata van. Címerét Bittmann István helyi tanár tervezte.

Állategészségügyi hatósági feladatok ellátására Tápszentmiklós székhellyel három községgel kötött megállapodást. Társulási formában oldották meg hét községgel közösen az építésügyi hatósági feladatokat, Pázmándfalu székhellyel.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A község tagja a Szent Miklós Szövetségnek,
  • Búzavirág Népdalkör,
  • évente falunap

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]