Sopronnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sopronnémeti
Sopronnémeti címere
Sopronnémeti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Bognár Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9325
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 281 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 36,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopronnémeti  (Magyarország)
Sopronnémeti
Sopronnémeti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 60″, k. h. 17° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 60″, k. h. 17° 13′ 00″
Sopronnémeti  (Győr-Moson-Sopron megye)
Sopronnémeti
Sopronnémeti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
A községháza
A park
Az ev. templom

Sopronnémeti község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, majdnem a Rábaköz közepén helyezkedik el a Hegyeshalom–Csorna-Szombathely-vasútvonal mentén. Nevével ellentétben a legközelebbi város Csorna. Természeti adottságai jók. Termőföldje növénytermesztésre kiválóan megfelel. A Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. A Keszeg-ér a falu határában folyik. Az éghajlat a zöldségtermesztésnek kedvez. A legtöbb lakos az uborka termesztésével foglalkozik, ennek is a korszerűbb, kordonos formájával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község említése 1318-ban történik először Nemithy formában. 1894-től hivatalosan megállapított neve Sopronnémeti. Birtokosai az Osli és más nemesi családok voltak. Az Osl nemzetség ötödik ága az úgynevezett Németi ág volt. A belőle származó családot a 15. század közepén a Csornától délre eső Németi falu után kezdték el Németinek nevezni. A község a megye[3] törvénytevő gyűléseinek egyik legállandóbb székhelye volt. (sedes indicária, sedria). Az Osli nemzetség 15. században élő tagjai még nemzetiségi alapon osztozkodtak. Nagy családi osztozkodás történik az Ostffyak között. Németi egyik fele ez időben Ostffy Jánosnak jutott. Később az ági birtok egyre összébb zsugorodott és a Németi ág egyre jelentéktelenebb szerepet játszott a megyében.

A település földesurai, a következő földbirtokosok voltak:

A 20. század elején a lakosok száma: 688 fő volt, de az évszázad folyamán ez egyre csökkent.

A falu vezetékes infrastruktúrákkal jól ellátott. A vezetékes telefonhálózat, a víz,és szennyvízcsatorna-hálózat, a vezetékes földgáz-hálózat kiépített, a lakossági hulladékszállítás megoldott. ÁFÉSZ bolt, posta (mobilposta) és orvosi Rendelő működik. Elvárások a lakosság részéről a folyamatos parkosítás, az intézményekben és a közterületeken egyaránt.

A kézműipar is kezd újra kialakulni, jelenleg is működik egy keramikus és egy diszmű kovácsolással foglalkozó vállalkozás. A község szép, rendezett, nyugodt, jó levegőjű kistelepülés, mely ideális a pihenési szándékkal ideérkező látogatók számára.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sopronnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ti. Sopron vármegye

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fekete Mátyás dr. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]